pap, zenetörténész From Wikipedia, the free encyclopedia
Bogisich Mihály (Pest, 1839. január 10. – Esztergom, 1919. augusztus 7.) magyar zenetörténész, római katolikus főpap, pristinai püspök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1880) és a Szent István Akadémia tagja.
Bogisich Mihály | |
Született | 1839. január 10. Pest |
Elhunyt | 1919. augusztus 7. (80 évesen) Esztergom |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | zenetörténész, római katolikus főpap |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogisich Mihály témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Polgári családban született. Középiskoláit a fővárosi piarista gimnáziumban végezte. 1859-ben esztergomi érseki papnövendék lett, és a teológiai tanszakra a bécsi Pázmány Intézetbe küldték. 1863. július 27-n pappá szentelték és Szomorra küldték káplánnak. Egy évvel később Kürtre, 1868. novemberben Budára a Tabánba, 1869. májusban a Vízivárosba helyezték. 1870 végétől Pest belvárosi plébániájában volt hitszónok, káplán és hittantanár. 1882-ben a budai Mátyás-templom plébánosává választották, a következő évben herpályi címzetes préposttá nevezték ki. 1890-ben budapesti esperes, 1892-ben budapesti érseki helynök, 1896-ban címzetes (választott) pristinai püspök, 1891-ben az esztergomi főkáptalan kanonokja, 1901-ben prelátus, 1906-ban barsi, 1916-ban székesegyházi főesperes lett.
1871-78 között a budai Ének- és Zeneakadémia, 1876 és 1882 között a Nemzeti Zenede titkáraként működött. 1881-től a budapesti egyetemen az általános és egyházi zenetörténet magántanára. 1897-ben megalapította az Országos Magyar Cecília Egyesületet (OMCE), melynek haláláig elnöke volt. 1915-ben a Szent István Akadémia (SZIA) tagja lett.
A Magyar Tudományos Akadémia 1880. május 20-án levelező tagjának választotta. Államköltségen beutazta Németország nagy részét és Svájcot az egyházi zene tanulmányozása céljából. Részt vett az augsburgi, a kölni, az aacheni és a mainzi Cecília-nagygyűléseken.
Értekezései megjelentek a Szabad Egyház, a Magyar Korona, a Magyar Állam, az Egyházművészeti Lapok (1880–1887), a Religio (1882–1885), a Magyar Salon, a Pesti Hírlap és az István bácsi Naptára című lapokban, illetve folyóiratokban. 1890–1891-ben több polemikus cikket írt az „elkeresztelési” ügyben.
Kéziratban: Huszár Gál énekeskönyve 1574-ből.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.