A jó lovas katonának de jól vagyon dolga

Az A jó lovas katonának de jól vagyon dolga kezdetű magyar népdalt az első versszakával Kodály Zoltán gyűjtötte a Nyitra vármegyei Zsérén 1911-ben.^[1] Később a szöveget Amade László: Toborzó című verséből egészítette ki a Háry János című daljáték számára. A dal ezzel a szöveggel terjedt el.

A jó lovas katonának de jól vagyon dolga
Műfaj	magyar népdal
Stílus	régi
Hangfaj	fríg
A kotta hangneme	D fríg
Sorok	A A B C
Hangterjedelem	1–8 1–8 1–8 1–7
Kadencia	5 (5) 8
Szótagszám	14 14 13 14
Előadásmód	Moderato
Előadási tempó	126
A gyűjtés adatai
Gyűjtő	Kodály Zoltán
A gyűjtés helye	Zsére
A gyűjtés ideje	1911
(Vár)megye	Nyitra vármegye
Kiemelt források
Bartók-rend	3638
Kodály–Vargyas	291
Népdaltípus	4400

A dal alkalmazkodó ritmusú. Kánonban is énekelhető.

Feldolgozások:

Szerző	Mire	Mű	Előadás
Kodály Zoltán	daljáték	Háry János, III. kaland, 22. dal	[2]
Kodály Zoltán	ének, zongora	Magyar népzene énekhangra és zongorára VI. füzet 36. dal: Verbunk
Máriássy István	zongora vagy ének és gitár	Elindultam szép hazámból, 66. kotta

Kotta és dallam

A jó lovas katonának de jól vagyon dolga, eszik-iszik a sátorban, semmire sincs gondja, hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet, csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret.

Paripáját megforgatja, úgy megyen dolgára, csillog-villog a mezőben virágszál módjára, hej, élet…