Remove ads
német építőmester, festő, fa- és rézmetsző From Wikipedia, the free encyclopedia
Albrecht Altdorfer (Regensburg, 1480 körül – Regensburg, 1538. február 12. és március 29. közt) német építőmester, festő, fa- és rézmetsző. A dunai iskola legjelesebb képviselője, az európai tájképfestés úttörője Wolf Huberrel együtt.
Albrecht Altdorfer | |
Büsztje a müncheni Ruhmeshalléban | |
Született | 1480 körül Regensburg |
Meghalt | 1538 Regensburg |
Nemzetisége | német |
Albrecht Altdorfer aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Albrecht Altdorfer témájú médiaállományokat. |
Albrecht Altdorfer regensburgi polgár volt. Sokáig a regensburgi városi tanács tagja (1519-től), majd a város építésze, építette a vágóhidat és felügyelte a város erődítményeinek, falainak javítását. 1528-ban nem fogadta el a polgármesteri tisztet. Sokat utazott Európában, valószínűleg utazásai során ismerkedett meg Albrecht Dürerrel, akivel mindvégig szoros barátságot tartott fenn. A vallási villongásoknak (a zsidó vallásúak és a katolikusok ellen, s a lutheránusok mellett) is részese volt, végül sokat tett azért, hogy Regensburg lutheránus város legyen.
Dürer és id. Lucas Cranach hatására festette költői felfogású, fantasztikus, élénk színezésű tájképeit, melyek többnyire bibliai eseményeknek szolgálnak hátteréül, oltárképein (Krisztus a kereszten), mitológiai tárgyú képein (Szatírcsalád). Mint rézmetszőt őt is «kis Dürer»-nek nevezték, a XVI. században Albrecht Dürer német rézmetsző utódait illette ez a „megszólítás.” Természetesen kis képeik miatt keletkezett az elnevezés. Festményeit meseszerű romantikus festőiség, vérbő kolorit jellemzi.
A európai festészetben nála lett a táj nagy jelentőségű, Regensburgból kivonult az erdős hegységekbe, s ott a viharvert sziklák és fenyvesek formáit tanulmányozta. Számos akvarellje, rézkarca és Dunai táj a Wörth várral (1528) c. olajfestménye egyetlen emberi alakot vagy történetet sem nem ábrázol, s ez akkor jelentőségteljes fordulatnak számított,[1] hiszen addig a görögöknél is csak pásztorjelenetek, az európaiaknál bibliai és világi történetek hátteréül szolgált a tájkép. Lassan jutott el a közönség oda, hogy önmagában a festői készséget is értékelje és elfogadja, hogy a festő vagy rézkarcoló megörökíthessen egy magának tetsző tájat.
Altdorfer a figurális ábrázolásban, a kompozícióteremtésben és a tájábrázolásban is élen járt.
Kép | Cím | Év | Méret / Anyag | Kiállítás/Gyűjtemény/Tulajdonos |
---|---|---|---|---|
Sebastiansaltar (=Szt. Sebestyén oltár) | 112 × 95 cm Öl auf Holz |
Stift St. Florian bei Linz (Szt. Flórán kolostor Linz közelében) | ||
Sebastiansaltar(Szt. Sebestyén oltár) (jobb külső szárny, a fenti jelenet: Szent Sebestyén mártíromsága) | 1509-1516 körül | 128,5 × 94,3 cm Olaj, fa |
Augustiner Chorherrenstift St. Florian bei Linz (Szent Flórián apátság Linz közelében) | |
Die Alexanderschlacht˙(Nagy Sándor csatája) | 1529 | 158 × 120 cm Olaj, fa |
München: Alte Pinakothek (Régi Pinakothek múzeum) | |
Kreuzigung (Keresztrefeszítés) | 1515-1516 | Öl auf Holz |
Kassel: Gemäldegalerie (Képtár) | |
Donaulandschaft mit Schloss Wörth (Dunai táj a Wörth várral) | 1528 | 12,4 × 17,4 cm Olaj, fa |
München: Alte Pinakothek (Régi Pinakothek múzeum) | |
Hegység | 1530 | 53.1 × 45.1 cm Olaj, fa |
Tokyo: Fuji Art Museum |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.