BKV 100 osztály

a Budapesti Közlekedési Vállalat számára készített hajóosztály From Wikipedia, the free encyclopedia

BKV 100 osztály
Remove ads

A BKV 100 kilenc motoros folyami átkelőhajóból álló hajóosztály, melynek egységeit az MHD Balatonfüredi Gyáregysége építette a BKV megrendelésére 19821986 között. Azóta a hajók mind tulajdonoshoz kerültek, de máig a BKV-nál dolgoznak mint dunai átkelőhajók. Két különböző típus épült belőlük: a H-01-ből kettő, a H-02-ből pedig hét darab készült.[1][2]

Gyors adatok
Remove ads
Remove ads

Története

Thumb
Az eredeti Tápé 100 osztályú hajók az Újpesti-öbölben

A kilenc hajó közül hét a Disney Hófehérke és a hét törpe című 1937-es rajzfilmjében szereplő hét törpe után kapták eredeti nevüket, de azóta már mindegyiket átnevezték.[1]

A BKV hajóflottája eredetileg 10 darab Tápé 100 osztályú (Szende, Szundi, Tudor, Vidor, Kuka, Morgó, Hapci, Jancsi, Juliska, Bendegúz) átkelőhajóból állt, melyeket 1957-1959 között építettek Tápén és Visegrádon. Valamint hozzá tartozott még három darab Mohács 130 osztályú átkelőhajó is, (Iluska, János Vitéz, Piroska) melyeket Mohácson építettek 1955-1966 között. Ezek a hajók szintén mesehősökről kapták a nevüket.[3][4][5]

A BKV 100 azonban eredetileg nem is dunai átkelőhajónak, hanem tengeri kikötői rendezőhajónak készült, de egy bizonyos konstrukciós hiba miatt a megrendelő nem vette át az elkészült példányokat.[6][7] Ezt végül a BKV tette meg helyette, így 1982-ben kivonta a forgalomból a Tápé 100, és a Mohács 130 hajókat. A Tápé hajók nagy részét Balatonfüreden szétbontották, így mindössze 4 létezik belőle jelenleg.[3][4]

A BKV 100 osztályú hajókból két típus létezik: a kisebb teljesítményű H-01-es, (2 darab)[2] és a legtöbbször használt H-02-es (7 darab).[1]

Elsőként a H-02-es típusú Tudor (most Szent Kristóf) készült el 1982-ben,[8] utolsóként pedig a Szende (ma Szent Gellért) nevű H-02-es 1986-ban.[9]

2012-2020 között a BKK hajójáratain leggyakrabban a D12-es, és a D2-es vonalon közlekedtek. A magáncégek kezelésében üzemelő példányok városnéző sétahajóként a fővárosi turizmust szolgálják tovább.[10]

Remove ads

A hajók

H-01-es típus

Tabán

  • ENI-szám: 8601486
  • MMSI: 243070520
  • Hívójel: HGET
  • Tulajdonos: Panoráma Deck Kft.[11][12]

Kék Duna

  • ENI-szám: 8601487
  • MMSI: 243070423
  • Hívójel: HGDW
  • Tulajdonos: Duna Monarchia Kft.[13][14]

H-02-es típus

Szent Kristóf (korábban Tudor)

  • ENI-szám: 8601484
  • MMSI: 243070326
  • Hívójel: HGCZ
  • Tulajdonos: Armada Hajózási Kft.[15][16]

Szentendre II. (korábban Szentendre és Vidor)

  • ENI-szám: 8601623
  • MMSI: 24070619
  • Hívójel: HGFS
  • Tulajdonos: Panoráma Deck Kft.[17][18][19]

Onyx (korábban Leányfalu, Szent István és Hapci)

  • ENI-szám: 8601369
  • MMSI: 243071221
  • Hívójel: HGLU
  • Tulajdonos: Duna-Weser Kft.[20][21]

Várhegy (korábban Morgó)

  • ENI-szám: 8601485
  • MMSI: 243070514
  • Hívójel: HGEN
  • Tulajdonos: Duna Weser Kft.[22]

Hungária (korábban Kuka)

  • ENI-szám: 8601481
  • MMSI: 243070517
  • Hívójel: HGEQ
  • Tulajdonos: Rubinhajó Bt.[23]

Lánchíd (korábban Szundi)

  • ENI-szám: 8601482
  • MMSI: 243070522
  • Hívójel: HGEV
  • Tulajdonos: Panoráma Deck Kft.[11][24]

Szent Gellért (korábban Szende)

  • ENI-szám: 8601483
  • MMSI: 243071907
  • Hívójel: HGSG
  • Tulajdonos: Eurama Kft.[9][25][26]
Remove ads

Képek

H-01

H-02

Jegyzetek

Loading content...
Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads