Az ón izotópjai

A kémiai elemek közül az ónnak (Sn) van a legtöbb stabil izotópja (tíz, bár három közülük feltehetően radioaktív, de bomlásukat mindeddig nem figyelték meg), ami valószínűleg kapcsolatban van azzal a ténnyel, hogy a protonok száma (50) mágikus szám. Ezenkívül 29 további instabil izotópja ismert, köztük a duplán mágikus ón-100 (¹⁰⁰Sn) (felfedezés éve: 1994)^[1] és ón-132 (¹³²Sn). A leghosszabb élettartamú radioizotópja a ¹²⁶Sn (felezési ideje 230 000 év), a többi izotóp felezési ideje egy évnél rövidebb.
Standard atomtömeg: 118,710(7) u

További információk nuklid jele, Z(p) ...

nuklid jele	Z(p)	N(n)	izotóptömeg (u)	felezési idő	bomlási mód(ok)^[2]^{[m 1]}	leány- izotóp(ok)^{[m 2]}	magspin	jellemző izotóp- összetétel (móltört)	természetes ingadozás (móltört)
nuklid jele	gerjesztési energia			felezési idő	bomlási mód(ok)^[2]^{[m 1]}	leány- izotóp(ok)^{[m 2]}	magspin	jellemző izotóp- összetétel (móltört)	természetes ingadozás (móltört)
⁹⁹Sn^{[m 3]}	50	49	98,94933(64)#	5# ms			9/2+#
¹⁰⁰Sn^{[m 4]}	50	50	99.93904(76)	1,1(4) s [0,94(+54−27) s]	β⁺ (83%)	¹⁰⁰In	0+
¹⁰⁰Sn^{[m 4]}	50	50	99.93904(76)	1,1(4) s [0,94(+54−27) s]	β⁺, p (17%)	⁹⁹Cd	0+
¹⁰¹Sn	50	51	100,93606(32)#	3(1) s	β⁺	¹⁰¹In	5/2+#
¹⁰¹Sn	50	51	100,93606(32)#	3(1) s	β⁺, p (ritka)	¹⁰⁰Cd	5/2+#
¹⁰²Sn	50	52	101,93030(14)	4,5(7) s	β⁺	¹⁰²In	0+
¹⁰²Sn	50	52	101,93030(14)	4,5(7) s	β⁺, p (ritka)	¹⁰¹Cd	0+
^102mSn	2017(2) keV			720(220) ns			(6+)
¹⁰³Sn	50	53	102,92810(32)#	7,0(6) s	β⁺	¹⁰³In	5/2+#
¹⁰³Sn	50	53	102,92810(32)#	7,0(6) s	β⁺, p (ritka)	¹⁰²Cd	5/2+#
¹⁰⁴Sn	50	54	103,92314(11)	20,8(5) s	β⁺	¹⁰⁴In	0+
¹⁰⁵Sn	50	55	104,92135(9)	34(1) s	β⁺	¹⁰⁵In	(5/2+)
¹⁰⁵Sn	50	55	104,92135(9)	34(1) s	β⁺, p (ritka)	¹⁰⁴Cd	(5/2+)
¹⁰⁶Sn	50	56	105,91688(5)	115(5) s	β⁺	¹⁰⁶In	0+
¹⁰⁷Sn	50	57	106,91564(9)	2,90(5) perc	β⁺	¹⁰⁷In	(5/2+)
¹⁰⁸Sn	50	58	107,911925(21)	10,30(8) perc	β⁺	¹⁰⁸In	0+
¹⁰⁹Sn	50	59	108,911283(11)	18,0(2) perc	β⁺	¹⁰⁹In	5/2(+)
¹¹⁰Sn	50	60	109,907843(15)	4,11(10) óra	EC	¹¹⁰In	0+
¹¹¹Sn	50	61	110,907734(7)	35,3(6) perc	β⁺	¹¹¹In	7/2+
^111mSn	254,72(8) keV			12,5(10) µs			1/2+
¹¹²Sn	50	62	111,904818(5)	Látszólag stabil^{[m 5]}			0+	0,0097(1)
¹¹³Sn	50	63	112,905171(4)	115,09(3) nap	β⁺	¹¹³In	1/2+
^113mSn	77,386(19) keV			21,4(4) perc	IT (91,1%)	¹¹³Sn	7/2+
^113mSn	77,386(19) keV			21,4(4) perc	β⁺ (8,9%)	¹¹³In	7/2+
¹¹⁴Sn	50	64	113,902779(3)	Stabil^{[m 6]}			0+	0,0066(1)
^114mSn	3087,37(7) keV			733(14) ns			7−
¹¹⁵Sn	50	65	114,903342(3)	Stabil^{[m 6]}			1/2+	0,0034(1)
^115m1Sn	612,81(4) keV			3,26(8) µs			7/2+
^115m2Sn	713,64(12) keV			159(1) µs			11/2−
¹¹⁶Sn	50	66	115,901741(3)	Stabil^{[m 6]}			0+	0,1454(9)
¹¹⁷Sn	50	67	116,902952(3)	Stable^{[m 6]}			1/2+	0,0768(7)
^117m1Sn	314,58(4) keV			13,76(4) nap	IT	¹¹⁷Sn	11/2−
^117m2Sn	2406,4(4) keV			1,75(7) µs			(19/2+)
¹¹⁸Sn	50	68	117,901603(3)	Stabil^{[m 6]}			0+	0,2422(9)
¹¹⁹Sn	50	69	118,903308(3)	Stabil^{[m 6]}			1/2+	0,0859(4)
^119m1Sn	89,531(13) keV			293,1(7) nap	IT	¹¹⁹Sn	11/2−
^119m2Sn	2127,0(10) keV			9,6(12) µs			(19/2+)
¹²⁰Sn	50	70	119,9021947(27)	Stabil^{[m 6]}			0+	0,3258(9)
^120m1Sn	2481,63(6) keV			11,8(5) µs			(7−)
^120m2Sn	2902,22(22) keV			6,26(11) µs			(10+)#
¹²¹Sn^{[m 7]}	50	71	120,9042355(27)	27,03(4) óra	β⁻	¹²¹Sb	3/2+
^121m1Sn	6,30(6) keV			43,9(5) év	IT (77,6%)	¹²¹Sn	11/2−
^121m1Sn	6,30(6) keV			43,9(5) év	β⁻ (22,4%)	¹²¹Sb	11/2−
^121m2Sn	1998,8(9) keV			5,3(5) µs			(19/2+)#
^121m3Sn	2834,6(18) keV			0,167(25) µs			(27/2−)
¹²²Sn^{[m 7]}	50	72	121,9034390(29)	Látszólag stabil^{[m 8]}			0+	0,0463(3)
¹²³Sn^{[m 7]}	50	73	122,9057208(29)	129,2(4) nap	β⁻	¹²³Sb	11/2−
^123m1Sn	24,6(4) keV			40,06(1) perc	β⁻	¹²³Sb	3/2+
^123m2Sn	1945,0(10) keV			7,4(26) µs			(19/2+)
^123m3Sn	2153,0(12) keV			6 µs			(23/2+)
^123m4Sn	2713,0(14) keV			34 µs			(27/2−)
¹²⁴Sn^{[m 7]}	50	74	123,9052739(15)	Látszólag stabil^{[m 9]}			0+	0,0579(5)
^124m1Sn	2204,622(23) keV			0,27(6) µs			5−
^124m2Sn	2325,01(4) keV			3,1(5) µs			7−
^124m3Sn	2656,6(5) keV			45(5) µs			(10+)#
¹²⁵Sn^{[m 7]}	50	75	124,9077841(16)	9,64(3) nap	β⁻	¹²⁵Sb	11/2−
^125mSn	27,50(14) keV			9,52(5) perc			3/2+
¹²⁶Sn^{[m 10]}	50	76	125,907653(11)	2,30(14)·10⁵ év	β⁻ (66,5%)	^126m2Sb	0+
¹²⁶Sn^{[m 10]}	50	76	125,907653(11)	2,30(14)·10⁵ év	β⁻ (33,5%)	^126m1Sb	0+
^126m1Sn	2218,99(8) keV			6,6(14) µs			7−
^126m2Sn	2564,5(5) keV			7,7(5) µs			(10+)#
¹²⁷Sn	50	77	126,910360(26)	2,10(4) óra	β⁻	¹²⁷Sb	(11/2−)
^127mSn	4,7(3) keV			4,13(3) perc	β⁻	¹²⁷Sb	(3/2+)
¹²⁸Sn	50	78	127,910537(29)	59,07(14) perc	β⁻	¹²⁸Sb	0+
^128mSn	2091,50(11) keV			6,5(5) s	IT	¹²⁸Sn	(7−)
¹²⁹Sn	50	79	128,91348(3)	2,23(4) perc	β⁻	¹²⁹Sb	(3/2+)#
^129mSn	35,2(3) keV			6,9(1) perc	β⁻ (99,99%)	¹²⁹Sb	(11/2−)#
^129mSn	35,2(3) keV			6,9(1) perc	IT (0,002%)	¹²⁹Sn	(11/2−)#
¹³⁰Sn	50	80	129,913967(11)	3,72(7) perc	β⁻	¹³⁰Sb	0+
^130m1Sn	1946,88(10) keV			1,7(1) perc	β⁻	¹³⁰Sb	(7−)#
^130m2Sn	2434,79(12) keV			1,61(15) µs			(10+)
¹³¹Sn	50	81	130,917000(23)	56,0(5) s	β⁻	¹³¹Sb	(3/2+)
^131m1Sn	80(30)# keV			58,4(5) s	β⁻ (99,99%)	¹³¹Sb	(11/2−)
^131m1Sn	80(30)# keV			58,4(5) s	IT (0,0004%)	¹³¹Sn	(11/2−)
^131m2Sn	4846,7(9) keV			300(20) ns			(19/2− és 23/2− között)
¹³²Sn	50	82	131,917816(15)	39,7(8) s	β⁻	¹³²Sb	0+
¹³³Sn	50	83	132,92383(4)	1,45(3) s	β⁻ (99,97%)	¹³³Sb	(7/2−)#
¹³³Sn	50	83	132,92383(4)	1,45(3) s	β⁻, n (0,0294%)	¹³²Sb	(7/2−)#
¹³⁴Sn	50	84	133,92829(11)	1,050(11) s	β⁻ (83%)	¹³⁴Sb	0+
¹³⁴Sn	50	84	133,92829(11)	1,050(11) s	β⁻, n (17%)	¹³³Sb	0+
¹³⁵Sn	50	85	134,93473(43)#	530(20) ms	β⁻	¹³⁵Sb	(7/2−)
¹³⁵Sn	50	85	134,93473(43)#	530(20) ms	β⁻, n	¹³⁴Sb	(7/2−)
¹³⁶Sn	50	86	135,93934(54)#	0,25(3) s	β⁻	¹³⁶Sb	0+
¹³⁶Sn	50	86	135,93934(54)#	0,25(3) s	β⁻, n	¹³⁵Sb	0+
¹³⁷Sn	50	87	136,94599(64)#	190(60) ms	β⁻	¹³⁷Sb	5/2−#

Bezárás

[m 1]
Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet
[m 2]
A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
[m 3]
Az ismert legnehezebb nuklid, melyben több proton van, mint neutron
[m 4]
Az ismert legnehezebb nuklid, melyben ugyanannyi proton és neutron van
[m 5]
A várakozások szerint β⁺β⁺-bomlással ¹¹²Cd-vé alakul
[m 6]
Elméletileg spontán maghasadásra képes
[m 7]
Hasadási termék
[m 8]
A várakozások szerint β⁻β⁻-bomlással ¹²²Te-vé alakul
[m 9]
A várakozások szerint β⁻β⁻-bomlással ¹²⁴Te-gyé alakul több mint 1·10¹⁷ év felezési idővel
[M 10]
Hosszú felezési idejű hasadási termék

Megjegyzések

Ismeretesek olyan geológiai minták, amelyek izotóp-összetétele a szokásos értékeken kívül van. Az atomtömeg bizonytalansága ezeknél meghaladhatja a jelzett hibahatárt.
A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.

[1]
Identification and decay spectroscopy of 100Sn at the GSI projectile fragment separator FRS, K. Sümmerer et al., Nucl. Phys. A616, 341 (1997).
[2]
http://www.nucleonica.net/unc.aspx

Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9

Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of tin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Az indium izotópjai	Az ón izotópjai	Az antimon izotópjai
Izotópok listája

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[3] [m 1]
Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet

[4] [m 2]
A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve

[5] [m 3]
Az ismert legnehezebb nuklid, melyben több proton van, mint neutron

[6] [m 4]
Az ismert legnehezebb nuklid, melyben ugyanannyi proton és neutron van

[7] [m 5]
A várakozások szerint β⁺β⁺-bomlással ¹¹²Cd-vé alakul

[SF-8] [m 6]
Elméletileg spontán maghasadásra képes

[FP-9] [m 7]
Hasadási termék

[10] [m 8]
A várakozások szerint β⁻β⁻-bomlással ¹²²Te-vé alakul

[11] [m 9]
A várakozások szerint β⁻β⁻-bomlással ¹²⁴Te-gyé alakul több mint 1·10¹⁷ év felezési idővel

[12] [M 10]
Hosszú felezési idejű hasadási termék

[1] [1]
Identification and decay spectroscopy of 100Sn at the GSI projectile fragment separator FRS, K. Sümmerer et al., Nucl. Phys. A616, 341 (1997).

[2] [2]
http://www.nucleonica.net/unc.aspx

[1]

[2]

[m 1]

[m 2]

[m 3]

[m 4]

[m 5]

[m 6]

[m 7]

[m 8]

[m 9]

[m 10]

Az ón izotópjai

Megjegyzések

Wikiwand in your browser!

Az ón izotópjai

Megjegyzések

Wikiwand in your browser!

Táblázat

Hivatkozások

Fordítás