Acanthamoeba keratitis

Az Acanthamoeba keratitis az amőbák (Amoebozoa) országába és az Acanthamoebidae családjába tartozó faj.

Acanthamoeba keratitis
Acanthamoeba keratitis által okozott szaruhártya-gyulladás (keratitis)
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota) Ország: Amőbák (Amoebozoa) Altörzs: Protamoebae Osztály: Variosea Rend: Centramoebida Család: Acanthamoebidae Nemzetség: Acanthamoeba Volkonsky, 1931 Faj: A. keratitis
Tudományos név
Acanthamoeba keratitis
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Acanthamoeba keratitis témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Acanthamoeba keratitis témájú kategóriát.

Tudnivalók

Az Acanthamoeba keratitis a szaruhártya-gyulladás (keratitis) okozója. A betegség állandó látászavart, vagy vakságot eredményezhet.^[1][2]

Az Amerikai Egyesült Államokban ezt a betegséget majdnem mindig a kontaktlencse használata idézi elő, mivel az Acanthamoeba keratitis könnyedén megél a kontaktlencse és az szem közti kis résben.^[3][4][5][6] Ezért a kontaktlencséket használat előtt mindig fertőtleníteni kell. Úszáskor és hullámlovagláskor pedig azokat célszerű levenni a szemről.

Az Acanthamoeba keratitis-fertőzést nemcsak a kontaktlencse-használattól kaphatjuk el. A Föld számos részén számtalan oka lehet a megfertőződésnek.^[7][8]

Az élősködő kimutatásához agaragar-táptalajt tartalmazó Petri-csészébe Escherichia coli-„ágyat” készítünk, melybe egy kevés birka vért teszünk. Aztán ebbe belehelyezzük a megvizsgálandó kontaktlencsét. Ha az Acanthamoeba keratitis jelen van, akkor az amőba a kontaktlencse körül felfalja az E. colit. Ha nem kontaktlencsét kell megvizsgálni, akkor a polimeráz-láncreakció a legjobb megoldás az élősködő felfedezésére. A fertőzés felismerhető a fejlett vizenyőről és a szem elülső kamrájának felhősségéről is. A betegség későbbi stádiumában a szaruhártyán gyűrű alakú fekély jelenik meg.^[9]

Az élősködő jelenléte erős fájdalommal és látászavarral jár.

Kezelése

Az egyik lehetséges ellenanyag a polihexanid (polihexametilén-biguanid-hidroklorid, PHMB).^[10]

A propamidin-izetionát szintén valamelyest hatásos.^[11]

Egy másik lehetséges ellenanyag a klórhexidin.^[12]

Szükség lehet szaruhártya-átültetésre is.^[11]

Felmerült a propamidin, a mikonazol-nitrát és a neomicin együttes adása is, mint kezelési lehetőség.^[13]

Jegyzetek

1. http://www.dailymail.co.uk/health/article-2191190/I-swam-contact-lenses--Im-blind-eye.html
2. http://www.cdc.gov/parasites/acanthamoeba/gen_info/acanthamoeba_keratitis.html
3. Auran, JD, Starr MB, Jakobiec FA (1987). „Acanthamoeba keratitis. A review of the literature”. Cornea 6 (1), 2–26. o. DOI:10.1097/00003226-198706010-00002. PMID 3556011. (Hozzáférés: 2007. február 12.)
4. JOHN D.T. (1993) Opportunistically pathogenic free-living amebae. In: J.P. Kreier and J.R. Baker (Eds.), Parasitic Protozoa. Vol. 3. Academic Press, New York, pp. 143–246.
5. Badenoch, PR, Adams M, Coster DJ (1995. February). „Corneal virulence, cytopathic effect on human keratocytes and genetic characterization of Acanthamoeba”. International Journal for Parasitology 25 (2), 229–39. o. DOI:10.1016/0020-7519(94)00075-Y. PMID 7622330. (Hozzáférés: 2007. február 12.)
6. Niederkorn, JY, Alizadeh H, Leher H, McCulley JP (1999. May). „The pathogenesis of Acanthamoeba keratitis”. Microbes and Infection 1 (6), 437–43. o. DOI:10.1016/S1286-4579(99)80047-1. PMID 10602676. (Hozzáférés: 2007. február 12.)
7. (2000) „Patient characteristics, diagnosis, and treatment of non-contact lens related Acanthamoeba keratitis.”. The British journal of ophthalmology 84 (10), 1103–8. o. DOI:10.1136/bjo.84.10.1103. PMID 11004092. PMC 1723254.
8. Bharathi JM, Srinivasan M, Ramakrishnan R, Meenakshi R, Padmavathy S, Lalitha PN (2007). „A study of the spectrum of Acanthamoeba keratitis: a three-year study at a tertiary eye care referral center in South India”. Indian J Ophthalmol 55 (1), 37–42. o. DOI:10.4103/0301-4738.29493. PMID 17189885.
9. Pasricha, Gunisha, Savitri Sharma, Prashant Garg, Ramesh K. Aggarwal (2003. July). „Use of 18S rRNA Gene-Based PCR Assay for Diagnosis of Acanthamoeba Keratitis in Non-Contact Lens Wearers in India”. Journal of Clinical Microbiology 41 (7), 3206–3211. o. DOI:10.1128/JCM.41.7.3206-3211.2003. PMID 12843065. PMC 165372.
10. Sharma S, Garg P, Rao GN (2000. October). „Patient characteristics, diagnosis, and treatment of non-contact lens related Acanthamoeba keratitis”. Br J Ophthalmol 84 (10), 1103–8. o. DOI:10.1136/bjo.84.10.1103. PMID 11004092. PMC 1723254.
11. Lindsay RG, Watters G, Johnson R, Ormonde SE, Snibson GR (2007. September). „Acanthamoeba keratitis and contact lens wear”. Clin Exp Optom 90 (5), 351–60. o. DOI:10.1111/j.1444-0938.2007.00172.x. PMID 17697181.
12. Hammersmith KM (2006. August). „Diagnosis and management of Acanthamoeba keratitis”. Curr Opin Ophthalmol 17 (4), 327–31. o. [2012. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1097/01.icu.0000233949.56229.7d. PMID 16900022. (Hozzáférés: 2013. január 25.)
13. Acanthamoeba: Treatment & Medication - eMedicine Infectious Diseases. (Hozzáférés: 2009. február 27.)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Acanthamoeba keratitis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Acanthamoeba keratitis - Centers for Disease Control and Prevention
• Millions of contact lens users are at risk of eye-devouring amoeba
• Animal Planet - Monsters Inside Me: The Eye-Eating Parasite (video)
• BaHammam AS. Sleep from an Islamic perspective. Ann Thorac Med 2011;6:187-92

• Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap