orosz szovjet színésznő From Wikipedia, the free encyclopedia
Anasztaszija Alekszandrovna Vertyinszkaja (oroszul: Анастасия Александровна Вертинская; Moszkva, 1944. december 19.) orosz szovjet színésznő.
Anasztaszija Vertyinszkaja | |
Anasztaszija Vertyinszkaja (2011) | |
Született | Anasztaszija Alekszandrovna Vertyinszkaja 1944. december 19. (79 éves) Moszkva, Szovjetunió |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | orosz |
Gyermekei | Stepan Mikhalkov |
Szülei | Ligyija Vertyinszkaja Alekszandr Nyikolajevics Vertyinszkij |
Foglalkozása | színésznő |
Iskolái | Borisz Scsukin Színművészeti Főiskola (1963–1967) |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Anasztaszija Vertyinszkaja témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Anasztaszija Vertyinszkaja fiatalon, 1961-ben kezdett filmezni. Alekszandr Ptusko rendező osztotta rá a Bíborvörös vitorlák című romantikus szerelmi történet női főszerepét. A színésznő később úgy emlékezett vissza a forgatásra, hogy fogalma sem volt, hogyan mozogjon, hogyan beszéljen. Ugyanabban az évben játszotta második filmfőszerepét is az érzelmes, mesés-fantasztikus Kétéltű emberben, mely hírnevét hazájában megalapozta, hiszen – Szergej Kudrjavcev filmtörténész összesítései szerint[1] – a Szovjetunió tizenegyedik legnézettebb filmje volt (több mint 65 millió néző).
Legfontosabb szerepeit világhírű irodalmi alkotások filmfeldolgozásaiban játszotta. Grigorij Kozincev filmrendező 1964-ben az alig húszéves, még képzetlen színésznőre bízta a Hamlet-filmben Ophelia szerepét. A választás főként külső adottságai, természetes bája, törékeny alkata miatt esett rá, de Vertyinszkaja a forgatás során művészileg felnőtt a szerephez és – Innokentyij Szmoktunovszkij partnereként – teljes sikerrel oldotta meg a feladatot. Nevét ebben a szerepben ismerte meg a világ.
Közben 1962-ben fölvették a moszkvai Puskin Színházhoz, és a társulattal az ország távolabbi részeire is gyakran járt vendégszerepelni. A Hamlet-film befejezése után elvégezte a Scsukin Színiiskolát (1967), utána hosszabb ideig a moszkvai Szovremennyik Színház (1968–1980), majd a Moszkvai Művész Színház (1980–1989) társulatának művésznője volt. Színpadon kiemelkedő alakítást nyújtott többek között Csehov A sirály (Nyina Zarecsnaja), Ványa bácsi (Jelena Andrejevna), Tolsztoj Élő holttest (Liza), Molière Tartuffe (Elmira asszony), Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok (Olivia), A vihar (Prospero és Ariel kettős szerepében, A. Efrosz kísérleti rendezése) és mások darabjaiban.
Még a színiiskola növendéke volt, amikor újabb kitüntető felkérést kapott, ezúttal Szergej Bondarcsuk filmrendezőtől: Tolsztoj regénye, a Háború és béke filmváltozatában Liza Bolkonszkaja alakját keltette életre. Nem sokkal később Kitty szerepét alakította a másik nagy Tolsztoj-regény, az Anna Karenina filmfeldolgozásában (rendezte Alekszandr Zarhi).
Főszerepet játszott többek között Az időelőtti emberben (Abram Room rendező utolsó filmje, 1971); a Bögöly című romantikus történetben (1980); egy Jack London-színmű adaptációjában, ismét Szmoktunovszkijjal (A rablás, 1981); egy sci-fiben (Egy jenki újabb kalandjai Arthur király udvarában, 1988); egy Valerij Brjuszov novelláinak motívumaiból megalkotott thrillerben (A szenvedély vágyása, 1991). Filmszínészi pályájának derekán, ötvenévesen újabb világhírű regény, A Mester és Margarita női főszerepére kérték fel (1994). A Bulgakov-regény megfilmesítése el is készült, de a rendező és a producer közötti vita és per miatt nyilvános vetítése, sugárzása 2010 végéig nem volt.
Anasztaszija Vertyinszkaja először Nyikita Mihalkov színész-rendezőhöz ment feleségül, akit a Scsukin Színiiskolában ismert meg. Közel négy évig tartó házasságukból született fiuk, Sztyepan Mihalkov (1966) színész, producer, üzletember, étteremhálózat tulajdonosa Moszkvában. A színésznő második férje Alekszandr Gradszkij rock-zenész, énekes, zeneszerző volt, de ez a házasság sem bizonyult tartósnak, elváltak. Vertyinszkaja levonta a következtetést, harmadszor nem ment férjhez.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.