Antalfalu
falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Antalfalu (horvátul: Antunovac, 1910 és 1991 között Antunovac Tenjski) falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Antalfalu (Antunovac) | |
A központ a Szent Antal templommal | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Eszék-Baranya |
Község | Antalfalu |
Jogállás | község |
Polgármester | Ivan Anušić (HDZ) |
Irányítószám | 31216 |
Körzethívószám | (+385) 31 |
Népesség | |
Teljes népesség | 3411 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 85 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 29′ 24″, k. h. 18° 40′ 48″ | |
Antalfalu weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Antalfalu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Eszéktől 7 km-re délre, Szlavónia keleti részén, a Szlavóniai-síkságon, az Eszékről Vinkovcéra menő út mentén fekszik. Közigazgatásilag Németderzs (Ivanovac) tartozik hozzá.
A települések első nyomai ezen a területen az ókori római időkből származnak, bár az Eszéktől délre fekvő terület, az egykor jelentős Mursa ókori város déli területe a 18. század végéig víz alatt volt. Kisebb települések csak a kiemelkedő részeken voltak, ahol a szántóföldi művelés egyáltalán lehetséges volt. Ez a helyzet akkor változott meg, amikor Adamovich Kapisztrán János báró 1765-ben ide érkezett. Az Adamovich birtokok Csepén, Tenye, Erdőd és Almás közötti övezetben feküdtek. A báró képzett gazdálkodóként rögtön hozzálátott a mocsaras terület lecsapolásához. Csatornákat ásatott a Vuka, a Dráva és a Duna irányába, új növényi kultúrákat, lent, kendert és dohányt honosított meg és megteremtette a feltételeket új települések alapításához.
A települést a dokumentumok 1839-ben Antalfalu néven említik először, míg a horvát Antunovac elnevezésével először 1851-ben találkozhatunk. Nevét egykori birtokosáról Adamovich Antalról kapta. Első telepesei magyarok voltak, akik már 1880-ban felépítették a Szent Antal kápolnát. A településen egészen 1924-ig magyarul beszéltek. 1857-ben 158, 1910-ben 962 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 48%-a magyar, 21%-a szerb, 15%-a horvát, 14%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1944-től 1953-ig a történelmi eseményekkel összefüggésben a területen megváltozott a népesség nemzetiségi összetétele. Az eredeti magyar és német nemzetiségű lakosságot elüldözték. Az elhagyott házakba Zagorje és Dalmácia területéről a termékenyebb föld reményében új lakosok érkeztek, ők a földosztás során kaptak is földeket. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 77%-a horvát, 13%-a szerb, 4%-a jugoszláv, 3%-a magyar nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 2181, a községnek összesen 3703 lakosa volt.
A településen a KUD „Klasje Slavonije” Antunovac-Ivanovac kulturális és művészeti egyesület működik.
A településen OŠ "Antunovac" néven elemi iskola működik.
A település önkéntes tűzoltóegyesületét 1927-ben alapították.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.