From Wikipedia, the free encyclopedia
Az atomkémkedés vagy nukleáris kémkedés a nukleáris fegyverek fejlesztésére, tesztelésére, használatára, mennyiségére vonatkozó információkra irányul. Mivel a nukleáris fegyverkezést államok végzik, ezért ezek az információk fontos állami titoknak minősülnek, minden nukleáris programmal rendelkező ország szigorú intézkedéseket léptetett életbe a titkok védelme érdekében. A nukleáris fegyverkezésre vonatkozó információk terjedését a különféle tilalmi egyezmények (pl. Atomsorompó Egyezmény) is tiltja. Azok az országok, amelyek nem rendelkeznek ezekkel az információkkal, az atomkémkedés révén tudják ezeket megszerezni és saját programjukban felhasználni.
A második világháború során az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei létrehozták a nukleáris fegyverek kifejlesztésére irányuló Manhattan tervet. A terv során az USA kifejlesztette az első működő atomreaktort és később az első nukleáris fegyvereket, azonban a projekt során számos esetben a részt vevő tudósok vagy technikusok információkat juttattak el a Szovjetuniónak, amely szintén dolgozott a saját atomfegyverein. Az atomkémek (angolul Atom Spies) tevékenysége a hidegháború alatt is folytatódott. Az atomkémek tevékenységét, akik között számos kommunista párttag vagy szimpatizáns volt, az 1950-es években kezdték feltárni, amikor az USA-ban erősen kommunistaellenes hangulat volt és számos ítéletet politikai indíttatásúnak tartanak azóta is. A kémkedési tevékenység feltárásában a legnagyobb szerepet a VENONA kódnéven ismert kódtörési művelet kapta, amelyet az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság titkosszolgálatai végeztek és a Szovjetunió, valamint a szovjet titkos ügynökök közötti üzenetváltások megfejtésére irányult.
A legismertebb atomkémek:
Azt napjainkban is vitatják, hogy az atomkémek által megszerzett és közvetített információ milyen szerepet játszott a Szovjetunió atomprogramjában, milyen mértékben segítette azt.
A marokkói származású Mordechai Vanunu szüleivel és tíz testvérével 1963-ban települt át Izraelbe. Vanunu, aki korábban az izraeli kormány Negev Nuclear Research Center kutatóintézetében dolgozott, 1986-ban titkos információkat adott át a sajtónak az izraeli atomprogrammal kapcsolatban és ezzel megerősítette azt, amit régóta sejteni lehetett: hogy Izrael nukleáris fegyverek kidolgozásán dolgozik és azokkal rendelkezik. Izrael sosem ismerte be, de nem is tagadta az atomprogram létezését. Vanunu-t az izraeli titkosszolgálatok elrabolták és Izraelbe hurcolták, ahol bíróság elé állították és hazaárulásért, valamint kémkedésért elítélték. 18 évet töltött börtönben, ebből 11 évet magánzárkában. 2004-ben szabadult, de azóta többször is letartóztatták, mivel megsértette szabadon bocsátásának feltételeit (pl. interjút mert adni külföldi újságíróknak).
Vanunu igazából nem vett részt nukleáris kémkedésben, támogatói szerint cselekedeteit lelkiismerete alapján végezte. Az izraeli állam továbbra is árulónak és kémnek tartja, mivel információit (a sajtón keresztül) Izrael ellenségei is megszerezték. Letartóztatása, elítélése, szabadon bocsátása és a személyi szabadságát korlátozó intézkedések a mai napig vita tárgyát képzik.
1999-ben az amerikai képviselőház nemzetbiztonsági bizottságának jelentése, amelyet Christopher Cox képviselő írt alá (és Cox-jelentés néven ismerték), feltárta, hogy az amerikai titkosszolgálatok szerint a Kínai Népköztársaság folyamatosan az amerikai atomfegyverek és atomprogram titkainak megszerzésére törekszik. A kémkedés fő célpontjai az atomfegyverek fejlesztésével foglalkozó kutatóintézetek, mint a Los Alamos National Laboratory, a Lawrence Livermore National Laboratory, az Oak Ridge National Laboratory és a Sandia National Laboratories. A jelentés szerint Kínának sikerült megszereznie az Egyesült Államok összes fejlett termonukleáris robbanótöltetére vonatkozó tervezési információkat az 1970-es évektől kezdve, beleértve az olyan kisméretű, korszerű robbanótölteteket, amelyeket az önállóan célra vezethető MIRV robbanófejben lehet alkalmazni, a neutronbombát és a nukleáris fegyverek számítógépes szimulációjához használt kódokat. A jelentés szerint az Egyesült Államok egészen 1995-ig nem is tudott arról, hogy kínai ügynökök atomkémkedést végeznek.
A jelentésben leírt nyomozás eredményeként letartóztatták a kínai származású Wen Ho Lee-t, aki a Los Alamos-i kutatóintézet munkatársa volt akkor és megvádolták, hogy nukleáris titkokat adott át Kínának. Azonban a Lee ellen felhozott vádakat végül nem sikerült bizonyítani és csak téves adatkezelés címén ítélték el. A vizsgálat során másokat is letartóztattak, mint pl. Peter Lee-t, aki a tengeralattjárók radarjára vonatkozó információkat adott át, vagy megbírságoltak, mint a Loral Space & Communications és a Hughes Electronics vállalatokat, amelyek rakétatitkokat adtak át. Azonban nem sikerült kideríteni, hogy ki állhat a nukleáris fegyverek titkainak eltulajdonítása mögött.
2004. januárban Dr. Abdul Qadeer Khan pakisztáni atomtudós bevallotta, hogy atomfegyverek technológiájára vonatkozó információkat adott át Líbiának, Iránnak és Észak-Koreának. Vallomása és a titkosszolgálatok jelentései alapján Khan az urándúsításhoz használt centrifugák és kínai atomtöltetek tervezésére vonatkozó információkat, valamint működő centrifugákat adott el a három országnak. Khan korábban egy holland, szintén urándúsítással foglalkozó vállalattól (URENCO) szerzett be centrifugákat és ezzel indította be Pakisztán atomprogramját. 2004. február 5-én Pakisztán akkori elnöke, Pervez Musarraf tábornok bejelentette, hogy közkegyelmet adott Dr. Khannak, mivel a pakisztáni kormány szerint nem játszott jelentős szerepet az atomkémkedésben. Ennek ellenére továbbra sem adták át Dr. Khant a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.