brit színész (1918-2011) From Wikipedia, the free encyclopedia
Alfred Burke (Peckham, London, Egyesült Királyság, 1918. február 28. – Barnes, London, 2011. február 16.)[3] brit (angol) színpadi, film- és televíziós színész. Karakterszínészként főleg krimikben és tudományos-fantasztikus filmekben jelent meg. Ismert szerepe Frank Marker magánnyomozó megformálása Public Eye televíziós sorozatban, tíz éven át, 1965–1975 között. Utolsó filmszerepében Dippet professzort formálta meg a Harry Potter és a Titkok Kamrájában.
| Alfred Burke | |
_Night_Caller.png) | |
| Hartley rendőrfelügyelő szerepében az 1965-as Night Caller horrorfilmben | |
| Született | 1918. február 28.[1] Peckham |
| Elhunyt | 2011. február 16. (92 évesen)[2][1] Barnes |
| Állampolgársága | brit |
| Nemzetisége | angol |
| Házastársa | Barbara Bonelle (?–2011) |
| Gyermekei | 4 |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Royal Academy of Dramatic Art (–1939, színészet) |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1946–2008 |
| Híres szerepei | Frank Marker (Public Eye) |
| Műfajok | Shakespeare-komédia |
| Tevékenység | színész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alfred Burke témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Peckhamben született, London délnyugati részén. Édesanyja Sarah Ann O’Leary, édesapja William Burke volt.[4] Az általános iskola elvégzése után, 14 éves korában munkába állt. A londoni Cityben egy villamos kocsikat javító műhelyben, textilgyárban dolgozott, pincér is volt. Egy helyi amatőr színjátszó csoporthoz csatlakozott, majd a londoni Morley College színiiskolában tanult, itt 1935-ben ösztöndíjat nyert a londoni Royal Academy of Dramatic Art (RADA) színiakadémiára. Két évvel később, 1937-ben a Surrey-beli Shere községben, a Barn Theatre-ban lépett először színpadra. Induló pályáját a második világháború kitörése megakasztotta. Fegyveres szolgálatot megtagadóként regisztráltatta magát, így mezőgazdasági munkára osztották be.[3]
A háború után a Young Vic, az Old Vic és más színházak társulatában játszott. Első londoni fellépésére 1950-ben a Watergate Theatre-ben került sor, Pablo Picasso: A telibe viszonzott vágyakozás (Desire Caught by the Tail) című darabjában. 1950–1953 között a birminghami Repertory Theatre-ban játszott, 1954-ben a londoni West End Theatre-ban lépett színpadra.[5]
Első kis filmszerepét 1946-ban kapta, névtelen táncost alakított a Botcsinálta bokszolóban. A következő évtizedekben változatos karaktereket jelenített meg mozifilmekben és televíziós sorozatokban, kemény katonát a Bitter Victory-ban (1957) és a Task Force-ban (No Time to Die, 1958), kemény biztonsági főnököt az Elátkozottak gyermekei című horrorfilmben (1964), a George Sanders főszereplésével 1960-ban bemutatott Elátkozottak faluja folytatásában.
Angolszász nyelvterületen egyik legnépszerűbb szerepe volt Frank Marker magánnyomozó megformálása a Thames televízió Public Eye című bűnügyi sorozatában, tíz éven át, 1965-től 1975-ig. Egyszerű színészi eszközökkel, mindig hitelesen jelenítette meg a kopott cipőben járó, szívós, soha meg nem alkuvó magánnyomozó alakját. A közönségsiker mellett kiváló kritikákat is kapott.[5]
A Public Eye után kosztümös filmekben is jól szerepelt, így a Kincses sziget tévésorozatban Hosszú John Silver szerepében (1977), vagy mint idősebb Karol Wojtyla, a jövendő pápa édesapja, a Pope John Paul II c. életrajzi filmben (1984), A Home To Roost tévésorozatban ő volt a félelmetes „Thrasher” Harris iskolaigazgató (1985). Az Enemy at the Door háborús sorozatban (1978–1980) végig ő játszotta Richter őrnagyot (majd ezredest). Utolsó filmszerepét a 2002-ben bemutatott Harry Potter és a Titkok Kamrájában játszotta, ahol Armando Dippet professzort, Dumbledore igazgató hivatali elődjét alakította.
Folyamatosan játszott színpadon is, klasszikus darabokban. A Royal Shakespeare Company által színre vitt II. Richárd-ban, a Romeó és Júliában, a Roberto Zuccóban, A vihar-ban, a Peer Gynt-ben, a Szeget szeggel-ben, a Troilus és Cressidában, a Minden jó, ha vége jó-ban és az Antonius és Kleopátrában. 2008-ban, 90 esztendősen eljátszotta a pásztor szerepét a Royal National Theatre-ban, a Frank McGuinness rendező által felújított Szophoklész-darabban, az Oidipusz királyban.[6]
Barbara Bonelle-lel élt házasságban, négy gyermekük született, két ikerpár, Jacob és Harriet, illetve Kelly és Louisa. Alfred Burke légúti fertőzés következtében hunyt el 2011. február 16-án.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
