Belecska

Belecska (németül: Bellitsch) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Belecska
Belecska címere Belecska zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Tamási
Jogállás	község
Polgármester	Szemeti Sándor (független)[1]
Irányítószám	7061
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	308 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	24,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,41 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 38′ 32″, k. h. 18° 25′ 07″46.642269444444, 18.418711111111
Belecska Pozíció Tolna vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Belecska témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A Kapos folyó völgyében fekszik, a folyó jobb parti oldalán; szerkezetileg dombvidéki útifalu.

A közvetlenül határos települések: észak felől Pincehely, kelet felől Miszla, dél felől Keszőhidegkút, délnyugat felől pedig Regöly. A legközelebbi városok Gyönk (délkelet felé 12 kilométerre), Simontornya (északkelet felé 17 kilométerre) és Tamási (nyugat felé 19 kilométerre).

Megközelítése

Központján a Kölesd-Pincehely közti 6313-as út halad végig, ezen érhető el a 61-es főútról letérve, illetve a 63-as és a 65-ös főutak irányából is. A keleti szomszédjában fekvő Miszlával egy önkormányzati fenntartású erdei út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Pécs-vasútvonal halad át a község területén, amelynek egy megállási pontja van itt. Belecska megállóhely a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését csak egy önkormányzati út (települési nevén Vasút utca) biztosítja.

Története

Első települési emléke az avar korból származik. A határában emelt földvárat a tájban megtelepülő magyarok is megerősítették. A jelek szerint a Hedr nemzetség szállásbirtokainak egyike volt. Egy 1271-ben kelt oklevél templomáról tesz említést, utána írásos említés 1332-ből származik Beelch néven. Akkor Simontornyához tartozott.

Temploma 1454-ben még fennállott, ez idő tájt a Miszlay család birtokában volt. A török hódoltság alatt elnéptelenedik, majd néhány évtized után újra települ.

Szeghalmi Gyula az 1940-ben Budapesten kiadott Dunántúli vármegyék című kiadványában területét 2503 kat. holdra teszi. Jelenlegi lakosai száma 350 fő.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Schäfer Konrádné (független)^[3]
• 1994–1998: Dr. Jakab Róbert (független)^[4]
• 1998–2002: Dr. Jakab Róbert (független)^[5]
• 2002–2006: Dr. Jakab Róbert (független)^[6]
• 2006–2010: Dr. Jakab Róbert (független)^[7]
• 2010–2011: Dr. Jakab Róbert (független)^[8]
• 2011–2014: Szemeti Sándor (független)^[9]
• 2014–2019: Szemeti Sándor (független)^[10]
• 2019–2024: Szemeti Sándor (független)^[11]
• 2024– : Szemeti Sándor (független)^[1]

A településen 2011. július 3-án időközi polgármester-választást kellett tartani,^[9] az előző polgármester halála miatt.^[12] A választáson aránylag nagy számú (öt) jelölt indult, de a győztes egymaga meg tudta szerezni az érvényes szavazatok abszolút többségét.^[9]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	388	386	365	350	318	312	308
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,4%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 1,3% németnek, 0,3% örménynek, 0,5% románnak mondta magát (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,3%, református 3,8%, evangélikus 9,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 41,9% (18,4% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 94,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% németnek, 0,6% görögnek, 0,3-0,3% ukránnak, szlováknak, cigánynak és szerbnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,6% volt római katolikus, 6,3% evangélikus, 4,1% református, 0,6% görög katolikus, 0,6% egyéb katolikus, 8,8% felekezeten kívüli (50,9% nem válaszolt).^[14]

Nevezetességei

• 100 éves evangélikus temploma van.
• Belecska szülötte Lackner Aladár evangélikus esperes (1932–2000).
• Építészeti nevezetessége a falu mellett lévő Mechwart-kastély.
• A Kapos árterétől a Hegyhátig az erdős részek vegyes vadállományban gazdagok.