Boszna

A Boszna (cirill írásmódja Босна) folyó Bosznia-Hercegovina területén, a Száva jobb oldali mellékfolyója. Hosszúságát tekintve harmadik leghosszabb folyó az országban és a Neretva valamint az Orbász mellett a legjelentősebb bosnyák folyók közé tartozik.^[1]

Ez a szócikk a Boszna folyóról szól. Hasonló címmel lásd még: Bosna (egyértelműsítő lap).

Boszna (Босна)
A Boszna Visoko városánál
Közigazgatás
Országok	Bosznia-Hercegovina
Földrajzi adatok
Hossz	271 km
Forrásszint	560 m m
Vízhozam	174 m³/s
Vízgyűjtő terület	10.457 km²
Forrás	Vrelo Bosne, Igman
é. sz. 43° 49′ 07″, k. h. 18° 16′ 12″43.8185, 18.269972222222
Torkolat	Száva (Šamacnál) → Duna → Fekete-tenger
é. sz. 45° 04′ 00″, k. h. 18° 28′ 01″45.066666666667, 18.466944444444
A Wikimédia Commons tartalmaz Boszna (Босна) témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Neve

A római korban Basana néven jegyezték és érdekesség, hogy ettől eltekintve nem ismert más nyelveken a Bosznától eltérő említése a folyónak.

A folyó leírása

Forrásánál lévő gyaloghíd (Vrelo Bosne)

A folyó Zenicánál

Jellemzői

A folyó a Dinári-hegységből az Alföld felé folyik. Szarajevó közelében, az Igman hegyen ered 560 m magasan. Az Igmanban található Vrelo Bosne (magyarul Boszna forrása) közkedvelt kirándulóhely. Előbb északnyugatnak, majd északnak, végül északkeletnek fut. Šamacnál ömlik a Szávába. Hossza 271 km, közepes vízhozama 174 m³ másodpercenként. Vízgyűjtő területe 10 457 km².

Útvonala és mellékfolyói

A Bosna több kantonon keresztül folyik. A Szarajevó kantonban lévő kiindulópontjától a Zenica-Doboj kantonon és a Posavina kantonon keresztül folyik, ebben a sorrendben. A folyó által kialakított völgyben az ország ipari központja található és több mint egymillió ember él a folyó menti településeken. Jelentősebb part menti városok délről észak felé haladva: Visoko, Kakanj, Zenica, Zavidovići, Žepče, Maglaj, Doboj és Modriča. A folyó vízi energiájának hasznosítása érdekében fejlesztések kezdődtek, melynek keretében hat 76 megawattos vízierőművet építenek norvég vállalatok.^[2]

Mellékfolyói a Miljacka, a Krivaja, a Spreča, a Lašva és az Usora.