Akropolisz (Athén)
From Wikipedia, the free encyclopedia
From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Görögországban az athéni Akropolisz a város belső területén található, az ókorból származó épületegyüttes, az európai civilizáció és demokrácia jelképe, az emberi alkotógéniusz egyik legnagyobb alkotása. A földrengéseknek kitett területen megépítéséhez mai szemmel is jelentős mérnöki tudásra volt szükség.[1] Az épület számos olyan technikai megoldást rejt, mely évszázadokra feledésbe merült. Ezeknek köszönhető, hogy ma is áll. Egyike azon kevés világörökségi helyszíneknek, melyek öt kritériumnak is eleget tesznek. Görögország-szerte számos hasonló akropolisz található, de méretei és kivitelezése miatt az athéni kitüntetett helyet foglal el közöttük.
Athéni Akropolisz | |
Világörökség | |
Az athéni Akropolisz | |
Adatok | |
Ország | Görögország |
Világörökség-azonosító | 404 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, II, III, IV, VI |
Felvétel éve | 1987 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 37° 58′ 18″, k. h. 23° 43′ 36″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Akropolisz témájú médiaállományokat. |
Az Akropolisz egy lapos tetejű sziklán található, körülbelül 150 m tengerszint feletti magasságban Athén városában.
Az i. e. 5. században kezdődtek meg azok a munkálatok, amelyek az Akropoliszt fellegvárrá változtatták, amikor a perzsák i. e. 452-ben vereséget szenvedtek a Periklész vezette athéniaktól. Győztes hangulatukban a görögök óriási építkezésekbe kezdtek. A költségeket a Déloszi Szövetségtől származó hűbéradókból állták, s a népgyűlésben ez heves tiltakozást váltott ki. A népgyűlés Periklészt választotta a tervezett építkezések vezetőjének, valamennyi munka intézőjének és felügyelőjének, a művészi kivitelezés irányítója pedig Pheidiasz lett – Periklész a város újjáépítésének központjába az Akropoliszt helyezte, de életében csak a Propülaia és a Parthenón lett készen.
A 18. század végéig viszonylag épségben maradt fenn annak ellenére, hogy a 4. századtól a Parthenónt keresztény templomnak, 1458-tól a törökök mecsetnek használták. 1687-ben Velence ostromolta meg a törököket, ekkor történt, hogy szeptember 26-án, Francesco Morosini tábornok ágyúgolyója becsapódott a Parthenónban elhelyezett lőporraktárba, amitől a felhalmozott puskapor felrobbant. A robbanás során háromszáz nő és gyerek halt meg.[2] A robbanás szétrobbantotta a Parthenon hosszú oldalait, és az ezt követő két napig tartó tűz után az épület a ma látható csontváz állapotában maradt fenn.[3]
A 19. század elején Lord Elgin angol követ a törökök engedélyével több szobrot és domborművet vett ki az épületből és szállított Londonba, ahol a British Museumban még ma is láthatók. Az Akropolisz restaurációja a 19. században kezdődött el Görögország felszabadulása után.
A nagy ásatásokra 1876–1885 között került sor a Görög Régészeti Társulat megbízásából, de az épületek restaurálása, vizsgálata ma sem fejeződött be.
Az Akropolisz egy az attikai fennsíkból meredeken kiemelkedő kékesszürke színű mészkősziklára épült. A sziklán talált nyomokból a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy már jóval az Akropolisz építésének ideje előtt (i. e. 6000) éltek itt emberek, akik a sziklát ugyancsak erődítmények építésére használták.
Továbbá: