növényfaj From Wikipedia, the free encyclopedia
A birs (Cydonia oblonga) a rózsafélék (Rosaceae) családjába, az almaformák (Maloideae) alcsaládba tartozó Cydonia nemzetség egyetlen növényfaja, melyet illatos, birsalmának vagy birskörtének is nevezett gyümölcséért termesztenek. A meleg mérsékelt éghajlatú Délnyugat-Ázsia kaukázusi területein őshonos. A magyar „birs” szó („vastag héjú almaszerű növények neve”) ismeretlen eredetű; legkorábbi alakjai bis, biss voltak, mely utóbbiban állt elő az ss > rs elhasonulás.[1]
Birs | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Virága és levelei | ||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Cydonia oblonga Mill. | ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Birs témájú médiaállományokat és Birs témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||||
Energia 57 kcal 238 kJ | |
Szénhidrátok | 15.3 g |
---|---|
- Cukrok 12.53 g | |
- Étkezési rostok 1.9 g | |
Zsír | 0.10 g |
Fehérje | 0.4 g |
Víz | 83.8 g |
A-vitamin ekviv. 40 μg | 5% |
Niacin (B3-vitamin) 0.2 mg | 1% |
B6-vitamin 0.04 mg | 3% |
Folsav (B9-vitamin) 8 μg | 2% |
C-vitamin 15.0 mg | 18% |
Kalcium 8 mg | 1% |
Vas 0.7 mg | 5% |
Magnézium 8 mg | 2% |
Foszfor 17 mg | 2% |
Kálium 197 mg | 4% |
Nátrium 4 mg | 0% |
Birsalma, nyers A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis |
Egyes lepkefajok tápláléknövénye, ezek közé tartozik az aranyfarú lepke (Euproctis chrysorrhoea), a Bucculatrix bechsteinella, Bucculatrix pomifoliella, Coleophora cerasivorella, Coleophora malivorella, Pasiphila rectangulata és a kis téliaraszoló (Operophtera brumata).
Korábban négy másik fajt is a nemzetségbe soroltak. Ezek közül a kínaibirs vagy álbirs külön nemzetségbe került Pseudocydonia sinensis néven, a másik három kelet-ázsiai faj pedig a Chaenomeles nemzetségbe.
Viszonylag kicsi, 5-8 méter magasra megnövő, 4-6 méter széles koronájú, lombhullató fa. Váltakozó állású, egyszerű levelei 6–11 cm hosszúak, épek, felül sötétzöldek, kopaszok, alul apró fehér szőrökkel sűrűn benőttek. A virágrügyek differenciálódása augusztus végén, szeptember elején kezdődik, a teljes kifejlődéshez 6-7 hónap szükséges.[2] A levelek megjelenése után, tavasszal nyíló, rövid kocsányú, magános virágai a vegyes rügyekből fejlődő hajtások csúcsán ülnek, fehérek vagy rózsaszínek, 5 cm átmérőjűek, ötszirmúak. Április végén, május elején virágzik, így a fagyok ritkán tesznek kárt benne. Termése éretlenül zöld színű, szürkésfehér piheszőrökkel, melyek késő őszre ledörzsölődnek; az ekkorra érett, fényes aranysárga, kemény falú, erős illatú almatermés, melynek formája almára vagy körtére emlékeztető, tipikusan 7–12 cm hosszú, 6–9 cm széles (a vad példányoké csak 2,5-3,5 cm átmérőjű). A termés alakváltozatától függően beszélhetünk birsalmáról [maliformis (Mill.) Schneid] vagy a körteszerű termés [pyriformis (Dierb.) F. Zinn] esetében birskörtéről[2] – ennek részben ellentmond, hogy ugyanazon növény is teremhet egyik évben körte, a másik évben pedig alma alakú gyümölcsöket. Általában a kevés magvú gyümölcsök megnyúltabbak.
Kb. 20%-ban nyálkaanyagokat, 1,5%-ig amigdalint (kéksavglikozid), zsíros olajat tartalmaz.
Termése nyersen kellemesen édeskés, savanykás ízű. Finom almabor és pálinka is készíthető belőle: 2016-ban Magyarországon az év pálinkáját különböző birspálinkák összeházasításából készítették.[3] Kemény állaga miatt azonban több munkaráfordítást igényel a tisztítása, darabolása és a préselése is, ezért kevesebben vállalkoznak rá.
Fogyasztható azonban megsütve is, de készítenek belőle gyümölcslevet, gyümölcszselét, befőttet, kompótot, gyümölcslevest, kandírozzák vagy birsalmasajtnak készítik el. Megfőzött gyümölcshúsa alkalmas likőrök, lekvárok, húsételek ízesítésére. Savanyított káposzta eltevésénél aromaanyagként használható. Kellemes illata miatt falusi lakások hagyományos illatosítószere.
Termése pektinben gazdag, nyákoldó hatású. Természetes pektinforrásnak is használják.
A népi gyógyászat egész magvait köhögéscsillapítóként, enyhe hashajtóként alkalmazza. Kenőcsökben repedezett bőr, égési sérülések, felfekvések, aranyér kezelésére használatos, a kozmetikában kenőcsalapanyag. Nyálka- és cserzőanyagokban gazdag leve a száj és a garat enyhébb gyulladásos megbetegedéseinek, bélproblémáknak ellenszere.
A világon 40-50 birsfajtát szaporítanak, ezek közül Magyarországon 10-15 fajta közismert, közülük a legelterjedtebb a Bereczki és a Konstantinápolyi birs. Mivel a birs legnagyobb része a feldolgozóiparban hasznosul, a fajtaválasztáskor a legfontosabb a gyümölcsök aromagazdagsága, minél szabályosabb alakja és a kősejtek alacsony aránya.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.