(1909–2007) magyar autodidakta történész, nyelvész From Wikipedia, the free encyclopedia
Badiny Jós Ferenc (ejtsd: Badini), születési nevén Jorcsik Ferenc (Gács, 1909. június 3.[3] – Budapest, 2007. március 10.) a szaktudományokban el nem fogadott munkásságú autodidakta magyar történetíró, nyelvész, sumerológus és vallásalapító.[4] Olyan, tudományosan cáfolt[5][6][7][8][9] elméletek hirdetője, mint sumer–magyar nyelvrokonság (nyelvazonosság) teóriája és Jézus állítólagos pártus származása. A Jorcsik nevet valamikor 1940 előtt változtatta Jósra, majd anyja családnevét, a Badinyt kezdte használni.
| Badiny Jós Ferenc | |
| Született | Jorcsik Ferenc 1909. június 3. Gács |
| Elhunyt | 2007. március 10.[1] (97 évesen) Budapest[2] |
| Foglalkozása | történész |
| Sírhelye | Farkasréti temető (942/2-1-105) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Badiny Jós Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gimnáziumi tanulmányait Balassagyarmaton végezte. A Ludovika Akadémia tüzér-, majd repülőkiképzése után kezdte el tiszti pályafutását. A trianoni békeszerződés korlátozásai miatt polgári légiforgalomban dolgozott, továbbra is a Magyar Királyi Honvédség kötelékében. Egy síbaleset következtében rokkant lett. A Magyar Királyi Honvédségből 1940-ben kivált, és Jós Ferenc néven szállodát vezetett és takarmány-nagykereskedéssel foglalkozott. A Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta[forrás?] tanulmányait, de 1944-ben Ausztriába, majd 1946-ban Argentínába menekült. Itt kezdett autodidakta módon sumerológiával foglalkozni.
Az elméleti alapokat a római Institutum Pontificum Biblicumtól kapta, és mint Anton Deimel iskolájának a követője tanult. Ugyanezen intézettől nyerte képesítését, amely jóváhagyta tanterveit és kidolgozott tananyagát sumerológia tanszék létesítéséről a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen, mely tanszéknek a vezetésével az egyetem rektora 1966-ban meg is bízta.[forrás?]
Meghívták a Nemzetközi Orientalista Kongresszus 1967-es összejövetelére. Az USA-beli Ann Arborban az esztergomi királyi kápolna oroszlános díszítésének sumer és babiloni eredetét vizsgálta „Altaic People's Theocracy” c. munkájában. Ez volt az egyetlen meghívása, előadásának semmilyen nemzetközi visszhangja nem volt, René Labat szerint megalapozatlan téziseket hirdetett.[10] 1971-ben a canberrai (Ausztrália) kongresszuson – Argentína képviseletében – vett részt, ahol a párthus nép állítólagos magyar vonatkozásait vizsgálta „The Ethnic and Linguistic Problem of the Parthians” c. előadásában. Néhány külföldön kiadott művének szerzőjeként mint Francisco Jos Badiny szerepel.
Az általa időközben „judaistának” cimkézett katolikus egyházat megtagadta,[11] s megalapította az ettől független Magyar Egyházat, ami egyházközségek helyett „végvárakba” szerveződik. Egyháza folyóiratot is indított, amelynek hasábjain – többek közt – meghirdette az „Amerikai Nagybácsik Mozgalmat” (célja amerikai nagybácsi szerzése minden magyar újszülöttnek), a „Csína-barát Mozgalmat”, és a „Magyar Kultúrforradalom Mozgalmat”. Ez utóbbi céljait a mozgalom programjában ismerteti: „el kell pusztítani Magyarországon minden olyan elméletet, amelyik a magyarság kárát szolgálja. Elsősorban azokat kell tűzre vetni, amelyek hamisak. Ilyen a finnugor rokonság-elmélet is. […] Követnünk kell […] a Magyar Mao Tce Tungnak – Kossuth Lajosnak irányelveit.”[12]
Magyarországon elsőként 1996-ban adta ki könyveit az Orient Press Könyvkiadó. Sok kiadót felkeresett, de egyik sem vállalta fel könyveinek kiadását, - csak évekkel később.
Felesége halála után végleg visszaköltözött Magyarországra.[forrás?] A felsőoktatási intézménynek nem minősülő miskolci Nagy Lajos Király „Magánegyetemen” megalapította 1997-ben az Ókori-, közel-keleti és sumerológiai tanszéket, melynek „tanszékvezető egyetemi tanára” volt.[13] 2007. március 10-én, 97 évesen hunyt el, sírja a budapesti Farkasréti temetőben található.
Elméletével többé-kevésbé egyetértenek Pap Gábor (aki díszdoktorrá avatásakor mondott laudációt), Pesti József páter, Dudás Rudolf, Bíró József, Kristóff Zoltán,[14] Marton Veronika, Tomory Zsuzsa.[15][16][17] Ők elsősorban Badinynak a tudomány által cáfolt,[5][6][7] megalapozatlannak tartott feltevésének helyességét hangsúlyozzák, mely szerint a magyar nép mint a „tudás népe”, a sumérok rokona.
A tudományos és vallásos közösség túlnyomó többsége viszont – például Komoróczy Géza,[18][19] Rédei Károly,[20] Pusztay János,[21] Erdélyi István,[22] Nemeshegyi Péter[23] – nyelvészeti, történészi módszereit és következtetéseit, teológiai elméleteit elutasítja, dilettantizmusnak ítéli. Szerintük Badiny fordításai helytelenek, következtetései tudománytalanok és légből kapottak. A katolikus egyház szemszögéből Jelenits István teológus kritizálta élesen Badiny teológiai nézeteit.[24]
Farkasinszky Tibor és Záhonyi András sumer olvasatait (kivéve a az angolból fordított értelmezéseket) illette kritikával.
Pomázi névadó szerén 1999-ben – Szörényi Levente támogatásával – sok rajongójának adott ősi magyar nevet.
Külföldi megítélése is negatív. Ennek egyik példája René Labat, aki az 1973-as, XXIX. orientalista kongresszus után, 1974. február 14-én egy levélben írta le kételyeit Badiny érvelése tudományos megalapozottsága tekintetében.[25] A sumerológia kezdeti időszakával Érdy Miklós átfogó munkája (A sumír, ural-altaji, magyar rokonság kutatásának története. Gilgamesh, N. Y., 1974) foglalkozott.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
