koszovói politikus, rendőrtiszt From Wikipedia, the free encyclopedia
Atifete Jahjaga (Gjakova, 1975. április 20. –) koszovói politikus, a Koszovói Köztársaság negyedik és egyben első női elnöke.
| Atifete Jahjaga | |
.jpg) | |
| Koszovó elnöke | |
| Hivatali idő 2011. április 16. – 2016. április 16. | |
| Előd | Fatmir Sejdiu Jakup Krasniqi (komm.) |
| Utód | Hashim Thaçi |
| Született | 1975. április 20. (49 éves)[1] Gjakova |
| Párt | független politikus |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái |
|
| Vallás | iszlám |
.svg) | |
| Atifete Jahjaga aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Atifete Jahjaga témájú médiaállományokat. | |
1975-ben született Gjakovában. Általános majd középiskolai tanulmányait Pristinában végezte. A Pristinai Egyetemen szerzett jogi diplomát 2000-ben. 2006-2007-ben az Egyesült Királyságban a Leichester Egyetemen, majd a Virginiai Egyetemen szerzett posztgraduális végzettséget.[2]
A koszovói háború után, 2000 februárjában Jahjaga csatlakozott a frissen megalakított koszovói rendőrséghez, ahol fokozatosan előrehaladva a ranglétrán járőrből, 2009-re, vezérezredes-helyettesi rangban, a koszovói rendőrség igazgatóhelyettese lett.[2][3]
2011 márciusának végén az ország legfelsőbb bírósága szabálytalannak minősítette Behgjet Pacolli elnök megválasztását, és az elnök távozott hivatalából.[4] A kibontakozó politikai válságban a párton kívüli Jahjaga lett a pártok kompromisszumos jelöltje, és 2011. április 7-én a koszovói parlament 80%-os többséggel Koszovó első női és első párton kívüli elnökévé választotta őt. A világ egyik legfiatalabb vezetője volt ekkor: megválasztásakor még nem töltötte be 36. életévét. Megválasztásában egyes hírek szerint fontos közvetítő szerepe lehetett az amerikai nagykövetnek Christopher Dellnek is.[5][3] Ugyan megválasztásakor egyesek átmeneti elnökként tekintettek rá, kitöltötte mandátumát.[6]
Jahjaga fő politikai célkitűzése elnökként az volt, hogy Koszovó nemzetközileg elismert állam legyen. Együttműködésre törekedett a nemzetközi intézményekkel. Igyekezett elérni, Koszovó számára az ENSZ-tagságot és az Európai Unióhoz való csatlakozást. Úgy igyekezett formálni az intézmények működését, hogy azok kompatibilisek legyenek az EU intézményeivel. 2013-ban az EU közvetítésével Koszovó és Szerbia tárgyalást kezdett egymással, majd megállapodást kötöttek a két állam viszonyának rendezése érdekében.[7][8] 2015-ben sor került a stabilizációs és társulási megállapodás elfogadására a Koszovói Köztársaság és az EU között.[9] Szoros együttműködésre törekedett az Amerikai Egyesült Államokkal.
Elnöksége idején tömegek igyekeztek elhagyni Koszovót a kilátástalannak ítélt gazdasági helyzet miatt.[3] Jahjaga vonzóvá akarta tenni az országot a külföldi befektetők számára, a gazdasági fejlődés elérése és a munkanélküliség csökkentése érdekében.
Elnöksége alatt Jahjaga több olyan intézkedést kezdeményezett, amelynek célja az esélyegyenlőség biztosítása a nők számára. A koszovói háború tragikus tapasztalatainak hatására szószólója lett a háborúban elkövetett nemi erőszak elleni fellépésnek.[3]
2014. szeptember 14-én a Clinton Global Initiative fejezte ki elismerését a politikai tevékenységei iránt.[10]
Atifete Jahjaga házas, férje Astrit Kuci, Pristinában élnek.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
