A Mars-mentőakció
2000-es amerikai sci-fi, rendezte Brian De Palma From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A Mars-mentőakció (eredeti címe: Mission to Mars) egy 2000-ben bemutatott amerikai sci-fi és kalandfilm, amelyet Brian De Palma rendezett. A forgatókönyvet Graham Yost, Jim és John Tomas készítette. A produkció főszerepében Gary Sinise, Tim Robbins és Don Cheadle. Zenéjét szerezte Ennio Morricone.
Remove ads
A film premierjét 2000. március 6-án mutatták be az Egyesült Államokban, májusban pedig vetítették a cannes-i filmfesztiválon.[2] Magyarországon 2000. június 8-tól volt látható a mozikban.[2]
A produkció bár pénzügyileg sikeres volt, a kritikusok körében gyengén szerepelt, De Palmát pedig Arany Málna díjra jelölték a legrosszabb rendező kategóriában.[2]
Remove ads
Cselekmény
2020-ban egy Luke Graham vezette négyfős űrhajóscsoportnak sikerül a Marsra repülnie, és sikeresen leszállnia a vörös bolygó felszínére. A Cydonia régió felfedezése során észrevesznek egy hegyet, amely a felszín alatt látszólag fémből készült. A hegy radarvizsgálata közben azonban a csúcsáról egy heves, természetellenes forgószél tör elő, és ormányszerű dobjával az űrhajósokat veszi célba. Luke kivételével mindenki meghal, ezért a férfi visszatér a bázisra, hogy segélykérést küldjön a Földre.
A Földön sietve összeállítanak egy mentőcsapatot, aminek tagjai Woody Blake parancsnok és felesége, Terri, Jim McConnell másodpilóta és Phil Ohlmyer technikus. Jim, aki még mindig gyászolja elhunyt feleségét, a legjobban ismeri a Marsot, ezért felülbírálják Ramier Beck döntését, aki ellenzi a férfi részvételét.
A legénység a leszállási manőver próbája alatt balesetet szenved, és megsérül a hajó. Egy robbanást követően teljesen irányíthatatlanná válik, így kénytelenek elhagyni, és az űrruhában egy ellátóállomásra átszállni. Woody-t a visszarántó kötél kizökkenti a pályájából, így parancsba adja, hogy hagyják hátra. Mikor felesége, Terri, ezt megtagadja, és visszafordul érte, Woody leveszi a sisakját, és azonnal meghal.
A három űrhajósnak sikerül az ellátóegységgel ellenőrzött leszállást végrehajtani a Marson, szerencsére nagyon közel az alaptáborhoz. Ott felfedezik, hogy a baleset helyszínén sugárzási vihar tombol, a modul közelében pedig három sírhelyet hoztak létre. Luke Grahamet a létesítmény üvegházában találják meg.
A férfi a titokzatos hangjeleket próbálta megfejteni, amit a Mars bolygón lévő arcszerű képződmény bocsát ki. Az űrhajósok együtt rájönnek, hogy a hangjelek egy DNS-szál grafikus, de hiányos ábrázolását adják, ezért hozzáadják a hiányzó "kromoszómapárt" a szekvenciához. Az arcemlékmű kinyílik, és egy technológiailag fejlett belső teret tár fel, ahol egy idegen lény holografikus felvételen tárja fel előttük fajuk közös történetét:
A Marsot egykor számos élőlény és fejlett civilizáció lakta, amíg egy aszteroida becsapódása el nem pusztította az ökoszisztémát. A marslakók űrhajókkal menekültek el, és saját világuk genetikai mintáit hagyták hátra a Föld ősi óceánjaiban. Így alakult ki az a változatos növény- és állatvilág, amelyből végül az ember is kikerült. Az arcot azért hagyták hátra a haldokló Marson, hogy egy napon újra kapcsolatba léphessenek őseikkel.
Jim McConnell úgy dönt, hogy vállalkozik erre a feladatra, ami elhunyt felesége álma is volt. Jim egy felkészített űrhajóval a marslakók után utazik, a többiek pedig hazafelé tartanak, és végignézik, ahogy a hajója elviszi őt egy távoli galaxisba.
Remove ads
Szereplők
Remove ads
Fogadtatás
A filmet kedvezőtlen filmkritika érte. A Rotten Tomatoeson 24%-os minősítést ért el 115 értékelés alapján, az összefoglaló szerint: „A szépsége csak felületes ebben a sekélyes, de vizuálisan lenyűgöző filmben.”[4] „Egy olyan hideg és távoli film, mint maga a Vörös Bolygó”, írta Kenneth Turan a Los Angeles Timestól.[4] Lisa Schwarzbaum az Entertainment Weeklytől azt írta: „A mélyreható kérdések jelenlétében a filmkészítő mélységesen felszínessé válik.”[4] Jonathan Foreman a New York Posttól azt írta: „Brian De Palma sci-fi vállalkozása a pénz és a tehetség beteges pazarlása.”[4]
A MetaCritic 34 pontot adott a 100-ból 36 vélemény alapján.[5] Michael Wilmington a Chicago Tribune-től azt írta: „Minden idők egyik legcsodálatosabb sci-fi filmje - és valószínűleg az egyik legrealisztikusabb a részletekben és a tudományos extrapolációban is.”[5] Roger Ebert „nem tudta hogyan ajánlani” a filmet.[5] Chris Kaltenbach a Baltimore Suntól azt írta: „A cselekményt tekintve ez szigorúan csak a számok alapján készült.”[5]
A Box Office Mojo szerint a film nyereséges volt. A költségvetést 100 millió dollárra becsülték, amire 110 milliós bevétel keletkezett.[6]
Fontosabb díjak és jelölések
- 21. Arany Málna-gála: Legrosszabb rendező (jelölés)
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads