From Wikipedia, the free encyclopedia
Az abhidnya (szanszkrit, páli: abhinnya; tibeti, mngon sesz, མངོན་ཤེས་) buddhista fogalom, amelynek magyar fordításai: "természetfeletti tudás", "közvetlen tudás" vagy "közvetlen megismerés". A buddhizmusban ezt a tudást és megismerést az erényes életvitelen és meditáción keresztül lehet elérni. Ezek közé tartozik a érzék az alapvető érzékszerveken túli tapasztalások (például múlt és jövőbeli életek), valamint a mentális szennyeződések kioltása (ászava).
| Abhidnyá (Fordításai és hagyományos megfelelői) | |
| magyar | természetfeletti tudás közvetlen tudás közvetlen megismerés |
| angol | direct knowledge higher knowledge supernormal knowledge |
| páli | (IAST:) abhiññā |
| szanszkrit | अभिज्ञा (IAST:) Abhijñā |
| kínai | Liù shéntōng (egyszerűsített:) 六通 (hagyományos:) 六神通 |
| khmer | អភិញ្ញា៦ (UNGEGN:) aphinhnha 6 |
| koreai | yugsintong |
| tibeti | མངོན་ཤེས (Wylie:) mngon shes |
| thai | อภิญญา (RTGS:) aphinya |
| vietnámi | Lục thông |
| szójegyzék • jegyzet • tárgymutató | |
A Páli irodalomban az abhinnya a dhamma közvetlen megértésére is utal és a különleges, természetfeletti képességekre is.
A SN 45.159-ben Buddha úgy jellemzi a "magasabb szintű tudást" (abhinnya), mint a nemes nyolcrétű ösvény folyományát:[1]
| „[Egy] szerzetes, aki a nemes nyolcrétű ösvény művelője, aki szorgalmasan gyakorolja a nemes nyolcrétű ösvényt, magasabb rendű tudással megérti azokat az állapotokat, amelyeket meg kell érteni, magasabb rendű tudással elhagyja azokat az állapotokat, amiket el kell hagyni, magasabb rendű tudással megtapasztalja, amit meg kell tapasztalni és magasabb rendű tudással műveli azokat az állapotokat, amelyeket művelni kell.” |
| „Szerzetesek, mik azok az állapotok, amelyeket a magasabb rendű tudással kell megérteni? Az a ragaszkodás öt halmaza. Mely öt halmaz? A test halmaza, az érzés halmaza, az észlelés halmaza, a mentális képződések halmaza, a tudatosság halmaza... Szerzetesek, mik azok az állapotok, amelyeket a magasabb rendű tudással el kell hagyni? Az a nyugalom és a belátás.” |
Buddha szerint ezt a közvetlen ismeretet homályosítja el a vágy és a szenvedély (csanda-rága):[2]
| „Szerzetesek, minden, a szemmel összefüggésben felbukkanó kéjvágy, a tudat szennyeződése. Minden, a füllel…; az orral…; a nyelvvel…; a testtel…; és az elmével összefüggésben felbukkanó kéjvágy a tudat szennyeződése. Amikor a tudatosságnak e hat érzék alappal kapcsolatos szennyeződései eltűnnek, akkor a tudat a lemondás felé irányul. A lemondással felvértezett tudat fogékonnyá válik a közvetlen tudással felismerhető dolgokra.” |
A páli kánonban a magasabb rendű tudást gyakran hatos vagy hármas csoportokban kerülnek felsorolásra.
A hatféle magasabb rendű tudás (csalabhinnya):
Számos szútra szól a hat erő megszerzéséről, amelyek közül a legismertebb az "A szerzetesi élet gyümölcsei" (Szamannyaphala-szutta, DN 2).[4] Az első ötöt meditációs koncentráció révén lehet elérni (szamádhi), a hatodikat belátással (vipasszana). Ezek elérése a buddhizmus célja, ugyanis ez a szenvedés és a tévelygés végét jelenti.[5]
A három bölcsesség (teviddzsa vagy tividdzsa):
Az abhidnya első öt fajtája hasonlít a hindu Bhágavata-puránában elhangzó jógában lévő sziddhikhez:[5]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
