Az Apple számítógépek az Apple Inc. által gyártott és forgalmazott, nevükben az Apple szót viselő számítógépek. A közbeszédben szokás Apple gépnek nevezni az Apple által gyártott bármilyen számítógépet, a megnevezés gyűjtő fogalomként is használt. Az Apple nevet elsőként az 1976 áprilisában bemutatott Apple I viselte, az utolsó Apple nevet viselő gép az Apple IIe Platinum volt, amelynek gyártását 1993 novemberében fejezte be a cég. Az Apple III bukása után Jobs megfogadta, hogy többé számítógép nem viselheti az Apple nevet, a számítógép sikertelensége ne kötődjön össze a cég nevével. Más, nem számítógép termék is viselte, viseli (Apple TV, Apple pencil) az Apple nevet.
Az Apple gyártotta hardver eszközök összefoglaló táblázatot az oldal alján találod két részre bontva: 1998 előtti és utáni eszközök.
Az Apple I-ből alig kétszáz darabot adtak el, de ez is elég pénzt hozott ahhoz,[1] hogy a cég megtervezze és piacra dobja az Apple II-t.[2] Az Apple II óriási siker lett, a gépből és változataiból – Apple II (64 700), II Plus (545 500), IIe (4 250 000), IIc (450 000), IIc Plus (20 000) és IIGS (979 000) – majd hat és félmillió darabot értékesítettek.[3]
A befolyó pénz nem csak ifjú multi-milliomossá tette a cég alapítóit, de lehetőséget adott a következő Apple-gép fejlesztésére. Három irányba is elindultak, párhuzamosan fejlesztették az Apple III-t, a Lisát és a később Macintosh 128k néven megismert gépet.
Az Apple III Steve Wozniak, az Apple egyik alapítójának, a projektje volt, de a másik alapító, Steve Jobs folyamatosan módosította az elvárásokat. Az Apple III dicstelen pályát futott be. Jobs dizájn-imádata odáig fajult, hogy előbb készült el a számítógépház, mint az alaplap, így a mérnökök a tervezéskor még egy korláttal kellett, hogy megküzdjenek. Szintén Jobs ötlete volt a "néma" számítógép, így ventilátorról szó sem lehetett. Az elektronikus eszközök pedig hőt adnak le. Mivel az Apple II mérhető mennyiségben szennyezte az elektromos környezetét, a gép fehérzajt sugárzott, ezért az Amerikai Frekvenciagazdálkodási Intézet büntetést szabott ki. Jobs, levédendő a sugárzást, az Apple-III házát alumíniumból terveztette. Úgy vélte, hogy az alumínium a hűtési problémákat is megoldja. Nem oldotta meg, hanem fokozta. A baljós előjelek fokozódtak, amikor kiderült, az egyik chip nem tudja azt, amit a gyártója állított róla, az Apple viszont már az Apple-III több olyan szolgáltatását beharangozta, ami erre a chipre épült volna. A gép bemutatása emiatt fél évet csúszott.[4][5]
A gyártósorról lekerülő gépek húsz százaléka selejt volt. A legnagyobb gondot az okozta, hogy a chipek némi melegedés után szinte kibújtak a foglalatukból, vagy az alaplapból. A hivatalos Apple szerviz javaslat az volt, hogy emeljük fel a gépet tíz centi magasra és dobjuk le! Az Apple-III minden módosítás és arcfelvarrás ellenére a cég első fiaskója volt. Az új operációs rendszer sem volt tökéletes, ráadásul Jobs üzletpolitikai megfontolásból kezdetekben az Apple-III gépet alkalmatlanná tette az Apple-II programjainak futtatására. Később elkészült az Apple-II-kártya, amelyet a négy csatolóhely egyikébe helyezve a gép már tudott Apple-II-ül.[4][5]
Az Apple-III szállítását 1980 decemberében kezdték meg, 1983-ban felhagytak a fejlesztésével és 1984 áprilisában a forgalmazásával is. Összesen 65 ezer darabot adtak el.[4] Az Apple-III gépet újabb, Apple névre hallgató már nem követte, legalábbis számítógép nem. Monitoroknak, kameráknak és nyomtatóknak, szkennereknek, billentyűzeteknek és egereknek még adta a nevét a cég, de gépnek többé soha.[5]
A Palo Alto-i Xerox központban (PARC) dolgozók feladata az volt, hogy megálmodjanak olyan technikai újdonságokat, amelyek előbbre viszik a világot - és közben nem kellett tekintettel lenniük a kitalációk eladhatóságára. Három év alatt a számítástechnika számos "elsőjét" állították elő. Ilyen "első" az első személyi számítógép, az első "bit mapping",[9] az első Ethernet, az első objektum alapú programnyelv (Smalltalk), amelyben először használtak újrahasználható, önálló kódszegmenseket. A géphez három gombos egér csatlakozott, ezt 1960-ban alkotta meg Douglas Carl Engelbart. A kifejlesztett számítógépet a Xerox soha sem árusította, nem is gyártotta, a léte ismert volt az egész Szilícium-völgyben. A fejlesztők büszkék voltak a gépükre, aki kíváncsi volt a gépre, annak meg is mutatták.[10][11]
Az egyik látogatójuk, Jef Raskin volt, aki akkoriban az Apple-nél dolgozott egy teljesen új feladaton, a projekt kódneve, később, Macintosh lett. Mire sikerült Jobst rávenni egy látogatásra, a Xerox ráébredt, hogy amit ingyen mutogat, az érték, amit őrizni kell, nem mutogatni. Az Apple részvényeinek öt százalékát (egy millió dollár érték) ajánlott fel egy részletes bemutatóért. A bemutatón rész vett Michael Scott elnök, Thomas Whitney alelnök, és fél tucat vezető szoftver-fejlesztő. A PARC fogadó csapata úgy gondolta, hogy gyorsan bemutatják a Dorado névre keresztelt számítógépet, az Apple csapata rendesen felkészült, és a pontos részletek után érdeklődött.[10][11]
Amennyire a Xerox nem érzett rá arra, milyen értéket állítottak elő alkalmazottai, Jobs annyira megtette ezt. Amikor meglátta, hogy a Smalltalk fejlesztői környezet egymást kitakaró ablakokat, felpattanó menüt használ, tudta, hogy erre van szüksége, és a Lisa csapatot utasította, hogy ebben az irányban fejlesszen.[10][11]
Lopott-e az Apple a Xerox-tól?
Sokan úgy vélik, hogy az Apple egyszerűen ellopta az Alto gépet a Xeroxtól és Lisa néven dobta piacra. Amit az Apple kapott a Xeroxtól, az az ötlet és inspiráció. De nem kapott rajzot, leírást, műszaki támogatást, a Lisa hardver és szoftver megoldásai az Apple mérnökeit dicsérik.[12]
1980 márciusára készült el a leírás, amely meghatározta a Lisa ismérveit: grafikus felhasználói felület, fogd és vidd, egér, lokális hálózat, fájl-szerver és új (WYSIWYG) szoftverek, menüsor, a legördülő menü, az egygombos egér, kivágás-másolás-beillesztés, vágólap és kuka. Az Apple volt az első vállalat, amely a felsoroltakat sorozat gyártott számítógépen kínálta. A felsorolt ismérvek és az a cél, hogy a Lisa ára 2000 dollár alatt legyen, összeegyezhetetlennek tűnt. Júliusban megjelent az első Xeroxból átcsábított dolgozó, szeptember végéig további 15 Xeroxos vált Apple munkatárssá.[10][11]
Mire a Lisa 1983. január 19-én forgalomba került, addigra 200 mérnökévnyi munka és 50 milliós fejlesztési költség volt a gépben, az Apple II fejlesztése két mérnökévet kívánt. A gépet az Apple Kevin Costnerrel népszerűsítette: 1983 Apple Macintosh Lisa Computer Commercial with Kevin Costner. YouTube
Az Apple számos szoftvert ad a géphez, ám ez a fejlesztőket távol tartotta, mivel legtöbben az Apple által elkészített programokhoz hasonlóak írásában rendelkeztek tapasztalattal. Ráadásul a Lisa nagyon lassú volt. Jobs kezdeményezésére saját floppy-meghajtót fejlesztettek, amely a Lisa legmegbízhatatlanabb része volt. A Lisa értékesítését rontotta, hogy kiderült, az Apple hasonló tudású gépen dolgozik, amelynek az ára harmadannyi lesz, mint a Lisáé. Hiába felezték a Lisa árát, javították a hardver képességeit – Lisa 2 –, a gép sikertelen volt, összesen hatvanezer Lisát adtak el 1986-ig.[10][11]
A Lisa 2 átdolgozott verziója Macintosh XL néven debütált és felejtődött el alig három hónapos pályafutása alatt 1985 januárja és áprilisa között.
Lisa elásva
A gyártás befejezése után egy Utah állambeli kis cég fémáron átvett ötezer Lisát, amelyet postai utánvéttel árusított egészen 1989-ig. Ekkor az Apple a maradék 2700 darabot egész egyszerűen elásta, a gondos feljegyzés szerint ehhez 672 m3 helyre volt szükség. A gépek hatóság által felügyelt megsemmisítésére azért volt szükség, mert az Apple így adójóváírásra lett jogosult.[13]
Ezt követően a Xerox pert indított az Apple ellen a Lisa - és a Macintosh - grafikus felülete kapcsán. Hét évvel a bemutató után. 1990. március 23-án a bíróság elvetette a Xerox indítványát.[12][14][15][16]
Az Apple I a Smithsonian múzeumban.
Az Apple IIe
Az Apple IIc
Az Apple IIGS
Az Apple III, a monitor nem része a gépnek.
Az Apple III Plus, a monitor nem része a gépnek.
Az Apple Lisa
Az Apple Lisa 2
.jpg)
.png)
.jpg)
.jpg)
A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem.
| Gép neve bemutatva kivezetve | Méret magasság szélesség mélység súly Szín | Processzor típus @órajel architektúra magok száma | Média | Billentyűzet | Operációs rendszer | Memória alap[18] (max.)[19] hely[20] ROM | Kijelző mérete felbontása | Grafika kimenet, képpont és szöveg felbontás[21] | Csatlakozók kazetta, játék, kijelző, soros, párhuzamos, hang... | Bővíthetőség |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Apple I 1976 ápr. 1977 szept. | mm mm mm kg | MOS 6502 @1 MHz, 8 bit 1 mag | Apple Integer BASIC | 4kb, (8kB) 1 slot | kompozit pozitív videó 40x24 kar. | · 1x DIP[22] · Kompozit videó kimenet | · 1x 44-tűs csatlakozó · Kazetta | |||
| Apple II 1977 ápr. 1979 jún. | 113 mm 387 mm 457 mm 5,2 kg bézs | MOS 6502 @1 MHz, 8 bit 1 mag | 52 billenytűs | Apple DOS 3.1 | 0kB, (48kB) 24 slot | 1xRCA 280x192 @6 40x18 @16 40x24 kar. | · 1x I/O @1500b/s[23] · 1x GAME I/O (16 pin) · 1x RCA · 1x audió kimenet | · 1x 50-tűs Apple-csatlakozó | ||
| Apple II Plus 1979 jún. 1982 dec. | 113 mm 387 mm 457 mm 5,2 kg bézs | MOS 6502 @1 MHz, 8 bit 1 mag | Disk II floppy drive | 52 billenytűs | Apple DOS 3.2 | 0kB, (48/64kB) 24 slot | 1xRCA 280x192 @6 40x18 @16 40x24 kar. | · 1x I/O @1500b/s[23] · 1x GAME I/O (16 pin) · 1x RCA · 1x audió kimenet | · 1x 50-tűs Apple-csatlakozó | |
| Apple III 1980 máj. 1984 ápr. | 122 mm 445 mm 462 mm 11,8 kg bézs | MOS 6502A @1,4 MHz, 8 bit 1 mag | 140kB 525 floppy drive | 61 + 13 (szám) | Apple Sophisticated OS (SOS) 1.0 | 128kB, (512kB) 0 slot 4kB | 1xRCA 1xDB–15 280x 192 @16 560x192 @monochrom 80x24 @ff | · 1x DB-25 (RS-232C) · 2x DB-9 · 1x RCA · 1x 35mm jack · 1x beépített hangszóró | · 1x 50-tűs Apple-csatlakozó | |
| Apple III Plus 1983 dec. 1985 szept. | 122 mm 445 mm 462 mm 11,8 kg bézs | MOS 6502A és 6502B @1,4 MHz, 8 bit 1 mag | 140kB 525 floppy drive | 61 + 13 (szám) | Apple Sophisticated OS (SOS) 1.3 | 256kB, (512kB) 0 slot 4kB | 1xRCA 1xDB–15 280x 192 @16 560x192 @monochrom 80x24 @ff | · 1x DB-25 (RS-232C) · 2x DB-9 · 1x RCA · 1x 35mm jack · 1x beépített hangszóró | · 1x 50-tűs Apple-csatlakozó | |
| Apple IIe 1983 jan. 1985 márc. | 113 mm 387 mm 457 mm 5,2 kg bézs | MOS 6502A @1 MHz, 8 bit 1 mag | 63 billentyű (kis-és-nagybetű) | Apple DOS 3.3 ProDos 8 | 64kB, (128kB) Memory Expansion Card slot 16kB | 1xRCA 280x192 @6 40x18 @15 80x24 kar. | · 1x I/O @1500b/s[23] · 1x GAME I/O (16 pin) · 1x DE-9 · 1x RCA · 1x audió kimenet | · 1x 50-tűs Apple II csatlakozó · 60-tűs csatlakozó | ||
| Apple IIe Enhanced 1985 márc. 1987 jan. | 113 mm 387 mm 457 mm 5,2 kg bézs | MOS 65C02 @1 MHz, 8 bit 1 mag | 63 billentyű (kis-és-nagybetű) | Apple DOS 3.3 ProDos 8 | 64kB, (128kB) Memory Expansion Card slot 16kB | 1xRCA 280x192 @6 40x18 @15 80x24 kar. | · 1x I/O @1500b/s[23] · 1x GAME I/O (16 pin) · 1x DE-9 · 1x RCA · 1x audió kimenet | · 1x 50-tűs Apple II csatlakozó · 60-tűs csatlakozó | ||
| Apple Lisa 1983 jan. 1984 jan. | 350 mm 475 mm 388 mm 22 kg bézs | Motorola 68000 @5 MHz, 16 bit 1 mag | 2x871kB Apple FireWare[24] 525 floppy drive | 76 gombos + 10 billentyűs kiegészítő | Lisa Office System 1.0 | 0, (2MB) 2 slot 16kB | 12 inch 720x364 vagy 608x432 | 1xRCA | · 2x RS-232C · 1x DE9 · 1x D-25 · 1x RCA · 1x CVSD[25] | · 3x Apple Lisa bővítőhely |
| Apple Lisa II 1984 jan. 1986 aug. | 350 mm 475 mm 388 mm 25 kg bézs | Motorola 68000 @5 MHz, 16 bit 1 mag | 400kB 35 floppy drive | 76 gombos with 10 keypad (?) | Lisa Office System 3.1 | 0, (2MB) 2 slot 16kB | 12 inch 720x364 vagy 608x432 | 1xRCA | · 2x RS-232C · 1x DE9 · 1x D-25 · 1x RCA · 1x beépített hangszóró | · 3x Apple Lisa bővítőhely |
| Apple IIc 1984 ápr. 1988 aug. | 635 mm 305 mm 292 mm 3,4 kg krémes törtfehér | MOS 65C02 @1 MHz, 8 bit 1 mag | 140kB 525 floppy drive | 63 billentyű (kis-és-nagybetű) | Apple ProDos 8 | 128kB, (112MB) 1 slot 16/32kB | 1xRCA 560x192@15 280x192 @6 80x24 kar. | · 2x DIN-5 · 1x DB-19 · 1x DE-9 · 1x RCA · 1x DB-15 · 1x 35 analóg jack · 1x beépített hangszóró | nincs | |
| Apple IIGS 1986 szept. 1992 dec. | 117 mm 284 mm 347 mm 3,96 kg Platinum | WDC 65C816 @2,8 MHz, 16 bit 1 mag | Apple ProDOS 16 vagy GS/OS | 256kB, (8125MB) 1 slot 128/256kB | 1xRCA 1xDB–15 320x200 @256 (@16/sor) 640x200 @128 (@4/sor) 80x24 kar. | · 2x mini DIN-8 · 1x DB-19 · 1x GAME I/O · 1x DE-9 · 1x RCA · 1x DB-15 · 1x 35 analóg jack · 1x beépített hangszóró | · 1x 50-tűs Apple II csatlakozó | |||
| Apple IIe Platinum 1987 jan. 1993 nov. | 113 mm 387 mm 457 mm 5,2 kg Platinum | MOS 65C02 @1 MHz, 8 bit 1 mag | 81 billentyű (kis-és-nagybetű) | Apple DOS 3.3 és Apple ProDos 8 | 64kB, (1MB) 0 slot 16kB | 1xRCA 560x192@15 280x192 @6 80x24 kar. | · 1x I/O @1500b/s[23] · 1x GAME I/O (16 pin) · 1x DE-9 · 1x RCA · 1x beépített hangszóró | · 1x 50-tűs Apple II csatlakozó · 60-tűs csatlakozó | ||
| Apple IIc Plus 1988 szept. 1990 nov. | 635 mm 305 mm 290 mm 3,2 kg krémes törtfehér | MOS 65C02 @1 vagy 4 MHz, 8 bit 1 mag | 800kB 35 floppy drive | 63 billentyű (kis-és-nagybetű) | Apple ProDos 8 | 128kB, (115MB) 1 slot 32kB | 1xRCA 1xDB–15 560x192@15 280x192 @6 80x24 kar. | · 1x belső modem csatlakozó · 2x mini DIN-8 · 1x DE-9 · 1x DB-19 · 1x RCA · 1x DB-15 · 1x beépített hangszóró | nincs |
| Az Apple számítógépek idővonalon |
|---|
 |
| A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója. Az egyes eszközök technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[26] származnak. A Macintosh XL azért szerepel a grafikonon, mert technikailag a Lisa 2 utóda, de a neve miatt a Compact Macintosh számítógépek közé szokás besorolni. |
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
