Antalffy Gyula (Karcag, 1912. október 24. – Budapest, 1997. március 7.) magyar újságíró, művelődéstörténeti író.
Antalffy Gyula | |
Született | 1912. október 24. Karcag |
Elhunyt | 1997. március 7. (84 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar[1] |
Foglalkozása | újságíró, művelődéstörténész, szakíró |
Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1930–1933) |
Sírhelye | Farkasréti temető (41-3-11)[2][3] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életrajza
Karcagon született és ott tanult. Végzős gimnazista korában lírai költeményeket is írt. 1930-33 között a budapesti tudományegyetemen angol-magyar-történelem szakos hallgató volt. Antalffy Gyula másodéves egyetemista korában ösztöndíjat kapott Angliába. 1930-ban a Karcagi Naplót is szerkesztette. 1933-tól a Szabadság, 1936-45-ben a Kis Újság és a Pesti Hírlap munkatársa volt. 1945-1946-ban a Magyar Nemzeti Front napilapja, a Szabadság alapítója és szerkesztőbizottsági tagja volt. 1946-1949-ben a Kis Újság felelős szerkesztője, 1955-1958-ban a Képes Magyarország munkatársa, majd 1958-1975 között a Magyar Nemzet olvasószerkesztője volt. 1975-ben ment nyugdíjba. Budapesten hunyt el, sírja a Farkasréti temetőben található. Antalffy Gyula nagyon népszerűen írt. Az ő javaslatára indult meg a Magyar Nemzetben a Fürdőlevelek című sorozat. Célja az ismeretterjesztés volt, és főként az, hogy a hazai természeti kincsekre felhívja olvasói figyelmét.
Művei
- A honi utazás históriája, regényes kultúrtörténet, 1943
- Magyar évszakok, lírai tájrajzok, 1955
- Börzsöny, tájmonográfiája, 1957
- A Himalájától a Balatonig. Lóczy Lajos életregénye, 1964
- Édes hazánk (honismeret tizenéveseknek), 1966
- Így utaztunk hajdanában, kultúrtörténet [1976]
- A Thousand Years of Travel in Old Hungary, regényes kultúrtörténet, 1980
- Reformkori magyar városrajzok, kultúrtörténeti írás, 1982
- A reformkor Balatonja, kultúrtörténeti írás, 1984
- Boldog barangolások. Tájrajzok, 1987
- A mázai remete. Pávai-Vajna Ferenc emléktáblájára. In: Magyar Nemzet 49. 1986. 92. 4.
- Az Áchim ügy címmel a Magyar Nemzet 1986. december 31-ei számában megjelent tanulmánya nagy vitát kavart. História 87/056.[halott link]
Kitüntetései
- Magyar Szabadság Érdemrend 1947
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1948
- A Munka Érdemrend arany fokozata 1962, 1970
- Rózsa Ferenc-díj III. fokozat 1965[4]
- Pro Natura emlékérem 1975
- Aranytoll 1978, (MÚOSZ)
Online elérhető műszemelvény
Források
Jegyzetek
Irodalom
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.