Bőfalu

Bőfalu (1898-ig Behincz, szlovákul: Behynce) Nagyrépény településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Behynce, a település szlovák elnevezése, egyben Tornalja Beje városrészének szlovák neve is.

Bőfalu
Közigazgatás
Település	Nagyrépény
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Bőfalu Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 31′ 19″, k. h. 17° 58′ 10″48.521876, 17.96947

Fekvése

Nagytapolcsánytól 17 km-re délnyugatra.

Története

1156-ban Beu néven említik először. A település neve török eredetű méltóságnév lehetett.^[1] 1390-ben Bw néven szerepel oklevélben. A 16. században még három faluból: Alsó-, Felső- és Középbőfaluból állt.

Vályi András szerint "BEHINTZ. Felső, és közép Behincz. Tót faluk Nyitra Vármegyéb. birtokosai Gróf Berényi, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek az előbbeni faluktol nem meszsze, határbéli földgyei gazdag termékenységgel bírnak, fájok ugyan kevés, legelőjök is szoross, középszerű mivoltokhoz képest mind a’ kettő, második Osztálybéli."^[2]

Fényes Elek szerint "Behincz, (Alsó), tót falu, Nyitra vármegyében, Radosnához 1/2 órányira: 174 kath., 12 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. N.-Ripény. Behincz, (Felső), tót falu, Nyitra vmegyében, Alsó B. mellett: 187 kath., 11 zsidó lak. F. u. többen. Határuk termékeny; bort termesztenek"^[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. 1976-óta Nagyrépényhez tartozik.

Népessége

1910-ben 399, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

Nevezetességei

• A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1901-ben épült.

Jegyzetek

1. velkeripnany.sk
2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

• Felvidékportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap