2016-os amerikai elnökválasztás

Az érvényes jogszabályoknak megfelelően^[1] 2016. november 8-án, kedden az Amerikai Egyesült Államokban elnökválasztást tartottak. Az előírások szerint aznap az egyes államok és egyéb területek lakói megválasztották az elektori kollégium tagjait, akik 2016. december 19-én formálisan is megválasztották az elnököt és az alelnököt.^[2] Őket aztán 2017. január 20-án, pénteken iktatták be a hivatalukba.^[3] Az elnökválasztással egy időben választják meg a 115. kongresszus tagjait (a teljes képviselőházat és a szenátus egyharmadát.) A választást a Republikánus Párt jelöltje, Donald Trump nyerte, mindössze az ötödik elnök lett, akit úgy választottak meg, hogy nem kapta meg a szavazatok többségét.

58. elnökválasztás az Egyesült Államokban
2012 2016. november 8. 2020
Párt	Republikánus Párt	Demokrata Párt
Elnökjelölt	Donald Trump	Hillary Clinton
Állam	New York	New York
Alelnökjelölt	Mike Pence	Tim Kaine
Szlogen	Make America great again!	Stronger together!
Elektorok	304	227
Szavazatok	62 984 828 46,1%	65 853 514 48,2%
Az elnökválasztó elektorok száma az USA tagállamai szerint
A Wikimédia Commons tartalmaz 2016-os amerikai elnökválasztás témájú médiaállományokat.

A választhatóság feltételei

Az alkotmány a választhatóság feltételéül a legalább harmincöt éves életkort írja elő, valamint azt, hogy a jelölt született amerikai állampolgár legyen, továbbá követelmény az is, hogy a jelölt 14 éve állandó lakhellyel rendelkezzen az Egyesült Államokban. Emellett a huszonkettedik alkotmánymódosítás értelmében nem lehet elnökké választani azt, akit már kétszer elnökké választottak, és mint bármely más szövetségi tisztviselő, az elnök sem lehet a törvényhozás tagja.^[3] Konkrétan a hivatalban lévő Barack Obama elnök nem indulhatott az újraválasztásért.

A 2016-os választási kampányban ismét vita tárgya volt az állampolgársági kritérium pontos jelentése. Az alkotmány konkrétan úgy fogalmaz, hogy az elnök „született állampolgára” kell legyen az Egyesült Államoknak („natural-born Citizen [...] of the United States”), de nem magyarázza meg a kifejezés konkrét jelentését. Egyesek ezt úgy értelmezik, hogy elnök csak az lehet, aki az Egyesült Államok területén született, mások szerint viszont a szabály azt jelenti, hogy olyan személy is lehet elnök, aki bár külföldön született, de születésétől fogva amerikai állampolgár. A 2016-os kampány során Ted Cruz kapcsán merült fel a kérdés, Cruz ugyanis a kanadai Calgaryban született, amerikai állampolgárságú anyától, így az alkotmányos szabály szigorúbb értelmezésének nem felel meg, de a kevésbé szigorú értelmezés szerint teljesíti az állampolgársági feltételt.^[4]

Előválasztások

Az Egyesült Államok Demokrata Pártja

Demokrata Párt

Lásd még: Az Egyesült Államok Demokrata Pártja

Hillary Clinton
Az Egyesült Államok 67. külügyminisztere (2009-2013)
[5][6][7]

Hillary Clinton

Bernie Sanders

Hillary Clinton, az egykori amerikai First Lady, New York állam volt szenátora, az Egyesült Államok korábbi külügyminisztere, valamint a 2008-as elnökválasztás során is esélyes induló volt az első demokrata, aki egy videó keretein belül bejelentette indulását a demokrata elnökjelölti tisztségért, 2015. április 12-én.^[8] A 2015-ös országos közvélemény-kutatások kimutatták, hogy Clinton a legesélyesebb induló a 2016-os elnökválasztáson, de komoly kihívással nézhet szembe a független vermonti szenátor, Bernie Sanders személyében. Sanders lett a második hivatalos jelölt, miután április 30-án bejelentette indulását a demokrata elnökjelölési tisztségre.^[9] 2015. augusztusára a mérések alapján a Clinton és Sanders közti különbség minimálisra csökkent.^[10][11][12] Maryland állam korábbi kormányzója, Martin O’Malley volt a harmadik, aki május 30-án bejelentette indulását.^[13] További három amerikai politikus jelentette még be, hogy megmérettetné magát a demokrata elnökjelölti tisztségért, köztük volt a korábbi független Rhode Island-i kormányzó, Lincoln Chafee,^[14][15] a volt virginiai szenátor, Jim Webb,^[16] és a Harvard Egyetem jogi professzora, Lawrence Lessig.^[17] Utóbbi három később mind visszamondta indulási szándékát. A korábbi Delaware állam szenátora, és a verseny alatt az amerikai alelnöki tisztséget is betöltő Joe Biden, október 21-én, a sokáig tartó spekulációk után jelentette be, hogy nem indul az elnökjelöltségért.^[18][19]

Az elnökjelöltségért folyó verseny június 8-án Hilary Clinton elsöprő győzelmével zárult. A volt külügyminiszter mind a szavazók, mind pedig az el nem kötelezett szuperküldöttek körében jelentős különbséggel tudott nyerni (2780 delegált támogatását szerezte meg, míg Bernie Sanders csak 1876-ot).^[20][21]

Visszalépett demokrata jelöltek

Jim Webb Virginia állam szenátora (2007–2013)

Lincoln Chafee Rhode Island állam 74. kormányzója (2011–2015)

Lawrence Lessig a Harvard Law School professzora (1997–2000 és 2009–)

Martin O'Malley Maryland állam 61. kormányzója (2007–2015)

Bernie Sanders Vermont állam szenátora (2007–)

Hillary Clinton (s), Bernie Sanders (z)

Demokrata előválasztások

Választás	Állam	Jelöltek
		Clinton	Sanders
Február 1.	Iowa	701 (49,9%)	697 (49,6%)
Február 9.	New Hampshire	95 324 (38,2%)	152 181 (61,0%)
Február 20.	Nevada	6316 (52,6%)	5678 (47,3%)
Február 27.	Dél-Karolina	272 379 (73,4%)	96 498 (26,0%)
Március 1. Szuperkedd	Alabama	309 071 (77,9%)	76 059 (19,2%)
	Amerikai Szamoa	162 (68,4%)	61 (25,7%)
	Arkansas	146 057 (66,1%)	66 236 (30,0%)
	Colorado	49 789 (40,3%)	72 846 (59,0%)
	Georgia	543 008 (71,3%)	214 332 (28,2%)
	Massachusetts	603 784 (50,1%)	586 716 (48,7%)
	Minnesota	73 510 (38,4%)	118 135 (61,6%)
	Oklahoma	139 338 (41,5%)	174 054 (51,9%)
	Tennessee	245 304 (66,1%)	120 333 (32,4%)
	Texas	935 080 (65,2%)	475 561 (33,2%)
	Vermont	18 335 (13,6%)	115 863 (86,1%)
	Virginia	503 358 (64,3%)	275 507 (35,2%)
Március 5.	Kansas	12 593 (32,3%)	26 450 (67,7%)
	Louisiana	221 615 (71,1%)	72 240 (23,2%)
	Nebraska	14 340 (42,9%)	19 120 (57,1%)
Március 6.	Maine	1232 (35,5%)	2231 (64,3%)
Március 1.–8.	Külföldi demokraták	10 689 (30,9%)	23 779 (68,9%)
Március 8.	Michigan	581 775 (48,3%)	598 943 (49,7%)
	Mississippi	182 447 (82,6%)	36 348 (16,5%)
Március 12.	Északi-Mariana-szigetek	102 (54,0%)	65 (34,4%)
Március 15.	Florida	1 101 414 (64,4%)	568 839 (33,3%)
	Illinois	1 039 555 (50,6%)	999 494 (48,6%)
	Missouri	312 285 (49,6%)	310 711 (49,4%)
	Észak-Karolina	622 919 (54,5%)	467 143 (40,9%)
	Ohio	696 681 (56,1%)	535 395 (43,1%)
Március 22.	Arizona	262 459 (56,3%)	192 962 (41,4%)
	Idaho	5065 (21,2%)	18 640 (78,0%)
	Utah	15 666 (20,3%)	61 333 (79,3%)
Március 26.	Alaszka	2146 (20,2%)	8447 (79,6%)
	Hawaii	10 125 (30,0%)	23 530 (69,8%)
	Washington	7140 (27,1%)	19 159 (72,7%)
Április 5.	Wisconsin	432 767 (43,1%)	567 936 (56,6%)
Április 9.	Wyoming	124 (44,3%)	156 (55,7%)
Április 19.	New York	1 133 980 (57,5%)	820 056 (41,6%)
Április 26.	Connecticut	170 080 (51,8%)	152 415 (46,4%)
	Delaware	55 950 (59,8%)	36 659 (39,2%)
	Maryland	533 661 (63,0%)	281 705 (33,3%)
	Pennsylvania	918 694 (55,6%)	719 960 (43,6%)
	Rhode Island	52 749 (43,3%)	66 993 (54,7%)
Május 3.	Indiana	303 387 (47,5%)	335 261 (52,5%)
Május 7.	Guam	777 (59,5%)	528 (40,5%)
Május 10.	Nebraska	41 819 (53,3%)	36 691 (46,7%)
	Nyugat-Virginia	86 359 (35,8%)	123 865 (51,4%)
Május 17.	Kentucky	212 549 (46,8%)	210 626 (46,3%)
	Oregon	219 139 (45,7%)	260 179 (54,3%)
Június 4.	Amerikai Virgin-szigetek	1308 (84,2%)	186 (12,2%)
Június 5.	Puerto Rico	36 026 (59,38%)	22 768 (37,53%)
Június 7.	Kalifornia	2 423 562 (54,9%)	1 952 805 (44,2%)
	Montana	55 134 (44,6%)	63 078 (51,0%)
	New Jersey	516 491 (63,30%)	299 511 (36,70%)
	Új-Mexico	110 506 (51,5%)	104 006 (48,5%)
	Észak-Dakota	106 (26,04%)	258 (63,39%)
	Dél-Dakota	27 047 (51,03%)	25 959 (48,97%)
Június 14.	Washington D.C.	75 223 (77,8%)	20 137 (20,8%)
Összesített		13 297 176 (55,4%)	10 247 986 (42,7%)

Republikánus Párt

Lásd még: Az Egyesült Államok Republikánus Pártja

Trump (k), Cruz (s), Rubio (p), Kasich (z)

Donald Trump A The Trump Organization elnöke (1971–)

Donald Trump

John Kasich

Ted Cruz

A Texas állam szenátori tisztségét betöltő Ted Cruz volt az első republikánus politikus, aki kifejtette indulási szándékát az elnökjelöltségi posztra, 2015. március 23-án.^[22][23] Az ő bejelentését követte április 7-én Kentucky állam szenátora, Rand Paul.^[24]Marco Rubio, floridai szenátor volt a következő jelölt, aki hivatalosan április 13-án jelentette be indulási szándékát.^[25][26] Az idegsebész Ben Carson, és az üzletasszony Carly Fiorina ugyanazon napon, május 4-én jelezték, hogy megmérettetnék magukat.^[27][28] Rájuk egy napra, Mike Huckabee, a 2008-as választások egy esélyese is bejelentette,^[29] valamint Rick Santorum, a 2012-es választások egy esélyese is, május 27-én jelezte, hogy indul a tisztségért.^[30] A korábban három cikluson keresztül New York állam kormányzói tisztségét betöltő, magyar származású George Pataki is bejelentette, hogy indul a 2016-os elnöki posztért republikánus színekben.^[31] További hat jelölt jelezte még, hogy kampányolni fog a republikánus elnökjelölti tisztségért, sorrendben, az Dél-Karolinai szenátor, Lindsey Graham,^[32] a volt texasi kormányzó, Rick Perry,^[33] a korábbi floridai kormányzó, Jeb Bush,^[34] az üzletember, Donald Trump,^[35] New Jersey kormányzója, Chris Christie,^[36] és Ohio állam kormányzója, John Kasich.^[37]

Ben Carson

Visszalépett republikánus jelöltek

Rick Perry Texas állam 47. kormányzója (2010–2015)	Scott Walker Wisconsin állam 45. kormányzója (2011–)	Bobby Jindal Louisiana állam 55. kormányzója (2008–2016)	George Pataki New York állam 53. kormányzója (1995–2006)	Lindsey Graham Dél-Karolina állam szenátora (2003–)	Mike Huckabee Arkansas állam 44. kormányzója (1996–1997)	Rand Paul Kentucky állam szenátora (2011–)	Rick Santorum Pennsylvania állam szenátora (1995–2007)
Jim Gilmore Virginia állam 68. kormányzója (1998–2002)	Chris Christie New Jersey állam 55. kormányzója (2010–)	Carly Fiorina a Hewlett-Packard vezérigazgatója (1999–2005)	Jeb Bush Florida állam 43. kormányzója (1999–2007)	Ben Carson Johns Hopkins kórház gyermek-idegsebészeti osztályának igazgatója (1984–2013)	Marco Rubio Florida állam szenátora (2011–)	Ted Cruz Texas állam szenátora (2013–)	John Kasich Ohio állam 69. kormányzója (2011–)

Republikánus előválasztások

Választás	Állam	Jelöltek
		Trump	Kasich	Cruz	Rubio	Carson	Bush	Gilmore	Christie	Fiorina	Paul	Huckabee	Santorum
Február 1.	Iowa	24%	2%	28%	23%	9%	3%	0%	2%	2%	5%	2%	1%
Február 9.	New Hampshire	35%	16%	12%	11%	2%	11%	0%	7%	4%	-
Február 20.	Dél-Karolina	33%	8%	22%	23%	7%	8%	-
Február 23.	Nevada	46%	4%	21%	24%	5%	-
Március 1. Szuperkedd	Alabama	43%	4%	21%	19%	10%	-
	Alaszka	34%	4%	36%	15%	11%	-
	Arkansas	33%	4%	30%	25%	6%	-
	Colorado	-	-	-	-	-	-
	Georgia	39%	6%	24%	25%	6%	-
	Massachusetts	49%	18%	10%	18%	3%	-
	Minnesota	21%	6%	29%	37%	7%	-
	Észak-Dakota	-	-	-	-	-	-
	Oklahoma	28%	4%	34%	26%	6%	-
	Tennessee	39%	5%	25%	21%	8%	-
	Texas	27%	4%	44%	18%	4%	-
	Vermont	33%	30%	10%	19%	4%	-
	Virginia	35%	9%	17%	32%	6%	-
	Wyoming	-	-	-	-	-	-
Március 5.	Kansas	23%	11%	48%	17%	-
	Kentucy	36%	14%	32%	16%	-
	Louisiana	41%	6%	38%	11%	-
	Maine	33%	12%	46%	8%	-
Március 6.	Puerto Rico	13%	1%	9%	71%	-
Március 8.	Hawaii	42%	11%	33%	13%	-
	Idaho	28%	7%	45%	16%	-
	Michigan	37%	24%	25%	9%	-
	Mississippi	47%	9%	36%	5%	-
Március 12.	Washington D.C.	13,77%	35,54%	12,36%	37,3%	-
Március 15.	Florida	46%	7%	17%	27%	-
	Illinois	39%	20%	30%	8%	-
	Missouri	41%	10%	40,7%	6%	-
	Észak-Karolina	40%	12%	36%	8%	-
	Észak-Mariana-szigetek	73%	2%	24%	1%	-
	Ohio	36%	47%	13%	3%	-
Március 23.	Arizona	47%	10%	25%	-
	Utah	14%	17%	69%	-
Április 5.	Wisconsin	35%	14%	48%	-
Április 19.	New York	60%	25%	15%	-
Április 26.	Connecticut	58%	29%	12%	-
	Delaware	61%	20%	16%	-
	Maryland	54%	23%	19%	-
	Pennsylvania	57%	19%	22%	-
	Rhode Island	64%	24%	10%	-
Május 3.	Indiana	53,25%	7,60%	36,64%	-
Május 10.	Nebraska	61,42%	-
	Nyugat-Virginia	76,94%	-
Május 17.	Oregon	67%	-
Június 7.	Kalifornia	75,28%	-
	Montana	73,68%	-
	New Jersey	80,39%	-
	Új-Mexikó	70,69%	-
	Dél-Dakota	67,06%	-

• Forrás: USA Today and The Green Papers

Egyéb pártok

Jelen listában azon pártok kerültek felsorolásra, amelyek a 2012-es választáson országosan mérhető eredményt (0,04%-nál többet) értek el, illetve 2016-ban esélyes, hogy akár elektori szavazatokat is szerezhetnek. Rajtuk kívül még több mint 50 fő indul az elnökségért. Megfelelő számú ajánlás esetén lehetett felkerülni az állami szavazólapra, az ezt el nem elért, de szintén egy bizonyos (államonként eltérő számú) ajánlás esetén a szavazólapra a szavazó ráírhatja a jelölt nevét, s rá szavazhat. Ahol ezt a szintű ajánlást sem sikerült elérni, ott az adott jelöltre nem lehet szavazni.

Párt	Libertariánus Párt	Zöld Párt	Független
Elnökjelölt	Gary Johnson Új-Mexikó állam 29. kormányzója (1995–2003)	Jill Stein orvos, Lexington Massachusetts	Evan McMullin korábbi kongresszusi képviselő Provo Utah
Alelnökjelölt	William Weld Massachusetts 68. kormányzója (1991–1997)	Ajamu Baraka aktivista, Washington D.C.	Mindy Finn aktivista, Houston, Texas
Szavazhatnak rá:	az összes államban	felírhatják: Georgia, Indiana, Észak-Karolina nem szavazhatnak rá: Nevada, Dél-Dakota	felírhatják: Alabama, Alaszka, Arizona, Kalifornia, Connecticut, Delaware, Georgia, Illinois, Kansas, Maine, Maryland, Massachusetts, Michigan, Missouri, Montana, Nebraska, New Hampshire, New Jersey, New York, North Dakota, Ohio, Oregon, Pennsylvania, Rhode Island, Tennessee, Texas, Vermont, Washington, Nyugat-Virginia, Wisconsin nem szavazhatnak rá: Florida, Hawaii, Indiana, Mississippi, Nevada, Észak-Karolina, Oklahoma, Dél-Dakota, Wyoming, Washington DC
Térkép
Elméleti elektori szám:	538	522	451

Konvenciók

Demokrata konvenció

A DNCC logója

A demokrata jelöltállító ülést 2016. július 25. és július 28. között rendezték meg Philadelphiában, a Philadelphia 76ers csapat stadionjában. A demokratáknál ugyan hivatalosan nem lépett vissza Bernie Sanders, de egyértelműen jelezte, hogy támogatja Hillary Clinton elnökjelöltségét. Bill Clinton exelnök mellett beszédet mondtak Barack Obama, Joe Biden alelnök, Michelle Obama first lady, valamint a demokraták képviselőházi és szenátusi vezetői is. Az eseményt jelentősen befolyásolta, hogy a WikiLeaks nyilvánosságra hozta a pártvezetésnek megfelelő Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) belső levelezésének egy részét, amikből az derült ki, hogy Clintonnak lejtett a pálya a pártvezetésen belül a Sanders elleni küzdelem alatt.

Az ülés második napján zajlott le a formális elnökjelölt-választás, amelyen a nem hivatalos végeredmény 2842–1865 lett Clinton javára, 6-an nem szavaztak. Sanders támogatóinak egy része (már a konvenció alatt, de utána az utcán) spontán tüntetésbe kezdett, mivel nem értettek egyet a választás eredményével. Egyúttal megválasztották Tim Kainet alelnökjelöltnek.

A konvenció harmadik napján a leköszönő alelnök, valamint elnök szólalt fel. Joe Biden alelnök arról beszélt, hogy soha nem volt még nemzetbiztonsági kérdésekben annyira felkészületlen elnökjelölt, mint most Trump, a republikánus elnökjelölt. Barack Obama beszédében a korábbi leköszönő elnökökhöz képest aktívabban támadta a másik párt rivális jelöltjét, miközben teljes mellszélességgel kiállt az elnöki öröksége biztosítékának tartott Hillary Clinton mögött.

A jelölés elfogadására csütörtökön került sor. Hillary Clinton beszéde 56 percig tartott, beszédében szó volt munkahelyteremtésről, a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságáról, a minimálbér megemeléséről, a fegyvertartásról, és az „igazságtalan kereskedelmi egyezmények elutasításáról", a hazai termelők támogatásáról, valamint – különösen a nemzetbiztonság tekintetében – ostorozta Trumpot.

Republikánus konvenció

Donald Trump beszéde – Republikánus Nemzeti Konvenció 2016

A republikánus jelöltállító ülést 2016. július 18 és 21. között rendezték meg Clevelandben. Az ülés első napján egy kisebbség a jelöltállítás szabályainak megváltoztatását szerette volna elérni, mivel nem akartak Donald Trumpra szavazni. Ezt a javaslatot a gyűlés elvetette.^[38] A nap legfontosabb beszédét Trump felesége, Melania Trump mondta, és e beszéd körül több kérdés is felmerült, mivel egyes vélemények szerint ennek a beszédnek jelentős része erősen hasonlított Barack Obama jelenlegi elnök feleségének, Michelle Obamának nyolc éve, az akkori demokrata gyűlésen elmondott beszédére. A plágiumbotrányt Melania Trump egyik szövegírója, Meredith McIver vállalta két nappal később magára, aki állítása szerint felajánlotta a lemondását, de Trumpék nem fogadták el.^[39]

Kedden zajlott le a konkrét elnökjelölésről szóló szavazás, amely eredménye szerint a 2472 leadott szavazatból

• Donald Trump – 1725
• Ted Cruz – 484
• John Kasich – 125
• Marco Rubio – 123
• Ben Carson – 7
• Jeb Bush – 3
• Rand Paul – 2

szavazatot kapott meg, miközben hárman tartózkodtak. A győzelemhez legalább 1237 támogató kellett.^[40] Ezzel egy időben Mike Pence^[41] indianai kormányzót alelnökjelöltnek választották meg.

Az elnökjelölésen kívül több beszéd is elhangzott, melyek elsődlegesen a Demokrata Párt jelöltje, Hillary Clinton ellen szóltak. Chris Christie New Jersey kormányzója egyenesen börtönbüntetést követelt a volt külügyminiszterre, az e-mailszervere körüli botrányok miatt. A szerdai napon a legnagyobb hangsúlyt a korábbi jelölt, Ted Cruz beszéde jelentette, aki nem volt hajlandó kijelenteni, hogy támogatja Trumpot.^[42]

A jelölés elfogadására csütörtökön került sor. Trump amellett, hogy elfogadta a jelölést, rekordhosszúságú, 1 óra 16 perces beszédében a jelenlegi helyzetet rendkívül sötétnek nevezte, és kijelentette, hogy miután megválasztják, a beiktatása napján rend lesz és nyugalom, fal épül a mexikói határra, és az illegális bevándorlókat kiutasítják.^[43]

Kampány

Hillary Clinton

Tim Kaine

Demokrata Párt – Hillary Clinton

Alelnök

Clinton 2016. július 23-án twitteren jelentette be, hogy Virginia állam korábbi kormányzóját, jelenlegi szenátorát Tim Kaine-t választotta maga mellé alelnökjelöltnek. A bejelentést azután tette, hogy arról tájékoztatta Barack Obama jelenlegi demokrata elnököt. „Azt imádom benne, hogy sosem vesztett el egy választást sem. Világszintű polgármester volt, kormányzó és szenátor, utóbbiként az egyik legtiszteletebbre méltóbb, akit valaha ismertem” nyilatkozta jelöltjéről Clinton.^[44][45][46]

E-mail-botrány

2015 márciusában robbant a hír, hogy Hillary Clinton külügyminiszterként nem a kormányhivatalos e-mail címét, hanem egy magáncímről intézte levelezését, külföldi és hazai partnereivel egyaránt. Ennek következtében Clinton teljes levelezését homály fedi abból az időből, amikor 2009 és 2012 között az amerikai diplomáciát vezette.

Az amerikai kormány éppen biztonságpolitikai szempontokra hivatkozva 2009-ben vezette be a dolgozók e-mail rendszerét. Bár a törvény lehetőséget biztosít a magáncím használatára ugyanakkor rögzítették, hogy a használónak másolatot kell küldenie a hivatalos e-mail címre is. Ennek az az oka, hogy a szabad információáramlásról szóló törvény kimondja, hogy a dokumentumokat hiánytalanul meg kell őrizni, archiválni kell, hogy kérésre kutatók, történészek, újságírók számára elérhető legyen.^[47][48]

Donald Trump

Republikánus Párt – Donald Trump

Mike Pence

Alelnök

Előzetes híreknek megfelelően Donald Trump a jelenlegi Indianai kormányzót Mike Pence-t kérte fel alelnökjelöltnek. Erről Trump egy twitter-posztban tájékoztatta az embereket 2016. július 15-én.

„Örömmel jelentem be, hogy Mike Pence kormányzót választottam magam mellé alelnökjelöltnek.”

Mike Pence 2001 és 2013 között volt kongresszusi képviselő mielőtt 2013-ban Indiana állam kormányzójává választották volna.^[46][49]

Mikrofon-botrány

2016. október 7-én a Washington Post nyilvánosságra hozott egy 11 éves hangfelvételt, amin Donald Trump megalázóan beszél a nőkről. 2005-ben Billy Bush társaságában a bemikrofonozott Trump arról beszélt, hogy mivel ő egy sztár, mindent megtehet. „És ha egy sztár vagy, akkor engedik. Ha engedik, akkor bármit engednek: ragadd meg a pináját, akármit csinálhatsz” A botrányt enyhítendő Trump videó üzenetben kért bocsánatot.^[50][51]

Közvéleménykutatások eredménye

A választás előtti napon (2016. november 7-én) készült közvéleménykutatások eredményei

Résztvevők	Kutatószervezet	Hillary Clinton	Donald Trump	Gary Johnson	Jill Stein	Hibahatár
Két résztvevővel számolva	270 to Win Archiválva 2016. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben	47,2%	43,6%	N/A		3.6
	BBC	48,0%	44,0%			4.0
	Election Projection	46,9%	44,2%			2.7
	HuffPost Pollster Archiválva 2016. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben	47,5%	42,3%			5.2
	New York Times	46,0%	42,9%			3.1
	Real Clear Politics	46,8%	43,6%			3.2
	TPM Polltracker	48,8%	43,9%			4.9
Három résztvevővel számolva	FiveThirtyEight	45,5%	41,7%	4,6%	N/A	3.8
	HuffPost Pollster Archiválva 2016. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben	46,1%	41,5%	5,3%		4.6
	New York Times	45,4%	42,3%	5,0%		3.1
	TPM Polltracker	46,0%	44,1%	4,9%		1.9
Négy résztvevővel számolva	270 to Win Archiválva 2016. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben	45,6%	42,5%	4,7%	2,1%	3.1
	Election Projection	45,1%	42,2%	4,8%	2,2%	2.9
	Real Clear Politics	45,3%	42,0%	4,8%	2,0%	3.3
	CNN Poll of Polls	46,0%	42,0%	5,0%	2,0%	4.0
	TPM Polltracker	46,6%	43,8%	4,6%	2,7%	1.8

A választás napja

A legelső szavazókörök eredményei

A szavazókörök zárása.

  19:00 EST [00:00 UTC] (6)

  19:30 EST [00:30 UTC] (3)

  20:00 EST [01:00 UTC] (15+DC)

  20:30 EST [01:30 UTC] (1)

  21:00 EST [02:00 UTC] (15)

  22:00 EST [03:00 UTC] (4)

  23:00 EST [04:00 UTC] (5)

  01:00 EST [06:00 UTC] (1)

Az elnökválasztás 2016. november 8-án zajlott le. Hagyományosan az első három helység, ahol megnyitották a szavazást, a New Hampshire államban található Dixville Notch, Millsfield, valamint Hart’s Location volt, ahol pontban nulla órakor szavazhattak a résztvevők.

Dixville Notch szavazati joggal rendelkező lakossága 8 fő, akik közül négyen Hillary Clintonra, ketten Donald Trumpra, egy-egy pedig Gary Johnsonra, a Libertárius Párt elnökjelöltjére és Mitt Romney-ra, aki négy évvel ezelőtt volt a republikánusok elnökjelöltje, szavaztak. Az ő neve nem szerepel ugyan a szavazócédulán, de valaki odaírta a nevét.^[52]

Millsfieldben 21 fő adta le a szavazatát, itt Donald Trump nyert 16 szavazattal, Hillary Clintonnak 4 szavazata és a szavazólapon nem szereplő Bernie Sandersnek egy szavazata lett.

Hart's Location 37 szavazója szintén éjfélkor szavazott, s Hillary Clinton nyert 17 szavazattal, Donald Trump 14, Gary Johnson, a Libertárius Párt jelöltje egy szavazatot kapott. Bernie Sanders két szavazatot kapott, valamint szintén kézzel lett beírva a John Kasich–Sanders-páros, aki egy szavazatot kapott.^[53]

Az eredménybe nem számító területek eredményei

Az Amerikai Egyesült Államok külterületein lakók – bár amerikai állampolgárok – szavazatai nem számítanak, mivel ezek a területek nem küldenek tagot az elektori kollégiumba, de ettől függetlenül több területen hagyományosan „szimpátiaszavazást” tartanak.

Guam

Az 52 ezer regisztrált szavazóból 32 071 vett részt a szavazáson.^[54]

• Hillary Clinton: 71,63%
• Donald Trump: 24,16%
• Emidio Soltysik (helyi jelölt): 4,22%

Eredmény

A választást Donald Trump (Republikánus Párt) nyerte, aki 306 elektort szerzett az 538 tagú Elektori Kollégiumban. Hillary Clinton 232 elektort szerzett. Clinton annak ellenére veszített, hogy országos szinten két millióval többen szavaztak rá, mint Trumpra. Ez azért volt lehetséges, mert az amerikai elnököt nem a szavazók, hanem az egyes államok által delegált elektorok választják.

A választás országos eredményei

Jelölt (elnök/alelnök)	Párt	Kapott szavazatok		Megszerzett elektorok[55]
		Szavazatszám	%	Elektorok száma	%
Hillary Clinton / Tim Kaine		65,844,954	48,04%	232	43,12%
Donald Trump / Mike Pence		62,979,879	46,00%	306	56,87%
Gary Johnson / William Weld		4,488,919	3,28%	0	0
Jill Stein / Ajamu Baraka		1,457,044	1,06%	0	0
Evan McMullin / Mindy Finn	FÜGG	733,106	0,50%	0	0
Darrell Castle / Scott Bradley	Alkotmány Párt	203,026	0,15%	0	0
Egyéb		1,168,228	0,93%	0	0
Összesen		137,053,916	100.00	538	100.00

Eredmény államonként

Állam	Zászló	Elektorok száma	Elnyerő párt	Clinton		Kapott elektor	Trump		Kapott elektor	Johnson		Stein		McMullin		Egyéb
				Szavazat	%		Szavazat	°%		Szavazat	%	Szavazat	%	Szavazat	%	Szavazat	%
Alabama		9		729,547	34,36%	0	1,318,255	62,08%	9	44,467	2,09%	9,391	0,44%	–	–	–	–
Alaszka		3		93.007	37,72%	0	130.415	52,89%	3	14.593	5,92%	4.445	1,80%	–	–	–	–
Arizona		11		1.161.167	45,46%	0	1.252.401	49,03%	11	106.327	4,16%	34.345	1,34%	–	–	–	–
Arkansas		6		378.632	33,65%	0	681.765	60,59%	6	29.593	2,63%	9.406	0,84%	13.180	1,17%	–	–
Colorado		9		1.331.675	48,15%	9	1.196.662	43,27%	0	143.807	5,18%	38.073	1,38%	28.765	1,04%	–	–
Connecticut		7		823.360	53,86%	7	637.919	41,73%	0	45.999	3,01%	21.539	1,41%	1.481	0,10%	–	–
Delaware		3		235.603	53,36%	3	185.127	41,92%	0	14.757	3,34%	6.103	1,38%	–	–	N.A.	N.A.
Dél-Dakota		3		117.442	31,74%	0	227.701	61,53%	3	20.845	5,63%	–	–	–	–	–	–
Dél-Karolina		9		2.162.822	46,13%	0	2.339.830	49,90%	15	127.794	2,8%	590	0,01%	–	–	9.011	0,43%
District of Columbia		3		282.830	90,48%	3	12.723	4,07%	0	4.906	1,57%	4.258	1,36%	–	–	7.858	2,52%
Észak-Dakota		3		117.442	31,74%	0	227.701	61,53%	3	20.845	5,63%	–	–	–	–	–	–
Észak-Karolina		15		855.373	40,67%	0	1.155.389	54,94%	9	49.204	2,34%	13.034	0,62%	21.016	1,00%	8.594	2,49%
Florida		29		4.504.975	47,82%	0	4.617.886	49,02%	29	207.043	2,20%	64.399	0,68%	–	–	25.736	0,28%
Georgia		16		1.877.963	45,89%	0	2.089.104	51,05%	16	125.306	3,06%	–	–	–	–	N.A.	N.A.
Hawaii		4		266.891	61%	4	128.847	29,4%	0	15.954	3,6%	12.737	2,9%	–	–	13.235	3,1%
Idaho		4		190.971	27,46%	0	412.525	59,32%	4	28.256	4,10%	8.524	1,23%	46.702	6,72%	–	–
Illinois		20		2.982.415	55,41%	20	2.121.573	39,41%	0	204.491	3,80%	74.026	1,38%	–	–	–	–
Indiana		11		1.024.180	37,87%	0	1.544.609	57,12%	11	133.856	4,92%	1.829	0,07%	–	–	–	–
Iowa		6		650.780	41,71%	0	798.923	51,21%	6	57.322	3,77%	11.406	0,73%	12.264	0,79%	–	–
Kalifornia		55		7.520.254	61,66%	55	3.985.062	32,67%	0	411.049	3,37%	226.448	1,86%	–	–	–	–
Kansas		6		414.572	36,13%	0	656.470	57,22%	6	53.648	4,70%	22.717	1,98%	–	–	–	–
Kentucky		8		628.834	32,69%	0	1.202.942	62,54%	8	53.749	2,79%	13.913	0,72%	22.780	1,18%	–	–
Louisiana		8		780.154	38,45%	0	1.178.638	58,09%	8	37.978	1,87%	14.031	0,69%	8.547	0,42%	9.684	0,48%
Maine		4[56]		352.156	47,84%	3	332.418	45,16%	1	37.764	5,10%	13.995	1,90%	–	–	–	–
Maryland		10		1.502.820	59,50%	10	878.615	34,79%	0	71.107	2,90%	32.019	1,27%	–	–	–	–
Massachusetts		11		1.967.667	60,81%	11	1.084.400	33,52%	0	136.784	4,22%	46.931	1,45%	–	–	–	–
Michigan		16		2.264.807	47,33%	0	2.277.914	47,60%	16	173.023	3,61%	51.420	1,07%	–	–	–	–
Minnesota		10		1.367.705	46,45%	10	1.322.949	44,93%	0	112.972	3,84%	36.986	1,26%	53.075	1,80%	–	–
Mississippi		6		462.127	39,74%	0	678.284	58,32%	6	13.789	1,19%	3.590	0,31%	–	–	–	–
Missouri		10		1.054.889	37,84%	0	1.585.753	56,88%	10	96.404	3,46%	25.086	0,90%	1.372	0,05%	–	–
Montana		3		174.281	35,97%	0	273.879	56,52%	3	27.264	5,62%	7.662	1,58%	–	–	–	–
Nebraska		5		273.185	33,96%	0	485.372	60,33%	5	38.264	4,69%	8.337	1,04%	–	–	–	–
Nevada		6		539.260	47,92%	6	512.058	45,5%	0	37.384	3,32%	–	–	–	–	36.683	3,26%
New Hampshire		4		348.497	47,62%	4	345.810	47,25%	0	30.530	4,2%	6.377	0,87%	–	–	–	–
New Jersey		14		1.967.444	54,77%	14	1.509.688	42,03%	0	68.695	1,86%	35.305	0,98%	–	–	–	–
New York		29		4.145.376	57,89%	29	2.638.135	36,84%	0	161.236	2,26%	100.033	1,40%	–	–	–	–
Nyugat-Virginia		5		187.519	26,47%	0	486.304	68,65%	5	22.798	3,22%	8.016	1,13%	–	–	–	–
Ohio		18		2.320.596	43,51%	0	2.776.683	52,06%	18	168.599	3,16%	44.278	0,83%	–	–	–	–
Oklahoma		7		420.375	28,93%	0	949.136	65,32%	7	83.481	5,75%	–	–	–	–	–	–
Oregon		7		991.580	50,10%	7	774.080	39,11%	0	92.859	4,69%	49.247	2,49%	–	–	–	–
Pennsylvania		20		2.843.707	47,74%	0	2.901.295	48,70%	20	142.407	2,39%	48.880	0,82%	–	–	–	–
Rhode Island		4		227.062	53,83%	4	166.454	39,46%	0	14.643	3,21%	5.763	1,37%	–	–	–	–
Tennessee		11		868.853	34,90%	0	1.519.926	61,06%	11	70.084	2,82%	15.952	0,64%	–	–	–	–
Texas		38		3.867.816	43,32%	0	4.681.590	52,43%	38	282.524	3,16%	71.307	0,80%	20.227	0,23%	–	–
Utah		6		222.858	27,81%	0	375.006	46,80%	6	29.921	3,3%	5.484	0,68%	163.573	20,41%	–	–
Új-Mexikó		5		380.923	48,26%	5	316.134	40,05%	0	73.699	9,34%	9.740	1,23%	5.722	0,72%	–	–
Vermont		6		178.082	61,12%	3	95.114	32,64%	0	10.043	3,44%	6.727	2,31%	–	–	–	–
Virginia		13		1.981.473	49,75%	13	1.769.443	44.43	0	118.274	2,97%	27.638	0,69%	54.054	1,36%	31.870	0,80%
Washington		12		1.727.840	54,34%	12	1.210.370	38,06%	0	159.002	5,00%	57.571	1,81%	–	–	–	–
Wisconsin		10		1.383.926	46,94%	0	1.411.432	47,87%	10	106.442	3,61%	30.942	1,05%	–	–	–	–
Wyoming		3		55.973	21,9%	0	174.419	68,2%	3	13.287	5,2%	2.515	1%	–	–	9.655	3,7%

A szavazatok pártmegoszlásának változása tagállamonként 2012-ről 2016-ra

Szoros eredmények

Piros színnel a republikánus Donald Trump által elnyert államok vannak szedve; kék színnel a Demokrata párti Hillary Clinton által elnyert államok.

A különbség kevesebb, mint 1% volt (30 elektori szavazat sorsa dőlt el így: 26-ot nyert el Trump, 4-et nyert el Clinton):

1. Michigan: 0,27%
2. New Hampshire: 0,37%
3. Wisconsin: 0,93%

A különbség 1% és 5% között volt (a 116 elektori szavazatból 75-öt nyert el Trump, 41-et nyert el Clinton):

1. Pennsylvania: 1,24%
2. Florida: 1,27%
3. Minnesota: 1,46%
4. Colorado: 2,62%
5. Maine: 2,68%
6. Nevada: 2,73%
7. Észak-Karolina: 3,77%
8. Arizona: 4,40%
9. Virginia: 4,81%

A különbség aránya több volt, mint 5% és kevesebb, mint 10% (a 83 elektori szavazatból 78-at nyert el Trump, 5-öt nyert el Clinton):

1. Georgia: 5,46%
2. Új-Mexikó: 8,21%
3. Ohio: 8,55%
4. Texas: 9,11%
5. Iowa: 9,50%

Eredmények térképen

• 
  Eredmények az államok szerint. A szín erőssége a győzelmi arányt jelzi.
• 
  Elektori szavazatok kartogramja
• 
  Eredmények megyékre lebontva. A piros szín Donald Trumpot. a kék Hillary Clintont jelzi.
• 
  Az eredmény az országos eredménybe való beszámítás aránya. A számításban minden állam azonos elektori szavazattal rendelkezett
• 
  Eredmények kongresszusi körzetekre lebontva
• 
  Eredmények megyékre lebontva. A szín erőssége a győzelmi arányt jelzi
• 
  Eredmények aránya megyékre lebontva. A piros szín Donald Trumpot, a kék Hillary Clintont jelzi
• 
  Trump szavazati aránya megyékre lebontva
• 
  Clinton szavazati aránya megyékre lebontva
• 
  Szavazati többség változása 2012–2016 között
• 
  Szavazatok aránya változása – megyei szintre lebontva – 2012–2016 között

Szavazók demográfiája

A szavazók demográfiai megoszlását a 2016-os választások során Edison Research, National Election Pool, valamint az alábbi újságok mérték fel: ABC News, The Associated Press, CBS News, CNN, Fox News and NBC News. Összesen 24,537 szavazót kérdeztek meg 350 helyszínen a szavazás napján, valamint 4,398 telefonos interjút készítettek.^[57][58][59]

2016-os elnöki választás demográfiai megoszlása
Demográfiai csoport	Clinton	Trump	Egyéb	% az összes választó arányában
Összes szavazó aránya	47.7	47.5	4.8	100
Politikai meggyőződés
liberális	84	10	6	26
közép	52	41	7	39
konzervatív	15	81	4	35
Pártkötődés
Demokrata	89	9	2	37
Republikánus	7	90	3	33
Független	42	48	10	31
Pártkötődés nemi aránya
Demokrata férfi	87	10	3	14
Demokrata nő	90	8	2	23
Republikánus férfi	6	90	2	17
Republikánus nő	8	89	2	16
Független férfi	37	51	10	17
Független nő	47	43	7	14
Szavazók neme
Férfi	41	53	6	48
Nő	54	42	4	52
Nem és családi állapot
Házas férfi	37	58	5	29
Házas nő	49	47	4	30
Nem-házas férfi	46	45	9	19
Nem házas nő	62	33	5	23
Faji és etnikai megoszlás
fehér	37	58	5	70
afroamerikai	88	8	4	12
ázsiai	65	29	6	4
egyéb	56	37	7	3
spanyol-származású (fajtól függetlenül)	65	29	6	11
Faji és etnikai megoszlás és nem
Fehér férfi	31	63	5	34
Fehér nő	43	53	3	37
Afroamerikai férfi	80	13	6	5
Afroamerikai nő	94	4	2	7
Spanyol-származású férfi (fajtól függetlenül)	62	33	4	5
Spanyol-származású nő (fajtól függetlenül)	68	26	5	6
Egyéb	61	32	5	6
Vallás
Protestáns	37	60	3	27
Katolikus	45	52	3	23
Mormon	25	61	14	1
Egyéb keresztény	43	55	2	24
Zsidó	71	24	5	3
Egyéb vallásos	58	33	9	7
Nem vallásos	68	26	6	15
Milyen gyakran vesz részt egyházi eseményen
Hetente vagy gyakrabban	40	56	4	33
Havonta	46	49	5	16
Néha	48	47	5	29
Soha	62	31	7	22
Életkor
18–24	56	35	9	10
25–29	53	39	8	9
30–39	51	40	9	17
40–49	46	50	4	19
50–64	44	53	3	30
65 és idősebb	45	53	2	15
Szexuális orientáció
LGBT	78	14	8	5
Heteroszexuális	47	48	5	95
Első szavazók szavazata
Első szavazó	56	40	4	10
Összes többi szavazó	47	47	6	90
Oktatás
Középiskola vagy kevesebb	45	51	4	18
Főiskola oktatás	43	52	5	32
Diplomás	49	45	6	32
Posztgraduális képzés	58	37	5	18
Oktatás faji megoszlása
Fehér diplomás	45	49	4	37
Fehér nem diplomás	28	67	4	34
Nem fehér diplomás	71	23	5	13
Nem fehér diploma nélkül	75	20	3	16
Család éves bevétele
$30,000 alatt	53	41	6	17
$30,000–49,999	51	42	7	19
$50,000–99,999	46	50	4	31
$100,000–199,999	47	48	5	24
$200,000–249,999	48	49	3	4
$250,000 felett	46	48	6	6
Melyik témát tekintik a legfontosabbnak
külpolitika	60	34	6	13
bevándorlás	32	64	4	13
gazdaság	52	42	6	52
terrorizmus	39	57	4	18
Lakóhely mérete
Város (50.000 lakosnál nagyobb)	59	35	6	34
Agglomeráció	45	50	5	49
Vidéki terület	34	62	4	17

Az elektori szavazatok eredménye

Az alkotmány előírásának megfelelően az egyes államok elektorai 2016. december 19-én összegyűltek államuk székhelyén, hogy leadják szavazatukat az elnökre és az alelnökre. A papírforma szerint a szavazatoknak a november 8-i választási eredményeket kellett volna tükrözniük, tehát Trumpnak 305, Clintonnak pedig 232 szavazatot kellett volna kapnia. A november 8. és december 19. közti hetekben azonban a republikánus elektorokra szokatlanul nagy nyomás nehezedett, hogy ne Trumpra szavazzanak. Lawrence Lessig, a Harvard Egyetem neves jogászprofesszora,^[60] a Saturday Night Live nevű népszerű humoros tévéműsor,^[61] és tüntetők ezrei biztatták az elektorokat, hogy ne szavazzanak Donald Trumpra.^[2] Az érvek között voltak egyszerű politikai indokok (az országot meg kell menteni Trumptól), az a gondolat, hogy Trump orosz segítséggel nyerte meg a választást, és az is, hogy egy demokráciában nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Clintonra közel hárommillióval többen szavaztak, mint Trumpra. Szerepet játszott az is, hogy Trump a Republikánus Párton belül is sokakat magára haragított. Végül voltak ugyan olyan elektorok, akik nem úgy szavaztak, ahogyan a november 8-i eredmények alapján kellett volna (Texasban például, ahol mind a 38 elektornak Trumpra kellett volna szavaznia, Ron Paul képviselő, illetve John Kasich ohiói kormányzó is kapott egy-egy szavazatot, Washington államban pedig, ahol mind a 12 elektornak Clintont kellett volna támogatnia, hárman is Colin Powell tábornokra, a volt külügyminiszterre szavaztak), de Trump így is több szavazatot kapott az elnökséghez szükséges 270-es minimumnál.^[2] Az elektori szavazások összesített eredményét 2017. január 6-án, a kongresszus két házának együttes ülésén hirdették ki.

Elnökjelölt	Párt	Kapott elektori szavazat	Alelnökjelölt	Párt	Kapott elektori szavazat
Donald Trump		304	Mike Pence		304
Hillary Clinton		227	Tim Kaine		227
Colin Powell		3	Susan Collins		1
			Maria Cantwell		1
			Elizabeth Warren		1
Bernie Sanders	FÜGG	1	Elizabeth Warren		1
John Kasich		1	Carly Fiorina		1
Ron Paul	LIB	1	Mike Pence		1
Faith Spotted Eagle	FÜGG	1	Winona LaDuke	FÜGG	1

Jegyzetek

1. Az Amerikai Egyesült Államokban az elnökválasztás időpontját – pontosabban azt a napot, amikor az egyes államok kiválasztják az elektoraikat – szövetségi törvény (3 U.S. Code § 1) szabályozza. A törvény rendelkezése szerint az elnökválasztás minden államban egységesen, az előző elnök- és alelnökválasztást követő negyedik évben, a november első hétfőjét követő kedden történik. (Ez nem feltétlenül november első keddje: ha november elseje keddre esik, a választásra november 8-án kerül sor.)
2. Trump reaches the 270 votes needed in electoral college, according to AP count. Washington Post. (Hozzáférés: 2016. december 19.)
3. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya. [2016. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 12.)
4. Is Ted Cruz a 'natural born Citizen'? Not if you're a constitutional originalist.. latimes.com. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
5. Chozick, Amy. „Hillary Clinton Announces 2016 Presidential Bid”, The New York Times (Hozzáférés: 2015. április 12.)
6. Karni, Annie: Hillary Clinton formally announces 2016 run. Politico, 2015. április 12. (Hozzáférés: 2015. április 18.)
7. Hillary Rodham Clinton FEC filing. FEC, 2015. április 13. (Hozzáférés: 2015. április 13.)
8. „Hillary Clinton Expected To Go Small With Big Announcement”, NPR, 2015. április 10. (Hozzáférés: 2015. április 12.)
9. „Bernie Sanders is running for president”, CNN, 2015. április 30. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
10. „Bernie Sanders surpasses Hillary Clinton in New Hampshire polls”, Huffington Post.com, 2015. augusztus 25. (Hozzáférés: 2015. augusztus 25.)
11. „Second straight poll shows Bernie Sanders leading in New Hampshire”, Boston.com (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.)
12. „Huffpost Pollster”, Huffington Post.com, 2015. október 1.. [2015. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. október 1.)
13. Jackson, David & Cooper, Allen. „Martin O'Malley jumps into presidential race”, USA Today, 2015. május 30. (Hozzáférés: 2015. május 30.)
14. DelReal, Jose A.. „Lincoln Chafee announces long-shot presidential bid”, The Washington Post, 2015. június 3. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
15. „Rhode Island's Chafee enters 2016 Democratic contest”, Boston Herald, 2015. június 3. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
16. Catanese, David: Jim Webb Announces For President. U.S. News & World Report, 2015. július 2. (Hozzáférés: 2015. július 2.)
17. Meyer, Theodoric. „Lessig: I'm running for president”, Slate, 2015. szeptember 6. (Hozzáférés: 2015. szeptember 7.)
18. Biden says he's not running in 2016. OnPolitics . (Hozzáférés: 2015. október 25.)
19. Joe Biden Not Running for President. ABC News , 2015. október 21. (Hozzáférés: 2015. október 25.)
20. Történelmi győzelmét ünnepli Hillary Clinton | 24.hu. 24.hu, 2016. június 8. (Hozzáférés: 2016. június 10.)
21. Who's Winning the Presidential Delegate Count?. Bloomberg.com. (Hozzáférés: 2016. június 10.)
22. Martin, Nathan. „Ted Cruz Hopes Early Campaign Entry Will Focus Voters' Attention”, The New York Times, 2015. március 22. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
23. „Ted Cruz Announces Presidential Bid”, 2015. március 23. (Hozzáférés: 2015. március 23.)
24. Camia, Catalina. „Rand Paul announces presidential run”, USA Today, 2015. április 7. (Hozzáférés: 2015. április 7.)
25. „He's in: Marco Rubio announces presidential bid"”, CNN (Hozzáférés: 2015. április 14.)
26. „Marco Rubio, Casting Himself as a Leader for a New Generation, is Running for President”, Tampa Bay Times, 2015. április 13. (Hozzáférés: 2015. április 14.)
27. „Ben Carson to announce 2016 intentions in Detroit on May 4”, Politico, 2015. április 14. (Hozzáférés: 2015. április 18.)
28. „Carly Fiorina to Launch Presidential Campaign on May 4”, The Wall Street Journal, 2015. április 22. (Hozzáférés: 2015. április 26.)
29. „Mike Huckabee edges toward 2016 run; May 5 announcement planned”, Los Angeles Times, 2015. április 17.
30. Announcement – Rick Santorum for President. Ricksantorum.com. (Hozzáférés: 2015. június 5.)
31. Fahrenthold, David A.. „George Pataki announces presidential campaign”, The Washington Post, 2015. május 28. (Hozzáférés: 2015. május 28.)
32. Rappeport, Alan. „Lindsey Graham Announces Presidential Bid”, The New York Times , 2015. június 1. (Hozzáférés: 2015. június 1.)
33. Jervis, Rick. „Rick Perry launches 2016 presidential campaign”, USA TODAY, 2015. június 4. (Hozzáférés: 2015. június 4.)
34. Jeb Bush set to launch 2016 presidential bid today; logo omits last name. Dallasnews.com. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
35. „Donald Trump Announces Presidential Campaign”, The Wall Street Journal, 2015. június 16. (Hozzáférés: 2015. június 16.)
36. „Chris Christie launches 2016 presidential bid”, CNN, 2015. június 30. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
37. Stolberg, Sheryl Gay. „John Kasich Enters Crowded 2016 Race Facing Job of Catch-Up”, The New York Times, 2015. július 21. (Hozzáférés: 2015. július 21.)
38. https://index.hu/kulfold/usa/feher_haz/2016/07/19/republikanus_elnokjelolo_konvencio/
39. https://index.hu/kulfold/usa/feher_haz/2016/07/20/trump_reagalt_a_felesege_beszedere/
40. https://index.hu/kulfold/usa/feher_haz/2016/07/20/republikanus_jeloltallito_koncencio_trump/
41. A republikánus konvenció 2016. július 19-én alelnökjelöltté választotta.
42. https://index.hu/kulfold/usa/feher_haz/2016/07/21/cruz_kiallt_es_bevitt_egy_gyomrost_trumpnak/
43. https://index.hu/kulfold/usa/feher_haz/2016/07/22/trump_en_leszek_a_hangotok/
44. Tbg: Tim Kaine lett Hillary Clinton alelnökjelöltje. 444, 2016. július 23. (Hozzáférés: 2016. november 5.)
45. Origo: Tim Kaine lett a demokraták alelnökjelöltje. http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2016. november 5.)
46. Index - Külföld - USA - Fehér ház. Index.hu. (Hozzáférés: 2016. november 5.)
47. News, A. B. C.: What to Know About New Clinton-Related Emails. ABC News, 2016. október 31. (Hozzáférés: 2016. november 5.)
48. Origo: Elvesztheti Clinton a választást az e-mail-botrány miatt?. http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2016. november 5.)
49. erdelyip: Mike Pence lesz Trump alelnökjelöltje. 444, 2016. július 14. (Hozzáférés: 2016. november 5.)
50. kasnyikm: Sose beszélj arról, hogy kit akartál megdugni, ha be vagy mikrofonozva, és tíz év múlva elnök akarsz majd lenni. 444, 2016. október 7. (Hozzáférés: 2016. november 5.)
51. sarkadizs: Trump bocsánatot kért a 11 éves videója miatt. 444, 2016. október 8. (Hozzáférés: 2016. november 5.)
52. Origo: Itt az első eredmény: Hillary Clinton nyert, négyen szavaztak rá. http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2016. november 8.)
53. http://24.hu/kulfold/2016/11/08/uj-elnokot-valaszt-az-egyesult-allamok-elo/
54. http://www.usatoday.com/story/news/politics/elections/2016/11/08/hillary-clinton-overwhelmingly-wins-guam/93471844/?utm_source=dlvr.it&utm_medium=twitter
55. Az elnyerhető maximális elektori szavazatok száma. Egyes elektorok más személyre szavaztak, mint akire a mandátumuk szólt, ezt a szócikkben jeleztük.
56. Szavazati arány alapján kerül kiosztásra.
57. exit polls. CNN . (Hozzáférés: 2016. november 10.)
58. „Election 2016: Exit Polls” (Hozzáférés: 2016. november 10.)
59. „Presidential Results” (Hozzáférés: 2016. november 11.)
60. Lawrence Lessig: The Electoral College Is Constitutionally Allowed to Choose Clinton over Trump. Democracy Now!. (Hozzáférés: 2016. december 19.)
61. Saturday Night Live YouTube.com

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz 2016-os amerikai elnökválasztás témájú médiaállományokat.

• A 2016-os amerikai elnökválasztás eseményei a 444.hu-n
• A 2016-os amerikai elnökválasztás eseményei a 24.hu-n

• USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap