Albrecht Altdorfer

Albrecht Altdorfer (Regensburg, 1480 körül – Regensburg, 1538. február 12. és március 29. közt) német építőmester, festő, fa- és rézmetsző. A dunai iskola legjelesebb képviselője, az európai tájképfestés úttörője Wolf Huberrel együtt.

Albrecht Altdorfer
Büsztje a müncheni Ruhmeshalléban
Született	1480 körül Regensburg
Meghalt	1538 Regensburg
Nemzetisége	német
Albrecht Altdorfer aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Albrecht Altdorfer témájú médiaállományokat.

Életpályája

Albrecht Altdorfer regensburgi polgár volt. Sokáig a regensburgi városi tanács tagja (1519-től), majd a város építésze, építette a vágóhidat és felügyelte a város erődítményeinek, falainak javítását. 1528-ban nem fogadta el a polgármesteri tisztet. Sokat utazott Európában, valószínűleg utazásai során ismerkedett meg Albrecht Dürerrel, akivel mindvégig szoros barátságot tartott fenn. A vallási villongásoknak (a zsidó vallásúak és a katolikusok ellen, s a lutheránusok mellett) is részese volt, végül sokat tett azért, hogy Regensburg lutheránus város legyen.

Művészete

Albrecht Altdorfer: Egy hölgy portréja

Dürer és id. Lucas Cranach hatására festette költői felfogású, fantasztikus, élénk színezésű tájképeit, melyek többnyire bibliai eseményeknek szolgálnak hátteréül, oltárképein (Krisztus a kereszten), mitológiai tárgyú képein (Szatírcsalád). Mint rézmetszőt őt is «kis Dürer»-nek nevezték, a XVI. században Albrecht Dürer német rézmetsző utódait illette ez a „megszólítás.” Természetesen kis képeik miatt keletkezett az elnevezés. Festményeit meseszerű romantikus festőiség, vérbő kolorit jellemzi.

A európai festészetben nála lett a táj nagy jelentőségű, Regensburgból kivonult az erdős hegységekbe, s ott a viharvert sziklák és fenyvesek formáit tanulmányozta. Számos akvarellje, rézkarca és Dunai táj a Wörth várral (1528) c. olajfestménye egyetlen emberi alakot vagy történetet sem nem ábrázol, s ez akkor jelentőségteljes fordulatnak számított,^[1] hiszen addig a görögöknél is csak pásztorjelenetek, az európaiaknál bibliai és világi történetek hátteréül szolgált a tájkép. Lassan jutott el a közönség oda, hogy önmagában a festői készséget is értékelje és elfogadja, hogy a festő vagy rézkarcoló megörökíthessen egy magának tetsző tájat.

Altdorfer a figurális ábrázolásban, a kompozícióteremtésben és a tájábrázolásban is élen járt.

Műveiből

• Szt. György (1517-20)
• Szent család a kútnál (1517-20; Berlin),
• Jézus születése (1517-20)^[2]
• Szt. Flórián oltára (1517-20; belső 8 képe Krisztus szenvedéstörténetét, a külsők Szt. Flórián vértanúságát ábrázolják).
• Egy hölgy portréja Thyssen-Bornemisza Múzeum, Madrid).
• Tájkép (1526-28; olaj, pergament, fa; 30 x 22 cm; Régi Pinakothek múzeum, München)
• Mária születése (1530; München)
• Krisztus a kereszten (Kálvária) (Nürnberg, Berlin)
• Nagy Sándor csatája (1529; Pinakothek Múzeum, München)

Művei (válogatás)

Kép	Cím	Év	Méret / Anyag	Kiállítás/Gyűjtemény/Tulajdonos
	Sebastiansaltar (=Szt. Sebestyén oltár)		112 × 95 cm Öl auf Holz	Stift St. Florian bei Linz (Szt. Flórián kolostor Linz közelében)
	Sebastiansaltar(Szt. Sebestyén oltár) (jobb külső szárny, a fenti jelenet: Szent Sebestyén mártíromsága)	1509-1516 körül	128,5 × 94,3 cm Olaj, fa	Augustiner Chorherrenstift St. Florian bei Linz (Szent Flórián apátság Linz közelében)
	Die Alexanderschlacht˙(Nagy Sándor csatája)	1529	158 × 120 cm Olaj, fa	München: Alte Pinakothek (Régi Pinakothek múzeum)
	Kreuzigung (Keresztrefeszítés)	1515-1516	Öl auf Holz	Kassel: Gemäldegalerie (Képtár)
	Donaulandschaft mit Schloss Wörth (Dunai táj a Wörth várral)	1528	12,4 × 17,4 cm Olaj, fa	München: Alte Pinakothek (Régi Pinakothek múzeum)
	Hegység	1530	53.1 × 45.1 cm Olaj, fa	Tokyo: Fuji Art Museum

Kapcsolódó szócikkek

• Festőművészek listája
• Dunai iskola