falu és község Horvátországban, Šibenik-Knin megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Bilice (olaszul: Bilizze) falu és község Horvátországban Šibenik-Knin megyében.
Bilice | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Šibenik-Knin |
Község | Bilice |
Jogállás | falu |
Polgármester | Josip Čaleta |
Irányítószám | 22234 |
Körzethívószám | (+385) 022 |
Népesség | |
Teljes népesség | 2546 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 60 m |
Terület | 25,67 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 46′ 12″, k. h. 15° 55′ 01″ | |
Bilice weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bilice témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Šibenik központjától légvonalban 6, közúton 8 km-re északnyugatra, Dalmácia középső részén, a Krka-folyó tóvá kiszélesedő alsó folyásának déli partján fekszik. A megye egyik legkisebb területű községe Šibenik és Skradin határán helyezkedik el.
A településtől nyugatra a Szent József-csatornában előkerült történelem előtti és ókori leletek alapján megállapítható, hogy területén már ősidők óta éltek emberek. A Dedića punta[2] nevű helyen római villa rustica maradványai kerültek elő. Előkerült egy töredékes felirat és két másik felirat töredék is, melyet nem sikerült kiegészíteni. Egy növényi mintás és Maria monogramos kőtáblát a knini múzeumba vittek és tettek vizsgálat tárgyává. Bilice első templomát már a horvátok ide érkezése előtt felépítették. Ezt igazolják a helyén talált töredékek, melyek az 5. vagy a 6. századra utaló motívumokat és stílust mutatnak. Ami az írásos forrásokat illeti Bíborbanszületett Konstantin császár a 10. században írt művében már ír egy „Belitcein” nevű helyről, melyet Vjekoslav Klaić történész a mai Bilicével azonosított. A település első konkrét említése azonban csak 1298-ban a šibeniki püspökség alapításakor történt, eszerint ekkor Bilice a žažvini plébániához tartozott. A korabeli feljegyzések szerint a falu első, még fából készült temploma a 156 méter magas Pomišljaj-hegyen a mai templom helyén állt. Építtetője valószínűleg a šibeniki Mrzinić (Merzinich) család volt. Az első feljegyzés 1448-ból származik, amikor György püspök megemlíti Damján nevű papját is. A templomot gondozó testvériség szabályzata 1452-től ismert. Ebben megemlítik a testvériség több tagját, köztük 1482-ben az első között Simon fia Gergelyt papjával Mihovil Radinović-csal együtt. Az is ismert, hogy a templom egy török támadásban súlyosan megsérült és a Szűzanya képét átvitték a šibeniki varoši Szent Kozma és Damján templomba, amelyet aztán szintén leromboltak a török háborúk során. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 402, 1910-ben 897 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A település lakói közül sokan részt vettek a helyi és távolabbi háborúkban. Ismert, hogy számos bilicei harcolt a spanyol polgárháborúban. A második világháború során 190-en estek el vagy haltak meg, és egyetlen sértetlen ház sem maradt. Később sokan vándoroltak ki külföldre, részben a szegénység elől, részben politikai okokból. A délszláv háborúban is sok bilicei harcolt és járult hozzá a független horvát állam fennmaradásához, miközben magát a települést csak kisebb károk érték. A háborúnak egy helyi halálos áldozata is volt. Lakossága 2011-ben 2307 fő volt.
A legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint Bilicén 2307 lakos élt. Bilice község 24 kis településből áll, Butkovići, Novo–naselje, Piližote, Gatara, Grubišić, Buva, Mikulandra, Šparadići, Čaleta-car, Bura, Slavice-Karloviči, Petrovići, Ćaleta, Kalik, Lugovići, Dulibići, Slavica-Jolići, Mihaljevići, Slavica -Paprčići, Radići, Juras, Krnić, Jakšić, Sekulić és Perišić. Általában az itt lakó családok neveit viselik. E kis települések öt nagyobb településbe rendeződnek, ezek Novo Naselje, Podlukovnik, Podtrtar, Stubalj és Vrulje.
Bilice első népességi adata még 1298-ból való, amikor 20 házában 204 fő lakott, de ebből maga a szorosabb értelemben vett Bilice 10 házzal és 51 fővel rendelkezett. A žažvini plébánia összeírása megemlíti Presuć (az egykori Prisuti vagy Opatija) falut is, mely Velika és Mala Pomišlje és Dračine között feküdt és amelynek 9 háza és 62 lakosa volt. Az újabb népszámlálások szerint 1825-ben Bilicén 32 ház állt, míg Vruljén 20, Lukovnjakon pedig 19 ház volt. A lakosság további alakulása az alábbi táblázatból látható:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.