(1830–1914) német születésű brit zoológus From Wikipedia, the free encyclopedia
Albert Karl Ludwig Gotthilf Günther (Albert Charles Lewis Gotthilf Günther) (Esslingen, 1830. október 3. – Kew, 1914. február 1.) német születésű brit zoológus, ichthiológus és herpetológus volt. Günther a hüllők második legtermékenyebb taxonómusa (George Albert Boulenger után), pályafutása során több mint 340 hüllőfaj írt le.[1][2] Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Günther”.
| Albert Günther | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1830. október 3. Esslingen |
| Elhunyt | 1914. február 1. (83 évesen) Kew |
| Ismeretes mint |
|
| Állampolgárság | Németország |
| Gyermekek | Robert Gunther |
| Iskolái | Tübingeni Egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | Herpetológia, zoológia, ichthiológia |
| Kutatási terület | kétéltűek, hüllők |
| Szakmai kitüntetések | |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Günther témájú médiaállományokat. | |
Günther Esslingenben (Baden-Württemberg) született. Apja alapítványi tisztviselő volt Esslingenben, édesanyja Eleonora Nagel volt. Kezdetben a Stuttgarti Gimnáziumban tanult. Családja azt kívánta, hogy az evangélikus egyház lelkészének tanuljon, ezért a Tübingeni Egyetemre ment. Egyik egyetemi társa a teológiától az orvostudomány felé fordult, és 1852-ben Günther is a természettudományok és az orvostudomány tanulásába kezdett Tübingenben. Első munkája az Ueber den Puppenzustand eines Distoma volt. 1858-ban orvosként végzett a Tübingeni Egyetemen, ugyanabban az évben, amikor kiadta állattani kézikönyvét az orvostanhallgatók számára. Anyja Angliába költözött, és amikor Günther 1855-ben ellátogatott az országba, a British Museumban találkozott John Edward Gray-jel és Richard Owen professzorral. Ez a találkozás vezetett oda, hogy 1857-ben munkát ajánlottak neki a British Museumban, ahol első feladata 2000 kígyópéldány osztályozása volt. John Edward Gray 1875-ös halála után Günthert a Natural History Museum (Természetrajzi Múzeum) Állattani Osztályának gondozójává nevezték ki, ezt a pozíciót 1895-ig töltötte be. Életének fő műve a nyolckötetes Catalogue of Fishes (Halak katalógusa) volt (1859–1870, Ray Society). Foglalkozott a múzeumi gyűjtemény hüllőivel és kétéltűivel is. 1864-ben megalapította a Record of Zoological Literature (Állattani irodalom nyilvántartása), melynek hat évig szerkesztőjeként dolgozott.[3][4] Több mint harminc évig volt az Annals and Magazine of Natural History egyik szerkesztője. A hidasgyíkok anatómiájáról szóló, az addigi ismereteket felülíró tanulmánya volt az első, amely megállapította, hogy a hidasgyík valójában nem gyík, hanem egy teljesen új hüllőcsoport egyetlen élő tagja, amelyet Rhynchocephaliának nevezett el.[1] A fosszíliákból és genetikai vizsgálatokból nyert bizonyítékok később megerősítették Günther állítását, és a hidasgyíkot egy olyan sokszínű származási vonal egyetlen élő tagjaként fogadják el, amelynek több mint 240 millió évvel ezelőtt közös őse volt a pikkelyes hüllők (Squamata) renddel.[2]
Günthert 1867-ben a Royal Society tagjává választották, aminek később, 1875–76-ban alelnöke volt. Közel 40 évig (1868–1905) a Zoological Society of London igazgatótanácsában dolgozott. 1877-ben a Linnean Society of London társaság tagjának választották, aminek 1896–1900 elnöke volt. 1874-ben megkapta a brit állampolgárságot. Günther 1914. február 1-jén halt meg Kew Gardens-ben.[3][5]
1868-ban vette feleségül vette Roberta Mitchellt (1542-1869), William M'Intosh húgát. Egy fiuk született, Robert William Theodore Günther (1869–1940) történész. Roberta nem sokkal a születése után meghalt.
1879-ben újból megházasodott, feleségül vette Theodora Dowrish-t (1863–1944). Fiuk, Frederic Albert Günther (1883–1953), kereskedő volt, lányuk Theodora Alberta Günther (1889–1908), aki tizenkilenc éves korában meghalt.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
