Ürülék

Elnevezései

Az állati ürülék neve általában bélsár; a mezőgazdaságban felhasznált, elsősorban növényevő állatoktól származó ürülék a trágya, a vadászok hagyományosan a latin excrementum szót használták rá. Az ürülék tudományos-orvosi elnevezése az embernél széklet, fekália (fecalia), emberi ürülék, emberi végtermék.

Emberi ürülék

Embereknél az egyén és a körülmények függvényében 2-3 naponta egytől napi több alkalomig történhet székelés. Az ürülék megkeményedése a rutinművelet megnehezedését és meghosszabbodását okozza, ez a székrekedés.

A széklet kinézete, mérete, színe, állaga és szaga nagy változatosságot mutat, elsősorban a táplálék és az egészségi állapot függvénye. Normálisan félkemény, nyálkás felszínnel. Barna színét az epével ürült bilirubin bomlástermékei, legfőképpen a szterkobilin okozza. A bilirubin az elpusztult vörösvértestekből kiszabaduló hemoglobin bomlásterméke. Újszülötteknél az ürülék kezdeti sárgászöld színe a meconium (magzatszurok) hatása. Amíg az újszülött szopik, világossárgás marad, és szaga sem kellemetlen mindaddig, amíg a baba el nem kezd más ételeket is enni. Végül elnyeri ismerős barna színét.

Életünk folyamán számos különböző fajtájú ürülékkel találkozhatunk. A zöldes szín az ürülék beleinken keresztüli gyors áthaladásának vagy nagy mennyiségű kék vagy zöld táplálék bevitelének a következménye. Az ürülék szürkésfehér színű megjelenése a bilirubin hiányát jelzi (pl. epeelzáródás miatt).^[1]

Szag

Thumb — A kén-hidrogén nagyban hozzájárul az ürülék szagához

Az ürülék visszataszító szaga bakteriális működés következménye. A kén-hidrogén mellett a bélflóra számos kén-, nitrogén- és foszfortartalmú szerves vegyületet is előállít, főként indol, szkatol és tiolvegyületeket, melyek közös tulajdonsága a penetráns szag. Ezek az anyagok a bélgázokban is megtalálhatóak. Az élelmiszerek egyes illatos adalékanyagai, például fűszerek hozzájárulhatnak az ürülék végső szagának a kialakulásához. Az ürülék szaga valószínűleg azért erősen riasztó az emberek számára, mert érintése vagy fogyasztása fertőzést okozhat.^[2] Számos kereskedelmi termék létezik a szag enyhítésére. Egyes koprofág állatok és személyek számára az ürülék vonzó is lehet.

Megjelenése a kultúrában

Irodalmi művek

Gvadányi József: Rontó Pál, elbeszélő költemény (1793)
Michel de Ghelderode: Pokoli pompa, színmű (1937)
Salvador Dalí: Egy zseni naplója, avantgarde önéletírás (2009)
Deme Zoltán: Türannia, fekete komédia (2009)

Filmek

Pier Paolo Pasolini: Salò, avagy Szodoma 120 napja (1975)

További információk