ÖBB-Infrastruktur
From Wikipedia, the free encyclopedia
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az ÖBB-Infrastruktur AG (néha rövidítve ÖBB-Infra) az ÖBB-Holding AG leányvállalata. Az infrastruktúratársaság a 2003. évi szövetségi vasúti struktúratörvény és a 2009. évi vasúti reform során jött létre, amikor a korábban alapított ÖBB-Infrastruktur Bau AG és az ÖBB-Infrastruktur Betrieb AG az ÖBB-Infrastruktur AG-be olvadt. Az ÖBB-Infrastruktur felelős az osztrák vasúthálózat menetvonal-kiosztásáért, üzemeltetéséért és karbantartásáért, valamint a vasúti infrastruktúra, állomások és megállóhelyek tervezéséért és építéseiért. A társaság egyedüli részvényese az ÖBB-Holding AG, amely teljes egészében az Osztrák Köztársaság (a szövetségi kormány) tulajdonában van. Az ÖBB-Infrastruktur 2017. december 31-én 31 különböző társaságban rendelkezett részesedéssel.
ÖBB-Infrastruktur | |
Típus |
|
Alapítva | 2009. január 1. |
Székhely | Bécs |
Iparág | vasúti közlekedés |
Tulajdonos | Osztrák Szövetségi Vasutak |
Forma | Aktiengesellschaft |
Anyavállalata | Osztrák Szövetségi Vasutak |
Az ÖBB-Infrastruktur weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz ÖBB-Infrastruktur témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Osztrák Szövetségi Vasutak vasútvonalai 4965 km hosszúak, ebből 3650 km villamosított. Ezek a vonalak 9759 pályakilométert tesznek ki . Az ÖBB-Infrastruktur a vonalak építésén és üzemeltetésén kívül - a többi vasúti infrastruktúrtársasághoz hasonlóan - a forgalomirányításért is felelős. A központi koordinációt egy bécsi forgalomirányító központ végzi, az operatív végrehajtásért az 5 üzemirányító központ felel Innsbruckban, Linzben, Salzburgban, Villachban és Bécsben. Az ÖBB-Infrastruktur 657 jelzőállomást üzemeltet, ebből 324 elektronikus jelzőállomás. A fővonalakért felelős jelzőállomások nagyrészt az üzemirányító központoktól távolról vezéreltek, a mellékvonalak és a tolatási csomópontok a forgalomirányításban nagyrészt önállóan működnek (A számadatok a 2021/2022-es állapotra vonatkoznak).[1][2]
Az ÖBB infrastruktúrájának jelenlegi kerettervében 2021 és 2026 között 17,5 milliárd eurónyi beruházást terveznek. Ennek mintegy egyharmadát aKoralm-vasútvonal, a Semmering-bázisalagút és a Brenner-bázisalagút nagyprojektekbe fektetik be.[3]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.