Magyar Pénzverő Zrt.

A Magyar Pénzverő Zártkörűen működő Részvénytársaság Magyarország egyetlen üzemszerűen működő pénzverdéje, 1998 óta a Magyar Nemzeti Bank 100%-os tulajdona, székhelye Budapest. Elsődleges feladata a hazai forgalmi és emlékérmék előállítása, de külföldi megrendelők számára is készít forgalmi és emlékpénzeket.

Magyar Pénzverő Zrt.
Típus	pénzverde
Alapítva	1925
Székhely	Budapest
Cím	1089 Budapest, Üllői út 102.
Tulajdonos	Magyar Nemzeti Bank
Forma	zártkörűen működő részvénytársaság
Magyar cégjegyzékszám	01-10-041952
Magyar Pénzverő Zrt. Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 38″, k. h. 19° 05′ 50″47.47727, 19.09722
A Magyar Pénzverő Zrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Pénzverő Zrt. témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

A gyulafehérvári pénzverde 1871-es bezárása után magyarország egyetlen pénzverdéje a körmöcbányai maradt. Az első világháború következményei miatt (Körmöcbánya csehszlovák megszállása) a pénzverde gépeinek egy részét 1918. október 28-30-án leszerelték és a nyersanyagkészlet egy részével együtt Budapestre, a Soroksári úti dohányraktárba szállították (a pénzverde Budapestre költöztetését és elavult gépparkjának korszerűsítését egyesek már a háború előtt is javasolták). A gépeket a Tanácsköztársaság idején helyezték üzembe a csepeli Weiss Manfréd gyárban, ahol acél húszfilléreseket vertek, még K•B (Körmöcbánya) verdejeggyel. A Tanácsköztársaság bukása után is vertek tíz- és húszfilléreseket, szintén K•B verdejeggyel és 1919–1922 évszámokkal. Később a korona inflációja miatt feleslegessé vált az aprópénzverés. A Magyar Királyi Állami Pénzverde új (és mindmáig meglévő) telephelyét 1924-ben az Üllői út 102. szám alatt jelölték ki, 1925-ben indult meg az építkezés, a pengőérméket 1926. március 1-jétől már itt verték Bp. verdejeggyel. Az épületet terveit Szörényi-Reischl Gusztáv készítette.^[1] Fontos kiemelni, hogy az új üzem felhasználta a már korábban (az 1890-es évektől) itt lévő Honvéd Lovassági Laktanya épületeit is.^[2]

Az 1930-as években a pénzverde nemzetközi rangra emelkedett: vertek pénzeket Bulgária és Egyiptom számára is.

A második világháború harcai miatt 1944. december elején a pénzverde gépeinek egy részét Veszprémbe, más részét Egerbe szállították, melyek csak a harcok lezárulta után kerültek vissza. A helyreállítási munkálatok után ötpengősök verésével bízták meg a pénzverdét. A pengő inflációja, majd hiperinflációja hamarosan értelmetlené tette a pénzverést, ehelyett a forintérmék verésének előkészületei indultak meg, melyeknek előállítására 1946-ban került sor. 1947-ben már Lengyelország és Románia számára is készültek a Pénzverőben forgalmi veretek.

1949. február 1-jétől Állami Pénzverő Nemzeti Vállalat néven alakult át a Pénzverő. Beleolvasztottak több államosított nemesfémipari kisüzemet is, így a szocializmusban a pénzverés mellett a Pénzverde lett a jelvény- és dísztárgykészítés és az ékszergyártás csúcsüzeme is. Időközben telephelyet hoztak létre Tápiószelén (1968.)^[3] és Borsodnádasdon (1971.)^[4] is. Számos beruházással biztosították a verde szakmai színvonalának és versenyképességének megtartását.

A pénzverdéből a rendszerváltás után az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) két részvénytársaságot hozott létre: a Metal-Art Részvénytársaságot, mely a nemesfémipari részleget birtokolta és teljes egészében az ÁVÜ tulajdonában maradt; és a Magyar Pénzverő Részvénytársaságot, melynek tevékenysége a pénzverés és fő részvényese a Magyar Nemzeti Bank lett.^[5] Az előbbi privatizációját az ÁVÜ 1993 őszén rendelte el. Az utóbbiba 2001-ben beleolvadt az MNB Érmekereskedelmi Rt. majd 2006-ban alakult zártkörűen működő részvénytársasággá.

Képtár

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Jegyzetek

1. https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_MuveszetiLexikon_2/?pg=352&layout=s
2. 1895-ös Budapesti térkép
3. Tápiószele Nagyközség Weboldala (Google cache)
4. gondola Archiválva 2007. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben – A Vörös Malom lovagjai – IV. rész. BIRODALOM A MALOM ÁRNYÉKÁBAN. (2002. június 11.)
5. Országgyűlési Napló – 55. ülésnap [1995. február 14.]

További információk

• Magyar Pénzverő Zrt. – Cégtörténet
• Majosháza Enciklopédiája – A Pengő története… (1926–1946) forrás: Leányfalusi Károly–Nagy Ádám: Magyarország fém- és papírpénzei; A Pengő pénzrendszer 1926–1946
• Szabó Tibor weboldalai – A Forint története… (1946- ) forrás: Leányfalusi Károly – Nagy Ádám: Magyarország fém- és papírpénzei (A forint pénzrendszer) 1946–1986

Irodalom

• Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. A forint-fillér pénzrendszer. Magyarország fém- és papírpénzei 1946-2006. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (2007). ISBN 978-963-7122-16-3
• Rádóczy Gyula. A legújabb kori magyar pénzek, 1892–1981. Corvina, Budapest (1984). ISBN 963-13-1528-2
• Vas Zoltán, Gonda Lajos. 30 éves a forint. Az Állami Pénzverő újjászületése 1945 után. Magyar Nemzeti Bank, Budapest (1977). ISBN 963-7103-12-0

Kapcsolódó szócikkek

• Budapesti gyárak listája

• Budapest-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap