1959-es cannes-i filmfesztivál

A 12. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál 1959. április 30. és május 15. között került megrendezésre, Marcel Achard francia író elnökletével. A verseny keretében 30 játékfilmet és 27 rövidfilmet mutattak be.

Miközben a világ filmfesztiváljait konkurenciaharc jellemezte, melyben mindenki nagy sztárokat kívánt felvonultatni, hiszen Kim Novak vagy a nagyon hitchcocki Cary Grant óriási tekintélyt adhatott egy rendezvénynek, 1959-ben Cannes egy kicsit szakított ezzel a hagyománnyal és nyitott a francia új hullám felé. Így a legklasszikusabb vonalat képviselő Resnais, Camus, Vadim rendezői sorhoz csatlakozott a Godard, Chabrol, Truffaut alkotta gárda, kissé háttérbe szorítva az olasz filmeket.

1959. évi cannes-i fesztiválon mindkét vonulat díjazva lett. Az Arany Pálmát az Orfeusz-történet brazil környezetbe átültetett változata (Fekete Orfeusz) kapta; nemzetközi díjat vehetett át Luis Buñuel. Az előző évben a fesztiválról kritikusi minőségében kitiltott François Truffaut-t kárpótolták: a zsűri a legjobb rendezés díját ítélte oda a Négyszáz csapásért (ráadásul ő volt Jean-Luc Godard Kifulladásig című filmjének forgatókönyvírója – egyesek szerint részben rendezője – is). Orson Welles kollégáival osztozott a legjobb színészi díjon, a legjobb női alakítás díját pedig a későbbi Oscar-díjas Simone Signoret kapta, akit elválaszthatatlan partnere – férje – Yves Montand kísért el. A párnak rendkívül örültek a fotósok és a tudósítók, hiszen híresek, értelmiségiek és művészek voltak – az idő tájt sokak számára ők jelentették Franciaországot. Persze más ünnepelt sztárok is felvonultak a Croisette-en: Françoise Sagan, Juliette Gréco, Jeanne Moreau, André Malraux…^[1]

A magyar alkotásokat a nagyjátékfilmek között Fábri Zoltán Édes Anna című filmje képviselte, Törőcsik Marival a főszerepben, a rövidfilmek versenyében pedig Macskássy Gyula rajzfilmje, A telhetetlen méhecske indult.

Kisebb, politikai színezetű botrány is volt: a Godard-Truffaut páros Kifulladásig című, az új hullám iránymutató filmjének számító alkotását a szervezők nem hívták meg a versenybe, s csupán Cannes egy kis mozijában vetítették, mert a hivatalos programba felvett Szerelmem, Hirosima,^[2] és az ugyancsak „titokban” vetített Claude Chabrol alkotás – az Unokafivérek – már így is próbára tették az amerikaiak érzékenységét...

Filmvásár

Bővebben: Filmvásár (cannes-i fesztivál)

1959-ben úgy érezték a szervezők, eljött az ideje a már hírességeket és filmújdonságokat felvonultató fesztivál mellett egy filmvásár (marché du film) megrendezésének. A kezdeményezés kétségkívül nagy fordulatot jelentett a fesztiválok versengésében, és máig tartó előnyhöz juttatta a cannes-i filmseregszemlét. Megértvén, hogy a hetedik művészeti ág egyben ipar is, és nem elegendő csak a fesztivál keretében bemutatott filmekről folytatni művészeti vitákat, de a filmeket el is kell adni, a szervezők e rendfezvény keretében kívánták összehozni a filmgyártás szereplőit a filmforgalmazókkal. Az első alkalommal a régi fesztiválpalotához csatolt vetítősátorban rendezték meg a vásárt, mely az évek folyamán gyorsan kiterjedt a környező filmszínházakra is.

Zsűri

Elnök: Marcel Achard (író – Franciaország)

Versenyprogram

• Antoni Bohdziewicz, filmrendező –  Lengyelország
• Carlo Ponti, filmproducer –  Olaszország
• Carlos Cuenca, újságíró –  Spanyolország
• Gene Kelly, színész –  Amerikai Egyesült Államok
• Julien Duvivier, filmrendező –  Franciaország
• Max Favalelli, újságíró –  Franciaország
• Micheline Presle, színésznő –  Franciaország
• Michael Cacoyannis, filmrendező –  Görögország
• Pierre Daninos, író –  Franciaország
• Szergej Vasziljev, filmrendező –  Szovjetunió

Rövidfilmek

• A. Brousil, köztisztviselő –  Csehszlovákia
• Jean Vivie, a szakszervezet hivatalos képviselője –  Franciaország
• Paula Talaskivi, újságíró –  Finnország
• Philippe Agostini, operatőr –  Franciaország
• Véra Volmane, újságíró –  Franciaország

Nagyjátékfilmek versenye

• Araya (Araya)^[3] – rendező: Margot Benacerraf
• Compulsion'' – rendező: Richard Fleischer
• Die Halbzarte'' – rendező: Rolf Thiele
• Édes Anna'' – rendező: Fábri Zoltán
• Fanfare (Fanfár) – rendező: Bert Haanstra
• Fröken April'' – rendező: Göran Gentele
• Helden'' – rendező: Franz Peter Wirth
• Hiroshima, mon amour (Szerelmem, Hirosima)^[2] – rendező: Alain Resnais
• Jakten'' – rendező: Erik Lochen
• Kriegsgericht'' – rendező: Kurt Meisel
• La Cucaracha – rendező: Ismael Rodríguez
• Lajwanti'' – rendező: Narendra Suri
• Les quatre cents coups (Négyszáz csapás) – rendező: François Truffaut
• Luna de miel – rendező: Michael Powell
• Matomeno iliovassilema – rendező: Andreas Labrinos
• Middle of the Night (Middle of the Night) – rendező: Delbert Mann
• Nazarín (Nazarín) – rendező: Luis Buñuel
• Orfeu negro (Fekete Orfeusz) – rendező: Marcel Camus
• Otcsij dom – rendező: Lev Kulidzsanov
• Polycarpo dei tappeti (Az írnok és az írógép) – rendező: Mario Soldati
• Rapsódia Portuguesa – rendező: João Mendes
• Room at the Top (Hely a tetőn) – rendező: Jack Clayton
• Sen noci svatojanske (Sen noci svatojanske) – rendező: Jiří Trnka
• Siraszagui – rendező: Kinugasza Teinoszuke
• Sterne – rendező: Konrad Wolf
• Tang fu yu sheng nu – rendező: Shen Tien
• The Diary of Anne Frank (Anna Frank naplója) – rendező: George Stevens
• Touha – rendező: Vojtech Jasny
• Vlak bez voznog reda – rendező: Veljko Bulajić
• Zafra – rendező: Lucas Demare

Rövidfilmek versenye

• A telhetetlen méhecske – rendező: Macskássy Gyula
• Deca sa nagranice – rendező: Mladomir 'Purisa' Djordjevic
• Eine Stadt feiert Geburtstag – rendező: Ferdinand Khittl
• España 1.800 – rendező: Jesús Fernández Santos
• Fartsfeber – rendező: Finn Carlsby
• Histoire d’un poisson rouge – rendező: Edmond Séchan
• Hsi yu chi – rendező: Tei Yang
• La corrida interdite – rendező: Denis Colomb de Daumant
• La mer et les jours – rendező: Raymond Vogel, Alain Kaminker
• Le petit pêcheur de la Mer de Chine – rendező: Serge Hanin
• Le seigneur Julius – rendező: Khaled Abdul Wahab
• Ligeud ad luftvejen – rendező: Henning Carlsen
• Motyli zde neziji – rendező: Miro Bernat
• Neobjknovennie vstrtchi – rendező: Archa Ovanesova
• N.Y., N.Y. (New York, New York)^[3] – rendező: Francis Thompson
• Paese d'America – rendező: Gian Luigi Polidoro
• Pêcheurs de Sozopol – rendező: Nyikoláj Borovicskij
• Cinématographier ou la préhistoire du cinéma – rendező: Emile Degelin
• Primera fundación de Buenos Aires – rendező: Fernando Birri
• See Pakistan – rendező: W.J. Moylan
• Sinn im Sinnlosen – rendező: Bernhard von Peithner-Lichtenfels
• Taj Mahal – rendező: Shri Mushir Ahmed
• Ten Men in a Boat – rendező: Sydney Latter
• The Fox Has Four Eyes – rendező: Jamie Uys
• The Living Stones (Regélő kövek) – rendező: John Feeney
• Tussenspel bij Kaarslicht – rendező: Charles Huguenot van der Linden
• Zmiana Warty – rendező: Wlodzimierz Haupe, Halina Bielinska

Díjak

Nagyjátékfilmek

• Arany Pálma: Orfeu negro (Fekete Orfeusz)^[3] – rendező: Marcel Camus
• A zsűri különdíja: Sterne – rendező: Konrad Wolf
• Nemzetközi díj: Nazarín (Nazarín) – rendező: Luis Buñuel
• Legjobb rendezés díja: Les quatre cents coups (Négyszáz csapás) – rendező: François Truffaut
• Legjobb női alakítás díja: Simone Signoret – Room at the Top (Hely a tetőn)
• Legjobb férfi alakítás díja: Dean Stockwell, Bradford Dillman és Orson Welles – Compulsion
• Legjobb vígjáték díja: Polycarpo dei tappeti (Az írnok és az írógép) – rendező: Mario Soldati
• Külön dicséret: Siraszagui – rendező: Kinugasza Teinoszuke
• Technikai nagydíj:
  • Araya (Araya) – rendező: Margot Benacerraf
  • Luna de miel – rendező: Michael Powell
  • Sen noci svatojanske (Sen noci svatojanske) – rendező: Jiří Trnka
• OCIC-díj: Les quatre cents coups (Négyszáz csapás) – rendező: François Truffaut

Rövidfilmek

• Arany Pálma (rövidfilm): Motyli zde neziji – rendező: Miro Bernat
• Zsűri különdíja (rövidfilm): Histoire d’un poisson rouge – rendező: Edmond Séchan
• Zsűri díja (rövidfilm):
  • N.Y., N.Y. (New York, New York) – rendező: Francis Thompson
  • Zmiana Warty – rendező: Wlodzimierz Haupe, Halina Bielinska
• Dicséret (rövidfilm): Le petit pêcheur de la Mer de Chine – rendező: Serge Hanin
• Tisztelet kifejezése Raymond Vogel és Alain Kaminker részére La mer et les jours című alkotásukhoz

Kapcsolódó szócikkek

• 1959 a filmművészetben