Apagy

Apagy község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.

Apagy
Műemlék református templom
Apagy címere Apagy zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyíregyházi
Jogállás	község
Polgármester	Horváthné Kiss Mária (független)[1]
Irányítószám	4553
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	2192 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	72,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	32,03 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 57′ 26″, k. h. 21° 56′ 11″47.9573, 21.9363
Apagy Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Apagy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Apagy témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A vármegye középső részén fekszik, Nyíregyházától 17 kilométerre keletre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Nyírtét, északkelet felől Nyíribrony, kelet felől Levelek, délkelet felől Magy, dél felől Kállósemjén, nyugat felől Napkor, északnyugat felől pedig Sényő.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 41-es főút, amely áthalad a központján; ezen érhető el Nyíregyháza és Vásárosnamény felől is. Nyírtéttel, és azon keresztül Székellyel a 4103-as út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 116-os számú Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Apagy megállóhely a település déli részén található, közúti elérését a 41 317-es számú mellékút biztosítja.

Története

A 13. században keletkezett falut a legrégebbi fennmaradt írások Opag néven említik.

Fekvésének köszönhetően jelentős településsé vált, több esetben vármegyegyűlést is tartottak a községben. Az egyik ilyen megyegyűlésen választották Nyíregyházát Szabolcs vármegye székhelyének.

Egy az Országos Levéltárban őrzött 1466-os oklevél Mohos települést Apagy szomszédjaként említi, mely a Várday család birtoka volt.

Apagy adott helyet az 1608-as országgyűlésnek is.

A 15. század elején földesura a Kemecsey család volt.

A 16. század első felében több birtokosa is volt: az Apagyi, a Csajkos, a Diószeghy, a Hetey, az Osváth, a Puskás, a Szegedy, a Szentmiklóssy, a Szécsy, a Szilágyi, a Zoltán és a Zsiday család.

Az 1600-as évek elejétől a falu református lelkészeinek nevét is feljegyezték: Gyügyei Pál 1620, Batizi Tóbiás 1624, Domahidi János 1625-1627, Endrédi Boldizsár 1628-ban szerepelt a tizedjegyzékben.

A 20. század elején a Zoltán családnak s örököseinek, valamint Leveleki Mayernek volt itt birtoka.

Az eredetileg egyutcás falu a 18. században indult igazán fejlődésnek, a Nyíregyháza – Vásárosnaményi vasútvonal megépítésével pedig térségi központtá vált.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	2279	2281	2309	2308	2195	2187	2192
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,5%, református 34,7%, görögkatolikus 15,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,1% (16,3% nem válaszolt).^[4]

2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% ukránnak, 0,3% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% cigánynak és románnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,2% volt római katolikus, 31,9% református, 15,3% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 3,3% felekezeten kívüli (27,5% nem válaszolt).^[5]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kiss István (FKgP)^[6]
• 1994–1998: Kiss István (független)^[7]
• 1998–2002: Kiss István (független)^[8]
• 2002–2006: Kiss István (független)^[9]
• 2006–2010: Kiss István (független)^[10]
• 2010–2014: Kiss István (független)^[11]
• 2014–2019: Kiss István (független)^[12]
• 2019–2024: Kiss István (független)^[13]
• 2024– : Horváthné Kiss Mária (független)^[1]

Nevezetességei

• 15. századi gótikus stílusú református templom szecessziós berendezéssel
• Mohos-tó természetvédelmi terület
• Kenderáztató tó
• Apagy főtere
• 2. Világháborús emlékmű
• Görögkatolikus templom
• Római katolikus templom
• első világháborús emlékmű

Sport

Labdarúgás

A helyi labdarúgó csapatot 1954-ben alapították. Az 1995/96-os idényben megnyerték az MB III-as bajnokságot és azóta az MB II-ben szerepelnek. Itt a legjobb eredményük, egy bronzérem volt, a 2010/11-es idényben.

Asztalitenisz