Barnag
magyarországi község Veszprém vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Barnag (németül Barnig) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban, Nagyvázsony környékén.
| Barnag | |||
 | |||
| A németbarnagi római katolikus műemléktemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Veszprémi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Szilágyiné dr. Kósa Anikó (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8291 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 98 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 10,32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 58′ 49″, k. h. 17° 44′ 55″ | |||
 Barnag
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barnag témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Veszprém vármegyei Barnag a Veszprémi-fennsík és a Balaton-felvidék találkozásánál található, Veszprémtől 18, Nagyvázsonytól mintegy 5 kilométerre. Központján csak a 73 113-as út húzódik végig (amely innen nyugat felé továbbhaladva, Vöröstón át Mencshely külterületéig tart), de külterületének keleti részét egy rövid szakaszon érinti a 7307-es út is.
Barnag nevét 1284-ben említette először oklevél, amikor a Gatal nemzetségbeli Péter fia III. Gatal és Gatalon fiait említi, akiknek házai Barnagon egymás mellett álltak.
Később ismét egy oklevél említette, melyet Nagy Lajos király leánya, Mária királynő adott ki a Vezsenyi családnak, 1384. december 6-ai keltezéssel. Az okirat tartalma szerint a királynő engedélyezi méltó lakhely (valószínűleg vár) építését a családi birtokra, vagyis Barnag–Szabadhegyre, az udvari étekfogó mesternek, Vezsenyi Lászlónak.
A vár építését a veszprémi káptalan megállította, mert az a Péczel nevű birtokukra épült, nem pedig a Barnag határában fekvő Szabadhegyre. Ebből pereskedés támadt, a várat pedig ma is láthatjuk romjaiban, Zádor-vár (Pusztavár) néven a falutól délkeleti irányban.
Barnag a török időkben elnéptelenedett. Újratelepítésére a 18. század első felében került sor. Magyarbarnagot és Németbarnagot 1947-ben egyesítették.
Polgármesterei
- 1990–1994: Szegedi András (független)[3]
- 1994–1998: Szegedi András (független)[4]
- 1998–2002: Kiss Gábor (független)[5]
- 2002–2006: Antal Gyuláné (független)[6]
- 2006–2010: Kulcsár Miklós Sándor (MDF)[7]
- 2010–2014: Kulcsár Miklós Sándor (független)[8]
- 2014–2016: Kulin Miklós György (független)[9]
- 2016–2019: Horváth Zoltán (független)[10]
- 2019–2024: Horváth Zoltán (független)[11]
- 2024– : Dr. Szilágyiné dr. Kósa Anikó (független)[1]
A településen 2016. december 4-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[10]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 132 | 131 | 128 | 119 | 121 | 94 | 98 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 98,5%-a magyarnak, 15% németnek, 6% cigánynak, 6% románnak mondta magát (1,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,4%, református 22,6%, evangélikus 1,5%, felekezeten kívüli 13,5% (13,5% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 14,9% németnek, 0,8% cigánynak, 0,8% ruszinnak, 5,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,5% volt római katolikus, 19,8% református, 4,1% görög katolikus, 1,7% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (22,3% nem válaszolt).[14]
- Barokk műemlék-kálvária és egy középkori kápolna
- Szent Márton római katolikus templom (XVIII. sz.)
- Református templom
- Mezítlábas mendegélő és kerékpáros pihenőpark
- Helytörténeti kiállítás
- Zádor-vár
Magyarbarnag, református templom
Népi műemlék lakóház Barnagon
Jellegzetes barnagi lakóház, egy eladó ágyúval
.jpg)
.jpg)
.jpg)
- Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1900–1901.
- Zalai okmánytár I. 95.
- Hazai Okmánytár IV. 68.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
