From Wikipedia, the free encyclopedia
Arcueil (ejtsd: arköly), a régi Arcus Julianus, egykor falu, ma Párizs külvárosa a franciaországi Val-de-Marne megyében.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
Arcueil | |||
Arcueil éjjel | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Franciaország | ||
Régió | Île-de-France | ||
Megye |
| ||
Kerület | L'Haÿ-les-Roses | ||
Kanton | Arcueil (chef-lieu) | ||
Településtársulás | Communauté d'agglomération du Val de Bièvre, Paris Métropole | ||
Polgármester | Daniel Breuiller (2008-2014) | ||
INSEE-kód | 94003 | ||
Irányítószám | 94110 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 21 557 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 8487 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 80 m | ||
Terület | 2,33 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 48′ 24″, k. h. 2° 20′ 07″ | |||
Arcueil weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Arcueil témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Párizs központjától 5,3 km-re délre fekszik kb. 70 m magasságban egy dombon a Bièvre folyó mellett szép gót templommal, számos gyárral. A rómaiak korából származó vízvezetékéből egyes részek máig is állanak; áll továbbá a 400 méter hosszú s 28 ívezeten át Párizsba ivóvizet vezető csatorna, melynek alapját már XIII. Lajos 1619-ben vetette meg és melyet Medici Mária 1624-ben Salomon „Jacques” de Brosse vezetése alatt fejeztetett be. Ez a Luxembourg-palotába vitte a vizet.
Ez a falu volt a középpontja az Arcueil-körnek, a Napóleon támogatását élvező Berthollet és Pierre-Simon de Laplace vezette aktív, ifjú tudóscsoportnak. Lakosainak száma 21 557 fő (2021. január 1.).[1] Arcueil Bagneux, Montrouge, Cachan, Gentilly, Le Kremlin-Bicêtre és Villejuif községekkel határos.
Lakosok száma | 19 746 | 21 516 | 21 710 | 21 501 | 21 721 | 21 788 | 21 840 | 21 557 |
2013 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.