Alibunár
település Szerbiában, a Vajdaságban From Wikipedia, the free encyclopedia
Alibunár (szerbül Алибунар / Alibunar, németül Alisbrunn) városi jellegű település és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.
| Alibunár (Алибунар / Alibunar) | |||
 | |||
| A görögkeleti (szerb) templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bánsági | ||
| Község | Alibunár | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Polgármester | Dušan Jovanović (DP) | ||
| Irányítószám | 26310 | ||
| Körzethívószám | +381 13 | ||
| Rendszám | PA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3431 fő (2002) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 67 m | ||
| Terület | 602,0 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 04′ 51″, k. h. 20° 57′ 57″ | |||
| Alibunár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alibunár témájú médiaállományokat. | |||
Pancsovától 36 km-re északkeletre fekszik.
A községhez Alibunáron kívül még kilenc település tartozik (zárójelben a szerb név szerepel):
- Alibunár (Алибунар / Alibunar)
- Ferdinándfalva (Нови Козјак / Novi Kozjak)
- Ilonc (Иланџа / Ilandža)
- Kevedobra (Добрица / Dobrica)
- Keviszöllős (Селеуш / Seleuš)
- Nagykárolyfalva (Банатски Карловац / Banatski Karlovac)
- Petre (Владимировац / Vladimirovac)
- Temesmiklós (Николинци / Nikolinci)
- Újsándorfalva (Јаношик / Janošik)
- Végszentmihály (Локве / Lokve)
Neve a török Ali Binar (= Ali kútja) helynévből való.
Alibunár a török hódoltság alatt keletkezett. Nevét 1695-ben említik először Ali Binar néven.
1695-ben hódoltság végén, II. Musztafa szultán hadával együtt átvonult a településen is, és itt megpihenve Lippa felé vette útját.
1717-ben, a hódoltság utáni első összeíráskor 32 lakott házat számoltak itt össze. Az 1723-1725. évi gróf Mercy-féle térképeken is a lakott helyek között szerepelt.
1768-ban II. József császár délmagyarországi körútjában május 17–18-án Temesvárról Alibunárra jött és itt is éjszakázott, másnap, az alibunári és illáncsai mocsarak megtekintése után, tovább folytatta útját Tomasovácra (Tamáslaka).
1768-1773-ban, a szerb és a német katonai határőrvidék szervezésekor, a határőrök birtokába került s a Határőrvidék feloszlatásáig századszékhely volt.
1848. december 12-én Damjanich János, a későbbi honvédtábornok, 2500 emberével fényes győzelmet aratott itt a Suplikácz István szerb vajda vezérlete alatt álló szerb felkelőkön. A véres ütközetben a felkelők odahagyva egész felszerelésüket és poggyászukat, Pancsova felé menekültek, míg Damjanich, győztes honvédjeivel, Tomasovác felé vette útját. A küzdelem alatt az egész helység lángba borult s ekkor égett el a két görögkeleti egyház irattára is.
A Határőrvidék feloszlatásakor, 1872-ben, Torontál vármegyéhez csatolták, és az alibunári, a dobricai, illáncsai századokból, valamint a Petrovoszello helységből alakított Alibunári járás székhelye lett.
1910-ben 4512 lakosából 267 fő magyar, 335 fő német, 2717 fő román, 1166 fő szerb, 15 fő szlovák, 1 fő horvát, 2 fő egyéb anyanyelvű volt. Vallási tekintetben 506 fő római katolikus, 5 fő görögkatolikus, 20 fő református, 28 fő ág. hitv. evangélikus, 3884 fő görögkeleti ortodox, 8 fő unitárius, 38 fő izraelita, 14 fő egyéb vallású. A lakosok közül 2111 ember tudott írni és olvasni, továbbá 705 lakos tudott magyarul.
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3616 | 3811 | 3705 | 3951 | 3803 | 3738 | 3431[1] | 3431 fő (2002) |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2052 | 59,80 |
| Románok | 960 | 27,98 |
| Cigányok | 87 | 2,53 |
| Magyarok | 61 | 1,77 |
| Szlovákok | 46 | 1,34 |
| Macedónok | 43 | 1,25 |
| Jugoszlávok | 42 | 1,22 |
| Montenegróiak | 11 | 0,32 |
| Horvátok | 11 | 0,32 |
| Muzulmánok | 11 | 0,32 |
| Németek | 7 | 0,20 |
| Albánok | 3 | 0,08 |
| Szlovének | 2 | 0,05 |
| Bolgárok | 2 | 0,05 |
| Egyéb/Ismeretlen[2] |
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
