Albert Günther

Albert Karl Ludwig Gotthilf Günther (Albert Charles Lewis Gotthilf Günther) (Esslingen, 1830. október 3. – Kew, 1914. február 1.) német születésű brit zoológus, ichthiológus és herpetológus volt. Günther a hüllők második legtermékenyebb taxonómusa (George Albert Boulenger után), pályafutása során több mint 340 hüllőfaj írt le.^[1][2] Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Günther”.

Albert Günther
Életrajzi adatok
Született	1830. október 3. Esslingen
Elhunyt	1914. február 1. (83 évesen) Kew
Ismeretes mint	biológus zoológus kurátor halbiológus herpetológus zoological collector
Állampolgárság	Németország
Gyermekek	Robert Gunther
Iskolái	Tübingeni Egyetem
Pályafutása
Szakterület	Herpetológia, zoológia, ichthiológia
Kutatási terület	kétéltűek, hüllők
Szakmai kitüntetések
a Royal Society tagja Royal-érem (1878) Linnean Medal (1904) Fellow of the Zoological Society of London Honorary Fellow of the Royal Society Te Apārangi (1873–)
A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Günther témájú médiaállományokat.

Élete

Günther Esslingenben (Baden-Württemberg) született. Apja alapítványi tisztviselő volt Esslingenben, édesanyja Eleonora Nagel volt. Kezdetben a Stuttgarti Gimnáziumban tanult. Családja azt kívánta, hogy az evangélikus egyház lelkészének tanuljon, ezért a Tübingeni Egyetemre ment. Egyik egyetemi társa a teológiától az orvostudomány felé fordult, és 1852-ben Günther is a természettudományok és az orvostudomány tanulásába kezdett Tübingenben. Első munkája az Ueber den Puppenzustand eines Distoma volt. 1858-ban orvosként végzett a Tübingeni Egyetemen, ugyanabban az évben, amikor kiadta állattani kézikönyvét az orvostanhallgatók számára. Anyja Angliába költözött, és amikor Günther 1855-ben ellátogatott az országba, a British Museumban találkozott John Edward Gray-jel és Richard Owen professzorral. Ez a találkozás vezetett oda, hogy 1857-ben munkát ajánlottak neki a British Museumban, ahol első feladata 2000 kígyópéldány osztályozása volt. John Edward Gray 1875-ös halála után Günthert a Natural History Museum (Természetrajzi Múzeum) Állattani Osztályának gondozójává nevezték ki, ezt a pozíciót 1895-ig töltötte be. Életének fő műve a nyolckötetes Catalogue of Fishes (Halak katalógusa) volt (1859–1870, Ray Society). Foglalkozott a múzeumi gyűjtemény hüllőivel és kétéltűivel is. 1864-ben megalapította a Record of Zoological Literature (Állattani irodalom nyilvántartása), melynek hat évig szerkesztőjeként dolgozott.^[3][4] Több mint harminc évig volt az Annals and Magazine of Natural History egyik szerkesztője. A hidasgyíkok anatómiájáról szóló, az addigi ismereteket felülíró tanulmánya volt az első, amely megállapította, hogy a hidasgyík valójában nem gyík, hanem egy teljesen új hüllőcsoport egyetlen élő tagja, amelyet Rhynchocephaliának nevezett el.^[1] A fosszíliákból és genetikai vizsgálatokból nyert bizonyítékok később megerősítették Günther állítását, és a hidasgyíkot egy olyan sokszínű származási vonal egyetlen élő tagjaként fogadják el, amelynek több mint 240 millió évvel ezelőtt közös őse volt a pikkelyes hüllők (Squamata) renddel.^[2]

A Royal Society

Günthert 1867-ben a Royal Society tagjává választották, aminek később, 1875–76-ban alelnöke volt. Közel 40 évig (1868–1905) a Zoological Society of London igazgatótanácsában dolgozott. 1877-ben a Linnean Society of London társaság tagjának választották, aminek 1896–1900 elnöke volt. 1874-ben megkapta a brit állampolgárságot. Günther 1914. február 1-jén halt meg Kew Gardens-ben.^[3][5]

Családja

1868-ban vette feleségül vette Roberta Mitchellt (1542-1869), William M'Intosh húgát. Egy fiuk született, Robert William Theodore Günther (1869–1940) történész. Roberta nem sokkal a születése után meghalt.

1879-ben újból megházasodott, feleségül vette Theodora Dowrish-t (1863–1944). Fiuk, Frederic Albert Günther (1883–1953), kereskedő volt, lányuk Theodora Alberta Günther (1889–1908), aki tizenkilenc éves korában meghalt.

Emlékezete

• Aparallactus guentheri – afrikai mérgeskígyófaj
• Atractus guentheri – brazíliai kígyófaj
• Aspidura guentheri – Srí Lanka-i kígyófaj
• Chalcides guentheri – közel-keleti gyíkfaj
• Christinus guentheri – ausztráliai gyíkfaj
• Coluber gracilis– indiai kígyófaj
• Draco guentheri – fülöp-szigeteki gyíkfaj
• Elapsoidea guentheri – afrikai mérgeskígyó
• Erythrolamprus guentheri – dél-amerikai kígyófaj
• Euspondylus guentheri – dél-amerikai gyíkfaj
• Holaspis guentheri – afrikai gyík
• Lycodryas guentheri – madagaszkári kígyófaj
• Lygosoma guentheri – indiai gyíkfaj
• Monopeltis guentheri – afrikai ásógyíkféle
• Perochirus guentheri – dél-csendes-óceáni gyíkfaj
• Günther-gekkó (Phelsuma guentheri) – mauritiusi gyíkfaj
• Plectrurus guentheri – indiai kígyófaj
• Proctoporus guentheri – dél-amerikai gyíkfaj
• Ramphotyphlops guentheri – ausztráliai kígyófaj
• Ristella guentheri – indiai gyíkfaj
• Scelotes guentheri – kihalt dél-afrikai gyíkfaj
• Stegonotus guentheri – Pápua Új-Guinea-i kígyófaj
• Stenocercus guentheri – ďél-amerikai gyíkfaj
• Hidasgyík (Sphenodon Güntheri) – új-zélandi Rhynchocephalia
• Trachischium guentheri – ázsiai kígyófaj
• Uroplatus guentheri – madagaszkári gyíkfaj
• Urotheca guentheri – közép-amerikai kígyófaj
• Xenodon guentheri – brazil kígyófaj