mondatrész From Wikipedia, the free encyclopedia
A hagyományos nyelvtanban az állítmány egyike a két fő mondatrésznek, a másik az alany lévén, más fogalmazással a minimális tagolt mondat egyik összetevője, a másik az alany lévén.[1][2][3] Azonban egyes grammatikák szerint az állítmány az egyedüli fő mondatrész, az alany pedig kötött bővítménye, azaz vonzata.[4][5]
Az állítmány meghatározásának kísérletei mind az alannyal való kapcsolatai keretében történnek, és egyik sem teljesen kielégítő, egyazon nyelvre vonatkozóan sem, és annál kevésbé általános jelleggel. Legalábbis a flektáló és az agglutináló nyelvekben az állítmánynak három jellegzetessége van, de mindegyiknek vannak korlátai:[6]
Ezek közül a jellegzetességek közül az utóbbit használja több nyelvész is az állítmány meghatározására.[7][8][9][10] Az állítmány kifejezheti az alanyról:
Az állítmányt olyan szemantikai és nyelvtani tulajdonságú szó is adhatja, amely más mondatrészek részvétele nélkül képes tagolt mondatot alkotni. Például egyes természeti jelenségeket kifejező igék nélkülözhetik az alanyt is, lásd Pirkad.[17] Másfajta igék egyedül is, a személyrag által kifejezett alannyal működhetnek teljes szerkezetű mondatként, pl. (horvátul) Već sam i kaput bio obukao ’Már a kabátomat is felvettem’.[19] Egyéb szemantikai és grammatikai tulajdonságú állítmányok viszont nem működnek, ha nincs velük társítva külön szóval kifejezett más mondatrész, például:
Az állítmány típusait az határozza meg, hogy miféle szófaj fejezi ki. Egyes grammatikák szerint csak kétféle állítmány van.[3][8][17] Ezeket nem magyar grammatikákban igeinek, illetve névszóinak nevezik, Lengyel 2000 viszont az utóbbit névszói-igeinek nevezi. Egyéb magyar grammatikákban elkülönítik a névszói-igei állítmányt a névszóitól, ez utóbbi az lévén, amelyikben nem teszik ki a kopulát (lásd lentebb).[22] Egyes román grammatikákban négyféle állítmányról van szó: igei, névszói, indulatszói, és határozószói.[9] Van olyan román grammatika is, amely egy ötödik típust is elkülönít, az ún. igei-névszóit.[23]
Az állítmány szófaja elsősorban az ige, és általában a magyar nyelv grammatikái szerint csak ez lehet igei állítmány.[17] Igei állítmányok a fenti első öt példamondatban láthatók.
Egyes grammatikákban úgy tekintik, hogy ún. ige értékű szókapcsolat is kifejezhet igei állítmányt:
Egyes nem magyar grammatikák szerint, melyekben az igeneveket „személytelen igemódoknak” tekintik, ezek is betölthetnek igei állítmányi funkciót, bár ritkábban, mint az igék.
Példák független modatban az alábbiak:
Mellékmondatban francia grammatikákban akkor tekintik az igenevet állítmánynak, amikor a főmondatétól különböző alanya van, és az ilyen mellékmondatot főnévi igenévi mondatnak nevezik. Alaptagja lehet:
Román grammatikákban is van szó főnévi igenévi állítmányról a fenti feltétellel, de ebben a nyelvben bizonyos elöljárószók teszik lehetővé: Până a nu se aduna toți, ședința nu putea fi începută ’Amíg nem gyűltek össze mind, nem kezdhették el az értekezletet’.[23]
Ugyanazok a grammatikák szerint, és ugyanazzal a feltétellel, mint fentebb, más igenév is lehet igei állítmány:
Az igei állítmány kivételesen elhagyható, stiláris indokkal, olykor megismétlése elkerülésének céljából szomszédos mondatokban, de mindig bele van értve a mondatba. Példák:
Egyes grammatikákban, mint például románokban, még két állítmánytípust különítenek el, melyeket Avram 1997 az igei állítmánnyal együtt vesz számba.
Az indulatszói állítmány mondatszó is lehet: Na! ’Nesze!’; Poftim! ’Tessék!’ (valami átadásával társított); Hai! ’Gyere!’ Az utóbbi két személyragot is kaphat: Haidem! ’Gyerünk!’, Haideți! ’Gyertek!’ Idesorolják az állatokhoz intézett hívó, kergető vagy irányító szavakat is (Marș! ’Mars!’, Ho! ’Hó!’),[34] valamint hangutánzó szókat is. Ilyen indulatszónak igei állítmányra jellemző bővítménye is lehet:
A határozószói állítmányt egyes olyan szavak adják, melyeket a magyar grammatikák módosítószóknak tekintenek.[37] Ezek mondatszókként egyedül képeznek főmondatot: Desigur că nu pot lipsi de la ședință ’Persze, hogy nem hiányozhatok az értekezletről’, Bineînțeles că va veni ’Természetes, hogy el fog jönni’.[34]
Az állítmány lexikai-fogalmi jelentését nemcsak ige, hanem valamely névszó is hordozhatja. Egyes magyar grammatikákban ekkor mindig névszói-igei állítmányról van szó.[38] A névszót egy kopulatív ige (kopula) köti az alanyhoz.[39] Ez többnyire a létige (pl. Író vagyok),[17] mely kijelentő mód jelen idő harmadik személyben nulla fokú. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 szerint a nulla fokú kopulás egyszerűen névszói állítmány, a névszói-igei állítmány sajátos típusa. Ezek szerint a tulajdonképpeni névszói-igei állítmány az lenne, amelyben a kopula mindig jelen van, tehát a létige esetében akkor, amikor nem kijelentő mód jelen idő harmadik személyű.[40] Más nyelvekben a kopula csaknem mindig jelen van.
Az itt megemlített nyelvek mindegyikében a létige a legfőbb kopula, de grammatikától függően egyéb több-kevesebb igét is kopulának tekintenek. Magyar grammatikákban csak kettőt: Tiszta maradtál, Húszéves múltál.[17]
Francia grammatikákra vonatkozóan Dubois 2002 kopulákként említi meg a rester ’maradni’, devenir ’(vmivé) válni’, sembler ’(vminek) tűnni’ és paraître ’tűnni’ igéket.[41]
Angol grammatikákat illetően Bussmann 1998 a become ’(vmivé) válni’, get ’(vmivé) válni’, seem ’tűnni’ igéket adja meg kopulákként, megjegyezve, hogy egyéb igéket is tekintenek kopulának.[42] Crystal 2008, ugyancsak angol grammatikákra vonatkozóan ezekhez hozzáad egyéb igéket is (példamondatokban): She feels angry ’Dühösnek érzi magát’, That looks nice ’Ez jól néz ki’, He fell ill ’Megbetegedett’ (szó szerint ’Ő esett beteg’).
Avram 1997 két igét tekint vitathatatlanul kopulának a létigén kívül: (románul) El devine palid ’Elsápad’ (szó szerint ’Sápadtá válik’), Învățătura înseamnă muncă ’A tanulás munka’ (szó szerint ’… munkát jelent’). Bărbuță 2000 ezekhez hozzáadja az a ajunge ’(valamilyen állapotba) jutni’, a se face ’(vmivé) lenni/válni’, a rămâne ’maradni’, a părea ’tűnni’.[43]
A névszói állítmány vagy a névszói-igei állítmány névszói része lehet:
Összetett mondatban a névszói állítmánynak állítmányi mellékmondat felel meg; (magyarul) Ő az, akiről beszéltem neked,[49] (franciául) Le malheur, c’est qu’il est tombé à dix mètres de l’arrivée ’A baj az, hogy elesett tíz méterrel a céltól’.[44]
Egyes grammatikák az állítmány egyszerűségét vagy összetettségét is tárgyalják típusával egybekötve.[50]
Lengyel 2000 szerint szerkezetileg az igei állítmány elsősorban lehet egyszerű, akár egy szóból áll, akár többől: Ég a tűz, Csöngetni fogunk, Össze fogom szedni a szemetet. Másodsorban lehet kettős, mégpedig az, amely egyik része a kell ige: El kellett olvassunk néhány könyvet.
A névszói(-igei) állítmány is lehet egyrészt kettős, ugyancsak ha része a kell: Most aztán gyors kell legyél.
Másrészt a névszói(-igei) állítmány lehet összetett, úgy kitett kopulával (Én szőke vagyok, Tiszta maradtál, Húszéves múltál), mint nulla fokú kopulával: Ő szőke.
Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 csak azt az állítmányt tekinti összetettnek, amelyben főnévi igenévhez az alábbi három ige egyike társul:[51]
Lengyel 2000 nézetében a fenti segédigékkel összetett állítmányt alkot a létige főnévi igenevével alkotott névszói-igei állítmány is: Márton szokott leggyorsabb lenni a terítésnél, Csak nem tetszik álmos lenni?, Ha a fiam beteg talál lenni, bizony, gondban leszek.
Bărbuță 2000 is számba vesz hasonló szerkezetű állítmányt, melyet külön típusnak tekint, igei-névszói elnevezéssel. Példák:[52]
Avram 1997 az ilyet nem tartja állítmánynak, mivel úgy véli, hogy a modális és az akpektuális ige is lehet állítmány, akkor is, ha lexikailag elégtelen.[8]
Lengyel 2000 halmozott állítmányt is megemlít, amely két vagy több egymásnak mellérendelt állítmány lenne, bár megjegyzi, hogy sokszor nehéz eldönteni, nem több mondatról van-e szó esetében:
Más grammatikák nem vesznek számításba halmozott állítmányt.[53]
Az a tény, hogy az alany az, amelyik grammatikai kategóriákat ad át az állítmánynak, azt jelenti, hogy általában az utóbbi egyezik az előbbivel. Erre vannak általános szabályok, és speciálisak is.
Az itt említett nyelvekben általános szabály az, hogy az igei állítmány és a névszói-igei állítmány kopulája grammatikailag egyezik személyben és számban az alannyal, általában akkor, amikor ez egyszerű, és névszó fejezi ki. Egyes nyelvekben, mint a francia, a román vagy a közép-délszláv diarendszer nyelvei, bizonyos esetekben nembeli egyezés is van. A névszói-igei állítmány névszói része általában akkor egyezik az alannyal, amikor melléknév fejezi ki, ha az alany névszó. Ez számban és, nyelvtől függően, nemben történik. Az egyezés olyan mértékben nyilvánul meg alaktanilag, amilyen mértékben az adott nyelv rendelkezik erre való morfémákkal. Példák:
Az igei állítmány nemben is egyezik az alannyal, ha megvan a nem kategóriája az adott nyelvben, és amilyen mértékben képviselve van ez a kategória. Ez az egyezés akkor van meg, amikor a létige a segédige, és a lexikai jelentésű melléknévi igenév alakjában nyilvánul meg, elsősorban akkor, amikor az állítmány szenvedő igenemű:
A közép-délszláv diarendszer nyelveiben és a franciában a nembeli egyezés megvan a visszaható alakú állítmány esetében is, ha ez tárgyas, és a melléknévi igenévvel összetett. Ezekben a nyelvekben ekkor is a létige a segédige. Igaz, hogy a franciában az egyezés többnyire csak írásban látszik. Példák:
A közép-délszláv diarendszerben, amelyben cselekvő igenemben is a létige a melléknévi igenévvel összetett alakok segédigéje, ugyancsak egyezik nemben az állítmány az alannyal: (szerbül) Da li ste videle ovo? (nőnem) ’Láttátok ezt?’[61]
A franciában a létige segédigeként csak néhány tárgyatlan cselekvő igére korlátozódik, tehát csak ezek melléknévi igeneve egyezik nemben az alannyal: Les marchandises sont arrivées (nőnem) ’Az áruk megérkeztek’.[55] Azonban ugyancsak cselekvő igenemben ebben a nyelvben az avoir ’birtokolni’ segédigés állítmány számban és nemben nem az alannyal, hanem a tárggyal egyezik, de csak akkor, amikor ez az állítmány előtt van. Quels efforts avez-vous faits ? (hímnem) ’Milyen erőfeszítéseket tettetek?’[62]
Ha az alany egyszerű, de egyes számú gyűjtőnév fejezi ki, az egyezés lehet grammatikai (alaki), azaz az állítmány is egyes számú, de lehet szemantikai (értelmi), vagyis az állítmány többes számú. A magyarban ez esetben a grammatikai egyeztetés a szabályszerű, de például a franciában vagy a románban mindkétféle is lehet egyes főnevekkel:
A magyarban, harmadik személyű szavakból álló halmozott alany esetében, ha egyes számúak, az állítmány általában egyes számú, de néha lehet többes számú is: Mátyás és József is ott volt/voltak, Tanár és diák együtt pakol/pakolnak a szertárban.[17]
A franciában, a románban és a közép-délszláv diarendszerben az állítmány általában többes számú, de egyes esetekben lehet egyes számú is:
Különböző személyű halmozott alanyok esetén az alany többes számú, és a személybeli egyeztetés a következőképpen történik:
Különböző nemű alanyokkal az állítmány általában többes szám hímnemű:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.