From Wikipedia, the free encyclopedia
Bokor Pál (Budapest, 1942. május 2. –) magyar író, újságíró, filmesztéta, az Atlantic Press Kiadó igazgató-főszerkesztője. Írói álneve Paul Michael Bush, P. Michael Bush.
A Radnóti Gimnáziumban érettségizett 1960-ban, és még abban az évben a Magyar Távirati Iroda szerződtette gyakornoknak. Újságíró-iskolát végzett, esztétikát és művészettörténetet tanult Budapesten, illetve Moszkvában.
Az 1970-es és az 1980-as években MTI-tudósítóként dolgozott. Az egyetlen magyar riporter, aki a Szovjetunióról, az Egyesült Államokról és Kínáról is írt irodalmi igényű riportkönyvet, széles panorámát rajzolva a 20. század utolsó negyedéről. A Panda című politikai kalandregénye, mely a nagyhatalmi cinizmus röntgenképe, 1980-ban íródott, de a belügyi hatóságok tilalma miatt csak 1988-ban jelenhetett meg, igaz, ekkor már 110 ezer példányban.
Az utóbbi években rendszeresen fotózik, újonnan megjelenő könyveit saját fényképekkel illusztrálja. A hetvenes és nyolcvanas években készült képei aukciókon szerepelnek.
A rendszerváltozás után érdeklődése a filmezés felé fordult. Forgatókönyveket írt, dokumentumfilmet készített az MTV-nek a ruandai háborúról. Producerként jegyzi a Vademberek című filmet, mely 2001-ben az idegengyűlölet problémáját vetette fel. Megalapította az első magyar független sajtószolgálatot (Atlantic Press), független sajtófotó-ügynökséget szervezett (Ecofotó), megszerkesztette és többször kiadta a magyar filmgyártás eddigi legteljesebb angol nyelvű kézikönyvét (Shoot in Hungary), megszervezte a Magyar Producerek Szövetségét.
Publicistaként a magyar sajtóban elsőként tette közzé Raoul Wallenberg halálának hiteles verzióját, s e cikkeivel 1986-ban elnyerte a MÚOSZ nívódíját. A rendszerváltozás óta pártok melletti elkötelezettség hiányában többnyire csak akkor ír, amikor lelkiismereti kötelességének érzi a megszólalást. Napjainkban főként az Élet és Irodalom hasábjain publikál irodalmi és külpolitikai tárgyú cikkeket. Tucatnyi könyv szerzője. Obama-portrékönyvében fél évvel az amerikai elnökválasztás előtt megírta, milyen körülmények és tulajdonságok teszik teljesen reális lehetőséggé, hogy egy színes bőrű amerikai beköltözzön a Fehér Házba. Eddigi legfontosabb művének A film mint mozgás című filmelméleti munkáját tartja.
Elvált, három házasságából négy gyermeke és három unokája van. Gyermekei közül Klára újságíró, Júlia légiutas-kísérő, Márton számítógépes programozó, Kátya balett-táncosnő, jelenleg[mikor?] színésznő Los Angelesben.
1987-89 között A MÚOSZ Ellenőrző Bizottságának alelnöke. 1996-ban kezdeményezte és megszervezte a Magyar Filmesek Első Világtalálkozóját.
2003-ban megszervezte a Magyar Producerek Szövetségét, annak elnökségi tagjává választották, de másfél évvel később az általa szerkesztett Producer című folyóirat 3. számának letiltása miatti tiltakozásául felfüggesztette tagságát. 2004-ben zsűritag volt a Palicsi Nemzetközi Filmfesztiválon.
A Történelmiregény-írók Társasága tiszteletbeli elnöke.
Pályafutása során egyebek közt a moszkvai és a reykjavíki szovjet-amerikai csúcstalálkozókról, a szovjet-amerikai közös űrrepülésről, az afganisztáni és az 1979-es kínai–vietnámi háborúról, a ruandai háborúról tudósította a Magyar Távirati Irodát és a MTV TV-Híradót.
A hetvenes években a Magyarország és a Hétfői Hírek, valamint a pozsonyi Új Szó rendszeres szerzője volt, 1985-ben a Magyar Hírlapban kezdett publicisztikákat írni.
1993-ban megvált a Magyar Hírlaptól, de továbbra is jelentetett meg politikai és kulturális tárgyú publicisztikákat a Magyar Hírlap, a Népszava és a 168 óra hasábjain.
Az ezredforduló óta egyebek között a Népszava, a 168 Óra, az Élet és Irodalom, a Könyvjelző és a Hungaricum hasábjain publikál esszéket és publicisztikákat.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
