Bosnyák utca

A Bosnyák utca Budapest XIV. kerületének egyik mellékutcája. A Róna utca és a Nagy Lajos király útja illetve a Lőcsei út és a Rákospatak utca között húzódik.

Bosnyák utca
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest, XIV. kerület
Városrész	Kiszugló, Alsórákos
Névadó	bosnyákok
Irányítószám	1141 1145 1149
Földrajzi adatok
Hossza	1,0 km
Elhelyezkedése
Bosnyák utca Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 11″, k. h. 19° 06′ 58″47.519666666667, 19.116083333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Bosnyák utca témájú médiaállományokat.

Története

Hivatalosan 1896-ban kapta nevét, ekkor a VII. kerülethez tartozott. 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. A Róna utca és a Nagy Lajos király útja között Kiszugló, a Lőcsei út és a Rákospatak utca között Alsórákos városrészhez tartozik. A Bosnyák térnél közel 250 méteren megszakad az utca folytonossága. 1965 és 1991 között a Lőcsei út és a Rákospatak utca közötti szakaszán működött a főváros nagybani piaca, amire a kiszélesített utca emlékeztet. Azóta a Bosnyák térhez közeli részén hetente kétszer tart vásárokat a XIV. kerületi önkormányzat.^[1]

Híres lakói

• Komjáthy Béla (1847–1916) ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő (11.)
• Mezőfi Vilmos (1870–1947) újságíró, politikus (1/b)
• Sima Sándor (?–?) díszkovácsmester (22.)
• Tóásó Pál (1870–1927) építész (1/b)

Épületei

1/a – Zuglói vasalóház (Róna utca 141.)

1913–14-ben épült bérház Benedek Dezső tervei alapján. A legenda szerint a Róna utcai homlokzat felső ablaksorába a Nemzeti Színház első épületének bontásából megmentett nyílászárókat építettek be. A ház földszintjén működött az Őrangyal patika, amelynek tulajdonosa Harsányi Károly volt. 1948-ig fia Harsányi János (1920–2000) is itt dolgozott gyógyszerészként. Majd az államosítás előtt eladta a gyógyszertárat és külföldre távozott. 1994-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott. 2006 óta emléktábla is őrzi az emlékét a ház falán.^[2]

1/b – Villa

Az 1900-as évek elején építette Tóásó Pál (1870–1927) a saját tervei alapján. Később Mezőfi Vilmos (1870–1947) újságíró, politikus volt a villa tulajdonosa.^[3][4]

3. – egykori Makrapipa vendéglő

1889-ben épült Ágócs János megbízásából, Jellinek János építőmester kivitelezésével. Makrapipa elnevezését pedig egy Makra nevű betyár után kapta. Több mint száz évig folyamatosan vendéglő vagy kocsma volt az épületben, de a 2000-es évek elejére egy ruházati kereskedő cég költözött az épületbe. Napjainkban a Magyar Vöröskereszt kirendeltsége működik itt.^[5][6]

11. – Villa

Első tulajdonosa Komjáthy Béla (1847–1916) ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő, aki a századfordulótól élt a villában családjával.^[3][7]

22. – Családi ház

Az 1920-es években épült családi házban Sima Sándor díszkovácsmester élt és alkotott.^[3][8]

Jegyzetek

1. Mi lesz Budapest utolsó klasszikus piacának sorsa? - HVG, 2021.12.17.
2. A különös villa, ami MTK-székház volt és a Vasalóház, amelybe állítólag a régi Nemzeti ablakait építették bele. index.hu, 2015. április 17. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
3. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 22–23. o.. 963-657-214-3 (1998)
4. Lakóépület. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
5. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 135. o.. 963-657-214-3 (1998)
6. Lakóház. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
7. Villa. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
8. Csdaládi ház. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. december 2.)

Források

• Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8
• Zuglói Lexikon. Dinasztia Kiadó. 1998. ISBN 9636572143

• Budapest-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap