Az Állati elmék (Un animal doué de raison) Robert Merle Goncourt-díjas francia író 1967-ben írt műve, az utópisztikus „állatregény”, a tudományos- (science-fiction) és politikai-fikció (politics-fiction) keveréke. A történet „a realitás és az álomvilág mezsgyéjén játszódik”,[1] az állat és az ember, a kutató és a munkáját finanszírozó hatalom – jelen regényben az állam – viszonyát, valamint az állatokkal kísérletező ember felelősségét, és céljainak erkölcsi tartalmát tanulmányozza.
| Állati elmék | |
| Szerző | Robert Merle |
| Eredeti cím | Un animal doué de raison |
| Ország |  Franciaország |
| Nyelv | francia |
| Műfaj | politikai utópia |
| Kiadás | |
| Kiadó | Éditions Gallimard |
| Kiadás dátuma | 1967 |
| Magyar kiadás dátuma | 1969, 1993 |
| Fordító | Réz Ádám |
| Oldalak száma | 426 |
| ISBN | ISBN 963-07-5495-9 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Állati elmék az író legismertebb, legolvasottabb műve, amelyben „az emberiség jövőjéért érzett aggodalmait fejezi ki. Regényét az esztelen fegyverkezéssel szembeszálló humánum ihleti.”[2]
A témaválasztás alapja az a tény, hogy a világ vezető államainak „haditengerészete és más állami intézmények évente jelentős összegeket fordítanak különböző kutatócsoportok munkájának finanszírozására”,[3] és ezek között igen fontos szerepet kapnak az állatkísérletek, amelyek az állati intelligencia határait, valamint az állati és emberi kommunikáció lehetőségeit kutatják.
 |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
Az Állati elmék főszereplői a palackorrú delfinek; a regény reális keretét a róluk – két francia cetológus Paul Budker és René-Guy Bunsel segítségével – összegyűjtött zoológiai adatok alkotják. A cetfélék kivétel nélkül értelmes lények, ám a palackorrú delfin magasan kiemelkedik közülük; eszményi tárgya a tudományos kutatásnak, mert rendkívül szelíd, kis testű és intelligenciája közel áll az emberi intelligenciához. Tudományos kutatások igazolják, hogy a „delfin képes elszigetelve kiejteni egyes emberi szavakat, amelyek értelmét is felfogja, de egyelőre még csak remélhető, hogy egyszer sikerül áttérnie a szóról a mondatra: ez a döntő lépés azután lehetővé tenné, hogy […] elsajátítsa a tagolt nyelvet.”[4] Merle regényének főszereplői egy intelligens és szeretereméltó delfin pár, már megtették ezt a döntő nyelvi lépést; és a regényben az emberek egyenrangú partnerei. Ám a szelíd, barátságos állatokat „az őrült emberiség katonai célokra akarja felhasználni.”[5] Az Állati elmék egy ilyen katonai akció lehetőségét ábrázolja az 1970-es évek elejének hidegháborús politikai légkörébe ágyazva.
A történet Amerikában játszódik 1970. március 28-a és 1973. január 9-e között. Henry Sevilla professzor és társai egy kutatócsoport tagjai, akik a delfinek hangjeleit tanulmányozzák és forradalmi áttörést kívánnak elérni azzal, hogy a tagolt, emberi beszédre próbálják megtanítani őket. A kutatók munkáját siker koronázza; Dr. Sevilla két delfinje Bi és Fa – „nemzeti csoda!” – megtanulnak beszélni, sőt olvasni is.
Az idilli kutatómunkát egy napon a katonai hírszerzés emberének megjelenése zavarja meg, aki ellenőrizni kívánja az eddig elért kutatási eredményeket. Miután meggyőződik azok valósságáról, a delfinpárt egy titkos feladat végrehajtására elviszik a kutatótelepről, és a csoport további munkájának anyagi támogatását is beszüntetik. A vezető professzornak csak ekkor válik nyilvánvalóvá – amit mindeddig konzekvensen tagadni próbált – hogy a kísérlet finanszírozója kizárólag hadászati célból érdeklődik a delfinek iránt: ezek a kedves és bámulatosan tanulékony állatok gyilkolásra is kiképezhetők. A professzor, kedvese Arlette és leghűbb emberei saját erőből, új delfinekkel tovább folytatják a kísérleteket.
1973. január 4: „A Little Rock nevű amerikai cirkáló atomrobbanás következtében Hải Phòngtól nem messze a levegőbe repült. A legénységből senki sem maradt életben.”[6]
A hír, amelyet Kína USA elleni provokációjaként tárgyal a világsajtó, felkavarja a közvéleményt. Megbolydul a politikai élet: Kína cáfolja a történteket, és a leghatározottabban tiltakozik az „imperialista banditák hazug koholmánya”[7] ellen; Amerika háborúval fenyeget, és követeli, hogy a népi Kína egy héten belül „nemzetközi ellenőrzés mellett szerelje le atomüzemeit”;[8] a Szovjetunió nem látja bizonyítottnak a merényletet, és úgy látja: „az amerikai külügyminisztérium szeretné casus bellinek felhasználni a Little Rock esetét.”.[9] Küszöbön a harmadik világháború!
Pár nappal az incidens után Sevilla professzor váratlanul visszakapja delfinjeit, akik a kutatók csodálkozására nagyon megváltoztak; kerülik az embereket és nem akarnak többé beszélni. A csoport egyik tagja váratlanul meghal, a körülmények azt mutatják, hogy merénylet áldozata lett. Nyilvánvaló hogy Fa, Bi és a szigeten dolgozók mind életveszélyben vannak…
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
A regény születésekor az író még nem is sejtette, mennyire közel jár a valósághoz. Jóslata két évvel később a Tonkini-öbölben beteljesedett, ahol a delfineket észak-vietnami búvárok ellen vetették be, majd a 90-es évek végén a Perzsa-öbölben, ahol tengeralattjárók aknáinak felderítésére használták őket.[10] Talán a nem várt valósághűség megrendítette Merle-t, mert későbbi hasonló témájú, a tudomány felelősségét, az állatok és az emberek viszonyát elemző regényében, a Majomábécében már szigorúan a valóság talaján maradt és nem bocsátkozott tudományos találgatásokba.
- Állati elmék; ford. Réz Ádám; Európa, Bp., 1969
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
