Bocfölde
magyarországi község Zala vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Bocfölde község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A településen polgárőrség működik.[3]
| Bocfölde | |||
 | |||
| Bocfölde a krosszpálya felől | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bakos Sándor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8943 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1140 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 127,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 46′ 53″, k. h. 16° 50′ 33″ | |||
 Bocfölde
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Bocfölde weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bocfölde témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bocfölde a Felső-Válicka patak völgyében, és attól nyugatra fekvő dombokon, a Zalai-dombság göcseji tájegységében, Zalaegerszeg déli szomszédságában helyezkedik el. A Válicka völgyének keleti oldalán halad a Nagykanizsa-Zalaegerszeg-Vasvár közti 74-es főút, a Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal, illetve a Bak és Zalaegerszeg közötti 7410-es út. Utóbbi mellett fekszik a falu új része, amíg a régebbi házak a domboldalakra épültek. Közigazgatási területét egy rövid szakaszon érinti a Zalaegerszeg-Nova közt húzódó 7401-es út is.
A Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalon a település megállóhellyel rendelkezik, ami Zalaegerszeg vasútállomás és Sárhida megállóhely között található.
Zalaegerszegről sűrűn érkeznek buszok, de Lenti, Szombathely, Pacsa és Nagykanizsa felé is több járat közlekedik; továbbá Keszthellyel és Budapesttel is összeköti napi egy-egy járat.
Bocfölde első említése 1247-ből való Buchfelden néven.[4] Ekkor már egy Antiokheiai Szent Margit tiszteletére szentelt kápolnával rendelkezett, birtokosai a Hahót nemzetségből kerültek ki. Bár már korábban is pereskedés tárgya volt, a 15. században sokszor cserélt gazdát. Mindazonáltal ebben az időben komolyabban gyarapodott a község. 1426-ban új templomot kapott. A török portyázások hatására teljesen elnéptelenedett, és csak a 18. században népesült újra. A település birtokosa a nemes boczföldei Visi család lett (leszármazottai a Visy, Vizsy és Vizsi névváltozatokat használták). Tóth másképp Visy Péter és István 1717. június 12-én III. Károly magyar királytól királyi adományban szerezték özvegy Mizdó Ferencné bebesi Bebessy Judit zalai földbirtokait, amelyeket örökbefogadó anyjukként rájuk hagyott.[5]
Az 1767-ei úrbárium összeírásában a helyi úrbéri birtokosokként boczföldei Visi István örökösei, boczföldei Visi Márton örökösei, boczföldei Visi Katalin, nemesnépi Marton Györgyné boczföldei Visi Anna (1743-1817), és boczföldi Visi Éva, valamint sidi Sidy Pál (1723-1779) alszolgabiró, és özvegy tubolyszeghi Tuboly Lászlóné németszecsődi Tarródy Julianna úrnő szerepeltek.[6]
Az 1990-es években befejeződött az infrastruktúra kiépülése. A falu vonzóvá vált a zalaegerszegiek körében, így egyre több új ház épült Bocföldén.
Polgármesterei
- 1990–1994: Simonffy János (független)[7]
- 1994–1998: Simonffy János (független)[8]
- 1998–2002: Simonffy János (független)[9]
- 2002–2006: Pálfi István (független)[10]
- 2006–2010: Lendvai Miklós (független)[11]
- 2010–2014: Pálfi István (független)[12]
- 2014–2015: Németh Antal (független)[13]
- 2015–2019: Lendvai Miklós (független)[14]
- 2019–2024: Bakos Sándor (független)[15]
- 2024– : Bakos Sándor (független)[1]
A településen 2015. július 12-én időközi polgármester-választást tartottak,[14] az előző polgármester lemondása miatt.[16]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 1123 | 1125 | 1123 | 1157 | 1178 | 1159 | 1140 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91%, cigány 7%, német 0,8%. A lakosok 64,5%-a római katolikusnak, 1,65% reformátusnak, 0,5% evangélikusnak, 7,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (25% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 5,3% cigánynak, 1,3% németnek, 1,1% ukránnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,9% volt római katolikus, 1,7% református, 0,7% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 6,8% felekezeten kívüli (33,5% nem válaszolt).[18]
- Kőkereszt
- Római katolikus templom (1943)
- Elesett helyi katonák (1848-II.VH) emlékműve
- Régi tűzoltófecskendő
- kb. 500 éves szelídgesztenyefa
- Két kb. 110 éves hársfa
- Erdei ciklámen gyakori a környező erdőkben, ezért rákerült a falu címerére
- Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 13. fejezetben).
Bocfölde látképe
Kőkereszt
Római katolikus templom és katonai emlékmű
Bocfölde temploma oldalról
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
