francia csatahajó From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Amiral Duperré a Francia Haditengerészet (Marine nationale) egyedi építésű, barbettás pre-dreadnought csatahajója (cuirassé, cuirassé à barbettes) vagy más terminológia szerint barbettás páncélos sorhajója volt. Nevét Victor Guy Duperré (1775–1846) tengernagyról, a Francia Királyság pair-jéről, haditengerészeti és gyarmatügyi miniszterről kapta.[1]
Amiral Duperré | |
Hajótípus | pre-dreadnought csatahajó / páncélos sorhajó |
Névadó | Victor Guy Duperré |
Üzemeltető | Francia Haditengerészet |
Építő | La Seyne-sur-Mer |
Általános jellemzők | |
Vízkiszorítás | 11 030 t sztenderd |
Hossz | 98.9 m |
Szélesség | 20.4 m |
Merülés | 8.43 m |
Hajtómű | 1 db háromszoros expanziós gőzgép, 12 kazán |
Sebesség | 14 csomó |
Hatótávolság | 2850 tengeri mérföld 10 csomós sebesség mellett |
Fegyverzet |
|
Páncélzat |
|
Legénység | 660 fő[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Amiral Duperré témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Amiral Duperré építése 1876. december 12-én vette kezdetét a La Seyne-Sur-Mer-i Forges et chantiers de la Méditerranée hajógyárban. Vízre 1879. szeptember 11-én bocsátották, szolgálatba állítására 1883. április 21-én történt. Pályafutása elején a földközi-tengeri hajórajban (escadre de la Méditerranée) szolgált, 1888. december 13-án hadgyakorlat során egy ágyúja hat halálesetet okozva felrobbant. 1898-tól az atlanti-óceánon, a bresti bázisú Északi Flotta (Flotte du Nord) állományába került. 1906. augusztusától leselejtezték, ezután már csak célhajónak használták, bontására 1909-ben került sor.
Az Amiral Duperré szakított az őt közvetlenül megelőző, francia központi üteges csatahajók (cuirassé à réduit) a Redoutable, és a Dévastation osztály: Dévastation, Courbet dizájnjával, és fő tüzérsége elsőként jobb kilövést biztosító, nyitott barbettákban került elhelyezésre. Nagy szabad oldalmagassága kiváló tengerállóságot kölcsönzött neki. A fő tüzérség 4 db 340 mm-es lövege közül kettő elől, párhuzamosan a felépítmény előtt került beépítésre. A további kettő pedig a felépítmény után, egymás mögött a hajó középvonalában, valamennyi nyitott barbettákban. Az Amiral Duperré a gyors technikai fejlődés következtében már az 1890-es évekre elavult.[2][3][4]
Az Amiral Duperré 1 db háromszoros expanziós gőzgéppel és 12 kazánnal épült, a hajtómű teljesítménye 7300 LE. A hajó maximális sebessége 14 csomó, hatótávolsága pedig 2850 tengeri mérföld volt 10 csomós sebesség mellett. Kéményei párhuzamosan, egymás mellett kerültek elhelyezésre.[1]
Az Amiral Duperré fő fegyverzete 4 db (4x 1) 340 mm L/18 M1875 ágyúból állt, továbbá rendelkezett 1 db (1 x 1) 165 mm L/28 M1881 löveggel, 14 db (14 x 1) 139 mm L/21 M1870 ágyúval, 18 db (18 x 1) 37 mm L/20 M1885 löveggel, valamint 4 db (4 x 1) 350 mm-es torpedó vetőcsővel is. A 165 mm L/28 ágyú a hajóorrban, a 14 db 139 mm L/21 löveg pedig hagyományos oldalütegsorban lett elhelyezve. Az 1890-es években az Amiral Duperré-t modernizálták. Többek között új fő fegyverzetet, korszerűbb, 3 db (3 x 1) 340 mm L/21 M1881 nehézlöveget, valamint 4 db (4 x 1) 165 L/28 M1881 ágyút, továbbá 2 db (2 x 1) 65 mm L/50 M1891, valamint 22 db (22 x 1) 47 mm L/40 M1885, és 18 db (18 x 1) 37 mm L/20 M1885 löveget kapott.[1][2]
Az Amiral Duperré vértezete kovácsolt vasból készült. A hajó erős, de keskeny övpáncéljának maximális vastagsága 560 mm hajótest közepén, ennek alsó szegélye 400 mm-re vékonyodott, az orr és a tat felé az öv 250 mm-esre csökkent, az ellenséges hajók meglékelésére (kosolás) megerősített hajóorrnál pedig 150 mm-es volt. Az öv szélessége 2.5 m, ebből 2 m a víz alatti, 0.5 m a víz feletti rész. A magas hajóoldalak az övvért fölött teljesen védtelenek maradtak. A talapzatuktól a felső fedélzetig 8.5 m magas barbetták csak a tetejükön, azaz a felső fedélzetnél kaptak 300 mm-es vértezetet, a lövedékek lőszerfelvonó aknáját 100 mm-es páncéllemez oltalmazta. A 60 mm-es páncélfedélzet az övvért tetején feküdt 18 mm-es alapzaton. A tattól és az orrtól egyaránt 15 m-re kezdődően 16 keresztben, vagy hosszában futó vízmentes kamra került kialakításra, jelentősen javítva a hajó sérülés utáni úszóképességét. A parancsnoki harcálláspontot 40 mm-es vértezet, a fő lövegeket pedig 50 mm-es könnyű, a repeszektől szemből, oldalról és felülről egyaránt védő lövegpajzs oltalmazta. Összességében a páncélzat messze nem érte el a kortárs brit csatahajók képviselte színvonalat.[1][2]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.