Balas Egon

Egon Balas (magyarosan Balázs Egon) (Kolozsvár, 1922. június 7. – 2019. március 18.) zsidó származású amerikai-magyar matematikus, az MTA külső tagja.

Balas Egon
Kolozsváron 2014-ben
Életrajzi adatok
Született	1922. június 7. Kolozsvár
Elhunyt	2019. március 18.[1] (96 évesen)
Születési neve	Blatt
Ismeretes mint	matematikus egyetemi oktató közgazdász
Házastárs	Balas Edit
Gyermekek	Anna, Vera
Iskolái	Bolyai Tudományegyetem Párizsi Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Bolyai Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület	matematika
Kutatási terület	matematikai programozás, gráf- és hálózatelmélet
Munkahelyek
Carnegie Mellon's Tepper School of Business	egyetemi tanár
Szakmai kitüntetések
Neumann János elméleti díj (1995) Fellow of the Society for Industrial and Applied Mathematics (Egon Balas, 2016)
Akadémiai tagság	MTA külső tag, 2004
Balas Egon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balas Egon témájú médiaállományokat.

Szülőháza Kolozsvárott a Fadrusz János (ma Mihai Eminescu) utca 5. szám alatt

Élete

Eredeti neve Blatt Egon volt, amelyet előbb Balázs Egonra magyarosított, majd Egon Balasra románosított, és ezzel a névvel lett Amerikában híres alkalmazott matematikus. Fiatalon részt vett az ellenállási mozgalomban, kommunista lett (a bújdosás mentette meg koncentrációs tábortól), a háború után a Román Kommunista Párt tagja, pártkarrier várományosa. 1949-ben elvégezte a Bolyai Tudományegyetem közgazdasági szakát. 1948-ban a román követség első titkáraként a londoni diplomáciai kar legfiatalabb tagja volt, majd a külügyminisztériumban volt felelős beosztása. 1952-ben letartóztatták, több mint két évet töltött a hírhedt Malmezonban (a bukaresti „Andrássy út 60”-ban), többnyire magánzárkában. Miután kiengedték, a Román Akadémia bukaresti közgazdaságtudományi intézetében dolgozott.

Sztálin halála után szabadultam, ekkor már nem vak, hanem reformkommunista voltam, azt hittem sok lengyel, magyar, cseh elvbarátommal együtt − naivul −, hogy a rendszer reformálható. Közgazdászként dolgoztam, próbáltam a rációt behozni a közgazdaságba, Keynes elméletéről írtam könyvet, amit kiadtak, hogy aztán három hónap múlva darabokra szedjék mint antimarxista irományt. Kirúgtak az állásomból, 37 évesen visszatértem diákkori szerelmemhez, a matematikához, a közgazdaságtan matematikai kérdéseivel, operációelmélettel kezdtem foglalkozni, publikáltam tudományos lapokba, de levizsgázni nem engedtek.
Interjú^[2]

− Mit jelent önnek Kolozsvár, a szülőföld?

− Ott nőttem fel, nagyon-nagyon szerettem Kolozsvárt, szép város volt. Sokat jelent a magyar nyelv, az anyanyelvem. Néha megkérdezik: hogy van ez nálad, románul is beszélsz, magyarul is? Román iskolába jártam, de magyar az anyanyelvem. Ezt a legtömörebben az érzékelteti, hogy verset igazán csak magyarul élvezek. Megértem angolul, franciául, németül, románul is, de csak magyarul élvezem.

Interjú^[2]

Azt szoktam mondani, a nemzetiségem romániai magyar zsidó. Így komplett, egyiket sem szeretem kihagyni. Román nyelvű iskolába jártam, románul tanultam a tananyagot, de mégis magyar a kultúrám, mert magyar az anyanyelvem. Nehéz ezt megmagyarázni, de talán megérti, ha azt mondom: amikor verset olvasok, igazából magyarul élvezem. Ami Amerikát illeti: ez a hazám 35 éve, élvezem a befogadó-készségét, a szabadságot, amit számomra és sokak számára jelent, és az emberi haladás jelenlegi fő hordozójának tekintem.
Interjú^[2]

A román bolsevik világból ekkor már kiábrándult, de még mindig kommunistának tekintette magát. Harminchét éves korában egyetemi tanulmányok nélkül, könyveket olvasva mélyült el az alkalmazott matematika új ágának, az operációkutatásnak a tanulmányozásában. 1966-ban családjával együtt kivándorolt, 1967-ben az Egyesült Államokba került, ahol Pittsburghban a Carnegie Mellon University, Tepper School of Business tanára lett. Az ún. additív algoritmus, amelyet még külföldre való távozása előtt közölt, meghozta számára a sikert. Ennek is köszönhette, hogy együtt dolgozhatott a lineáris programozás atyjával, George Dantziggal. A diszjunktív programozás megalapítója. 1967-ben Brüsszelben doktorált közgazdaságtanból, majd 1968-ban Párizsban matematikából. 2004-től az MTA külső tagja.

Munkássága

Kutatási területei: matematikai programozás (azon belül egész értékű programozás), kombinatorikus optimalizálás, gráf- és hálózatelmélet.

Könyvei

• Integer Programming and Combinatorial Optimization: 4th International IPCO Conference, Copenhagen, Denmark, May 29-31, 1995 Proceedings (Ed. Egon Balas, Jens Clausen)
• 50 Years of Integer Programming 1958–2008, Part 1, 283-340 Disjunctive Programming, Springer, 2010.
• Will to freedom: A Perilous Journey through Fascism and Communism, Syracuse University Press, 2000 (megjelent magyarul, franciául, németül is)

Cikkei (válogatás)

• E. Balas, A. Saxena: Optimizing Over the Split Closure, Mathematical Programming 113, 2 (2008), 219–240.
• E. Balas, M. Perregaard: A Precise Correspondence Between Lift-and-Project Cuts, Simple Disjunctive Cuts, and Mixed Integer Gomory Cuts for 0-1 Programming, Mathematical Programming B (94), 2003; 221–245.
• E. Balas, S. Ceria, G. Cornuéjols: Mixed 0-1 Programming by Lift-and-Project in a Branch-and-Cut Framework, Management Science 42, 1996; 1229–1246.
• E. Balas: The Prize Collecting Traveling Salesman Problem: II Polyhedad Results, Networks 25, 1995; 199–216.
• E. Balas, S. Ceria, G. Cornuéjols: A Lift-and-Project Cutting Plane Algorithm for Mixed 0-1 Programs, Mathematical Programming 58, 1993; 295–324.
• E. Balas: The Prize Collecting Traveling Salesman Problem I, Networks 19, 1989; 621–636.
• E. Balas, J. Adams, D. Zawack: The Shifting Bottleneck Procedure for Job Shop Scheduling, Management Science 34, 1988; 391–401.
• E. Balas, V. Chivatal, J. Nesetril: On The Maximum-Weight Clique Problem, Mathematics of Operations Research 12, 1987; 522–536.
• E. Balas: Disjunctive Programming, Annals of Discrete Mathematics 5, 1979; 3–51.
• E. Balas: An Additive Algorithm for Linear Programming in Zero-One Variables, Operations Research 13 (4), 1965; 517–546.

Emlékezete

A Magyar Operációkutatási Társaság 2023-ban Balas Egon-díjat alapított a fiatal kutatók kiemelkedő operációkutatási eredményeinek elismerésére.^[3]

Díjai

• Neumann János elméleti díj (1995, Institute for Operations Research and Management Science)
• EURO aranyérem (2001)

Jegyzetek

1. Remembering Egon Balas (angolul)
2. • A szabadság vonzásában - Interjú Balas Egonnal Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
3. Balas Egon-díj

Források

• Balas, Egon: A szabadság vonzásában. Veszélyes utazás fasizmuson és kommunizmuson át, Ford. Kertész Balázs Montanus és Láng Zsuzsa Angéla. Önéletrajz 1922–1966. Vince Kiadó, Budapest, 2002.
• A szabadság vonzásában - Interjú Balas Egonnal

További információk

• Cikkei listája a DBLP adatbázisban
• Balas Egon a Mathematics Genealogy Project adatbázisában 
• Egyetemi honlap

Kapcsolódó szócikkek

• Kolozsváron született matematikusok listája

Budapesten 2014-ben

• 
  Hujter Mihály felvétele
• 
  Lovász Lászlóval
  (Hujter Mihály felvétele)

• Matematikaportál
• Zsidóságportál