Birodalmi Információs és Propagandaminisztérium

A Birodalmi Információs és Propagandaminisztérium (németül: Reichsministerium für Volksaufklärung und Propaganda; röviden RMVP), más néven Propagandaminisztérium (németül: Propagandaministerium) ellenőrizte a teljes sajtó, az irodalom, a vizuális művészetek, a film, a színház, a zene és a rádió tartalmát a nemzetiszocialista Németországban.

Birodalmi információs és propagandaminiszter
Reichsminister für Volksaufklärung und Propaganda (német)
Joseph Goebbels
Adatok
Ország	Német Birodalom
Első	Joseph Goebbels (1933–1945)
Utolsó	Werner Naumann (1945)
Rezidencia	Ordenspalais, Berlin
Felelős miniszter(ek)	Joseph Goebbels Werner Naumann
Felel	Führer
Alkalmazottak	2000 (1939)
Éves költségvetés	14 millió ℛℳ (1933) 187 millió ℛℳ (1941)
Kormány	Hitler-kormány Goebbels-kormány
Hivatal kezdete	1933. március 13.
Hivatal vége	1945. május 2.
A Wikimédia Commons tartalmaz Birodalmi információs és propagandaminiszter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A minisztériumot a náci propaganda központi intézményeként hozták létre nem sokkal a párt 1933. januári országos hatalomátvétele után. A Hitler-kormányban Joseph Goebbels is helyet kapott birodalmi miniszteri rangban mint propagandaminiszter (Propagandaminister). Tisztsége révén ellenőrzést gyakorolt az összes német sajtóorgánum és művészeti ág felett.

A miniszteri tisztséget Goebbelsen kívül Werner Naumann viselte, aki a Hitler halála utáni Goebbels-kormányban kapta meg a tárcát.

Létrehozás és funkciók

Nem sokkal az 1933. márciusi Reichstag-választás után Adolf Hitler törvénytervezetet nyújtott be a minisztérium létrehozásáról. Néhány nem nemzetiszocialista miniszter szkepticizmusa ellenére Hitler végigvitte a határozatot.^[1] 1933 március 3-án Paul von Hindenburg birodalmi elnök rendeletet adott ki a Birodalom Információ- és Propagandaminisztériumának (Reichsministerium für Volksaufklärung und Propaganda) felállításáról.^[2] Abban az időben a német „propaganda” szó értéksemleges volt. A minisztérium mai szóhasználatával úgy is értelmezhető, hogy nagyjából „kulturális, média- és közkapcsolati minisztérium” volt.^[3]

A minisztérium a 18. századi Ordenspalais épületbe költözött a berlini birodalmi kancelláriával szemben,^[4] amelyet akkor a birodalmi kormány sajtóosztálya (Vereinigten Presseabteilung der Reichsregierung) használt, melynek feladata volt a Weimari Köztársaság, majd a náci Németország hivatalos sajtóközleményeinek koordinálása.

A minisztériumot Joseph Goebbelsre bízták, aki 1930 áprilisa óta a náci párt birodalmi propagandavezetője volt. Az 1933. június 30-i rendelettel számos más minisztérium funkciója átkerült az új minisztérium hatáskörébe. Az új minisztérium feladata az volt, hogy az ország számára központosítsa a náci ellenőrzést a német kulturális, tömegtájékoztatási és szellemi élet minden vonatkozása felett.^[5][6]

Az RMVP folyamatosan nőtt. 1933-ban kezdődött öt részleggel és 350 alkalmazottal. Az új tervekben már 7 részleg szerepelt:

• Közigazgatás és Jog (I)
• Propaganda (II)
• Műsorszórás (III)
• Sajtó (IV)
• Film (V)
• Színház, Zene és Művészet (VI)
• Biztonság (VII)^[7][1]

1939-ig 2000 alkalmazott dolgozott 17 osztályon. 1933 és 1941 között az RMVP költségvetése 14-ről 187 millió birodalmi márkára nőtt. Goebbels birodalmi miniszter végül három államtitkárt és az általuk vezetett osztályokat irányította:

• I. államtitkár – Walther Funk (1933–1937), Otto Dietrich (1937–1945): német sajtó, külföldi sajtó, folyóirat.
• II. államtitkár – Karl Hanke (1937–1940), Leopold Gutterer (1940–1944), Werner Naumann (1944–1945): költségvetés, jog, propaganda, műsorszórás, film, személyzet, nemzetvédelem, külügy, színház, zene, Irodalom, vizuális művészetek
• III. államtitkár – Hermann Esser (1935–1945): Turizmus

Miniszterek listája

Portré	Miniszter	Hivatal kezdete	Hivatal vége	Párt		Kormány
	Reichsleiter dr. Joseph Goebbels birodalmi miniszter	1933. március 13.	1945. április 30.	NSDAP		Hitler
	Brigadeführer Werner Naumann birodalmi miniszter	1945. április 30.	1945. május 2.	NSDAP		Goebbels

Befolyás a sajtóra, filmre és a rádióra

Sajtó

A sajtóellenőrzés fő eszköze a Birodalmi Sajtótájékoztató volt. 1933. július 1-jétől kezdődően naponta tartottak sajtótájékoztatókat az RMVP-ben. Az 1933 és 1945 között kiadott sajtóközlemények száma 80 000 és 100 000 között volt. A sajtó képviselői gyakran nagyon részletes utasításokat kaptak arra vonatkozóan, hogy mely jelentéseket és milyen formában kell közzétenni. Az utasítások a jelentés minden részét érintették, és néha egészen banális eseményeket is tárgyaltak. Tiltásokat és kifejezett nyelvi szabályozást eleinte ritkán adtak ki, hogy elkerüljék a napi sajtó teljes egységességét. Az RMVP a sajtóellenőrzés helyett a közvetett cenzúra híve volt: a megjelent cikkek áttekintése után a minisztérium vagy dicsérettel vagy a cikk visszavonásával, és a szerző elbocsájtásával "jutalmazta" a szerkesztőket és újságírókat.

A Birodalmi Sajtótájékoztató résztvevői kötelesek voltak megsemmisíteni a nekik kiadott utasításokat azok végrehajtása után. Azok az újságok, amelyeknek nem voltak berlini tudósítói, írásban „Bizalmas információként” kapták meg az utasításokat. A Deutsche Allgemeine Zeitung, a Berliner Tageblatt és a Frankfurter Zeitung voltak felelősek az RMVP cikkjeinek megírására. Walter Schwerdtfeger újságírót hazaárulás címszó alatt 1945-ig bebörtönözték, mert az RMVP utasításait továbbította a külföldi sajtónak.

További sajtótájékoztatókra is sor került más témákban, mint például a kultúra és az üzleti élet. Az RMVP 1938 márciusa után naponta kétszer, a Külügyminisztérium pedig naponta egyszer tartott sajtótájékoztatót a külföldi sajtó tudósítói számára.

Film

1934 február 9-én a Birodalmi Film Csoport (Reichsfachschaft Film) mondott beszédében Goebbels a filmet "a tömegek befolyásolásának egyik legmodernebb és legmesszebbmenő eszközeként" jellemezte.^[8]

A filmosztály vezetője, akárcsak maga Goebbels, ötleteket, témákat javasolhatott, forgatókönyveket rendelhetett meg, és minden rendelkezésére álló eszközzel támogathatta azokat a filmeket, amelyek például katonai vagy külpolitikai érdekeket szolgáltak. Neki és Goebbelsnek joga volt kitisztítani az "ízlési hibákat" és a "művészi hibákat", és teljesen leállítani a népszerűtlen filmprojekteket. A birodalmi filmtörvény 1934-es felülvizsgálata után a „nemzetiszocialista, erkölcsi vagy művészi érzékenység megsértése” szerepelt a tiltás indokaként. Minden filmprojektet jóvá kellett hagyni a forgatás megkezdése előtt, miután a birodalmi filmdramaturg ellenőrizte a forgatókönyvet.

Rádió

Az 1933. június 30-i rendelettel minden regionális műsorszolgáltató társaságokat erőszakkal alárendeltek az RMVP-nek. Goebbels kezdeményezésére 1940 júniusától kezdődően minden rádió egységes műsort sugárzott a Birodalom számára. ^[9]

Jegyzetek

1. Benz, Wolfgang. Handbuch des Antisemitismus. Band 5: Organisationen, Institutionen, Bewegungen (német nyelven). Berlin: De Gruyter, 525. o. (2012). ISBN 978-3598240782
2. Erlaß über die Errichtung des Reichsministeriums für Volksaufklärung und Propaganda vom 13. März 1933 (német nyelven). Verfassungen der Welt. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
3. Heiber, Helmut. Joseph Goebbels (német nyelven). West Berlin: Colloqium, 127 f. o. (1965). ISBN 978-3423002714
4. Longerich 2015.
5. Longerich 2015, 212–213. o.
6. Manvell & Fraenkel 2010, 140–141. o.
7. Mühlenfeld, Daniel.szerk.: Hachtmann: Vom Kommissariat zum Ministerium. Zur Gründungsgeschichte des Reichsministeriums für Volksaufklärung und Propaganda, Hitlers Kommissare. (német nyelven). Göttingen: Wallstein Göttingen, 82. o. (2006). ISBN 978-3-8353-0086-6
8. Scriba: NS-Kunst und Kultur; Alltags- und Unterhaltungskultur (német nyelven). Deutsches Historisches Museum, 2015. augusztus 13. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
9. Fritzsche: Rundfunk im totalen Krieg (német nyelven), 2014. szeptember 10. [2014. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 21.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Reich Ministry of Public Enlightenment and Propaganda című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Kershaw, Ian. Hitler: A Biography. New York: W. W. Norton & Company (2008). ISBN 978-0-393-06757-6
• Longerich, Peter. Goebbels: A Biography. New York: Random House (2015). ISBN 978-1400067510
• Mackenzie, Alexander Johnston. Propaganda Boom. London: John Gifford (1938)
• Manvell, Roger. Doctor Goebbels: his Life and Death. New York: Skyhorse [1960] (2010). ISBN 978-1-61608-029-7