Remove ads
Aigion, más neveken Aeghion, Aegio, Egio (görögül: Αίγιο [ˈeʝio], latinul: Aegium) város és egykori település Ahaia tartományban, Nyugat-Görögországban, a Peloponnészoszon. A 2011-es önkormányzati reform óta Aigialeia község része, amelynek székhelye és önkormányzati egysége.[2]
| Aigion | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Görögország |
| Irányítószám | 25100 |
| Körzethívószám | 2691 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 20 249 fő (2021)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
 | |
 é. sz. 38° 15′ 02″, k. h. 22° 04′ 52″ | |
| Aigion weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aigion témájú médiaállományokat. | |
Aigion Pátra után Ahaia második legnagyobb városa. Az önkormányzati egység területe 151,101 km².[3] Lakosainak száma körülbelül 26 000, míg a településnek körülbelül 49 000 lakosa van. Aigion egy kikötőváros a Korinthoszi-öbölben, nevét Aegium ősi városáról kapta.
Remove ads
A település délnyugati része a Panacsaiko hegy lábánál található. A Szelinountasz folyó a Korinthoszi-öbölbe ömlik Valimitikánál öt kilométerre keletre Aigion városközpontjától.
Kezdetek
A város alapítása előtt neolitikus település volt a területen. Aigion városát a homéroszi időkben alapították, és i. e. 800 óta az első Akháj Liga része lett. A városnak több olümpiai győztese is volt, köztük Xenophon, Ladasz (stadionfutás), Athenodorus (Αθηνόδωρος, stadionfutás), Sztratón (Στράτων, pankráció és birkózás).
A földrengés által elpusztított és cunami által i. e. 373-ban eltemetett Helike város katasztrófája után Aigion elfoglalta a szomszédos város területét. Helike romjait 2000-ben fedezték fel a Korinthoszi-öböl partjainál. Néha Platón Atlantisz-mítoszához kötik őket.[4] A régészek folyamatosan tárják fel a helyszínt.
I. e. 330-tól Aigion ötven évig a Macedón Királyság uralma alatt állt. I. e. 275 körül az emberek kiűzték a macedón helyőrséget, és a város csatlakozott az új Akháj Ligához. Zeusz Homariosz híres templomával Aigion az akhájok gyülekezőhelye lett. Fővárosuk maradt egészen a római hódításig, i. e. 146-ig. Ahaia annektálása után a rómaiak eltávolították a városfalat, és Aegium elvesztette jelentőségét.
Bizánci korszak
A Római Birodalom i. sz. 395-ös feloszlása után Aegium a Kelet-római Birodalom, majd később a Bizánci Birodalom része lett. 805-ben szláv törzsek foglalták el a szláv inváziók során. Valószínűleg a 9. és 13. század között nevezték át Vosztitszára (Βοστίτσα). Morea krónikájában (14. század) említik először ezen az új néven. A következő évszázadok során a név különböző írásmódokban található meg dokumentumokban, például Bostizza, Ligustizza, Bostitza, Bostiza, Vostizza.
Egyes tudósok úgy értelmezik, hogy a név szláv eredetű. Max Vasmer német nyelvész és szláv két lehetséges értelmezést ad,[5] az egyiket a Voščica szóból (Voštane, szláv Vošče) és egy az ovoštь szóból, ami „gyümölcs” vagy „kert” jelentésű. Dionüszosz Zaküthinosz, bizánci görög tudós hasonló értelmezést ad, és a nevet úgy magyarázza, hogy jelentése „gyümölcstermő hely”.[6]
Krisztosz Korüllosz részletes Görögország leírásában más értelmezést adott. Azt írja, hogy a pestisjárvány után számos avar vagy szláv pásztor vándorolt erre a területre. Egyik vezetőjüket Voszticásznak hívták, akiről később a város a nevét kapta.[7]
Joseph Baron Ow 19. századi német író 1846-ban írt Die Abstammung der Griechen und die Irrthümer und Täuschungen des Dr. Ph. Fallmerayer[8] című könyvében egészen más értelmezést ad. Azt írja, hogy a Bostiza név a Bosta szó kicsinyítő alakja (tipikusan a görög nyelvben), amely a francia Bastion (középfrancia Bastillon) szóból származik. A Βosta szóból származik a görög és török nyelvben elterjedt Bostan/Bostani szó, amely kertet jelent (más nyelvészek szerint a Bosta perzsa eredetű).
Frank és oszmán korszak
A várost a 13. század elején elfoglalták a keresztesek, és az Akháj Fejedelemség báróságának székhelye lett. A 15. század elején a Moreai Despotátus meghódította.
1459-ben az Oszmán Birodalom hódította meg, amely egészen a görög függetlenségi háború kitöréséig uralta, kivéve a velenceiek 1463-tól 1470-ig, valamint 1685-től 1715-ig tartó rövid megszakításait. A várost 1821. március 26-án elfoglalták a görög lázadók, így az egyik első város volt, amelyet felszabadítottak az oszmán uralom alól.
1822 júliusában a város melletti Akratánál egy görög harcos Londosz, Zaimisz és Petimezasz vezetése alatt körülvette és megtámadta a Pátra felé menetelő 4000 fős török sereget, miután a dervenakiai csatában vereséget szenvedtek. Csak néhány töröknek volt szerencséje megszökni, amikor Juszuf pasa hajókat küldött, hogy elvigyék őket Pátrába.
A görög függetlenség visszatérte után a várost hivatalosan is átnevezték régi nevére.
Modern kor
1995. június 15-én egy súlyos földrengés a belvárosban és a délnyugati részeken számos épületet és úttestet tönkretett,[9] számos áldozattal. A földrengés szétzúzta Aigiont: városszerte kis emlékművek találhatók, amelyek éjjel-nappal égő gyertyákkal emlékeznek az áldozatokra.
A 2007-es görög erdőtüzek súlyosan megrongálták az Aigion melletti hegyvidéket, mivel az aszály fokozott veszélyt jelent.[10] Az éghajlatváltozás megnövelte a szélsőséges hőmérsékletek szamát, és az azóta eltelt években más tüzek is kitörtek.
Remove ads
- A Panagia Trypiti templom figyelemre méltó látványosság, egy nemzeti szentély, amelyet a Theotokosznak, az Istenhordozónak vagy Isten Anyjának, az Életet adó tavasznak szenteltek. Közel 30 méter magas meredek sziklára épült, közel a tengerhez, gyönyörű tájon, tele ciprusokkal és fenyőkkel.
- A Panagia Faneromeni (1914-ben felavatott) templom, amely Aigion székesegyháza, Ernst Ziller szász-görög építész munkája. A belső teret Constantine Fanelis festményei díszítik
- Aigion Régészeti Múzeuma Aigion egykori önkormányzati piacán található. Ernst Ziller építész tervezte, és 1890-ben épült.
- Ypsila Alonia tér, a város központi tere. Itt található a neogótikus Ypsila Alonia torony, amely ma egy kávézónak ad helyet.
- A tengerparti sétány
- A Plateia Agiasz Lavrasz egy tér a város központjában, ahol neoklasszikus házak és üzletek sorakoznak.
Remove ads
2011 májusáig egy komp szolgálta Aigion kikötőjét, összekötve azt az északkeleti szárazföldi Agiosz Nikolaosz várossal (nem tévesztendő össze az azonos nevű krétai várossal). A kompjárat korlátozott volt, napi három járattal. Az út 45 perces volt. 2011 májusában a kompot üzemeltető hajózási társaság bejelentette, hogy pénzügyi okok miatt felfüggeszti a járatot.[11] 2019-ben bejelentettnél az elektromos komp tervét.[12]
A kikötőben vasúti sínek is vannak, de a Görög Vasutak Szervezete (OSE) 2011 januárjában bejelentette a szolgáltatás felfüggesztését Aigionban és a Peloponnészosz-szigeteken.[13][14]
2020-tól új, kettős nyomtávú vasútvonal köti össze Aigiont Kiatóval és Athénnel. Az új Aigion vasútállomás a város keleti szélén épült. 2020. június 22-én nyílt meg, majd néhány nappal később Görögország közlekedési minisztere is felavatta.[15]
A várost kiszolgáló utak a 8-as autópálya (Görögország) (Athén-Korinthus-Pátra) és a 31-es görög nemzeti út (Aigion – Kalavryta).
Remove ads
Aigion, Patrasz és Pireusz mellett a 19. század óta a korinthoszi mazsola egyik fő exportközpontja.[16][17] Krisztosz Korüllosz Geography of Greece – Achaia (1903) című könyvében[18] említik, hogy Aigion területén 7,5-10 ezer tonna mazsolát és 600 tonna olívaolajat termeltek évente. Ma a kikötőt a Chiquita Brands International gyümölcsimportálási központjaként használják, elsősorban banánimportra.[19]
2013. augusztus 7-én avattak fel egy új, 256 m hosszú mólót a meglévő kikötőtől északnyugatra. A teljes projekt 8,6 millió euróba került, és célja, hogy javítsa a város kereskedelmi és turisztikai lehetőségeit.[20][21]
Az Aigion a Pátrai Technológiai Oktatási Intézet két részlegének ad otthont, a fizioterápiás osztálynak meg az optikai és optometriai osztálynak.[22] Az Aigioni Általános Kórház a várostól néhány kilométerre található, és 100 ágyas kapacitással rendelkezik. Görögországban e kórház végzi a legtöbb laparoszkópos műtétet, évente több mint 50 000 emberen.[23]
Remove ads
Aigionnak van egy önkormányzati futballstadionja, amelynek befogadóképessége ~7000 fő (4500 ülőhely).[24] 1951-ben épült, legutóbb 1999-ben újították fel. Aigion hosszú éveken át nem rendelkezett olyan alapvető vízi sportokkal, mint az úszás vagy a vízilabda. 2018 januárjában elkészült egy új szabadtéri úszómedence.
Az Aigion önkormányzati egység a következő közösségekre oszlik (zárójelben az őket alkotó falvakkal):
- Aigion (Aigio, Agiosz Nikolaosz, Szotir, Foniszkaria)
- Kacisz
- Dafnesz, Agiosz Iliasz
- Digeliotika
- Kouloura, Ahaia
- Koumari
- Kounina (Kounina, Agia Anna, Pelekisztra, Petrovouni)
- Mavriki (Ano Mavriki, Agios Ioannisz, Kato Mavriki)
- Melisszia (Melisszia, Lakka, Pürgaki)
- Paraskevi
- Pteri (Pteri, Achladea, Agiosz Andréasz, Agiosz Panteleimonasz, Boufouszkia, Kato Pteri)
- Szelinounta
- Temeni
- Valimitika
| Év | Önkormányzati kerület | Község |
|---|---|---|
| 1981 | 20 955 | - |
| 1991 | 22 178 | 28 903 |
| 2001 | 21 255 | 27 741 |
| 2011 | 20 664 | 26 523 |
- Anasztasziosz Lontosz
- Dimitriosz Meletopulosz
- Dimitriosz Oreinosz
- Georgiosz Meletopoulosz
- Inokentiosz Romaniolisz
- Diomidisz Polükroniadisz
- Andréasz Mihalópulosz
- Szotiriosz Messzinezisz
- Athanassziosz Farazoulisz
- Konstantinosz Kanellopoulosz
- Szpürosz Panagiotopoulosz
- Leonidasz Petropoulosz
- Panagosz Lürincisz
- Efthümiosz Gatosz
- Krisztosz Lambourisz
- Georgiosz Kanellopoulosz
- Polükronisz Noukopoulosz
- Polükronisz Polükroniadisz
- Ioannisz Sztavropoulosz (1936-ig)
- Szotirisz Sztavropoulosz (1936–1941, 1951–1952)
- Andréasz Londosz, a görög függetlenségi háború harcosa
- Panagiotisz-Sztavrosz Malliarisz admirális, a haditengerészeti mozgalom tagja 1973-ban
- Dimitriosz Meletopoulosz, a görög függetlenségi háború harcosa
- Hermesz Pan (1909–1990, eredeti családneve Panagiotopoulosz), amerikai táncos és koreográfus, aki Fred Astaire-rel együttműködött musicaljein; Pan apja Aigionból emigrált, de fenntartotta itteni családi kapcsolatait.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads