Zöld szilváni
szőlőfajta / From Wikipedia, the free encyclopedia
A zöld szilváni, vagy egyszerűen csak szilváni fehér borok készítésére alkalmas szőlőfajta. A szőlőfélék (Vitaceae) családján belül a bortermő szőlőkhöz (Vitis vinifera) tartozó, jellegzetesen osztrák-német fajta. DNS-elemzések során megállapították, hogy a zöld szilváni a tramini és az Österreichisch Weiß nevű szőlőfajták természetes kereszteződése. Az ausztriai Zárányban talált és i. e. 700 körülre datált ősi temetkezési helyen szőlőmagvakat találtak, melyek egyikéről DNS-vizsgálatok során kiderült, hogy a zöld szilváni fajtába tartozik. Nevéből következtetve sokáig azt hitték, hogy Erdélyből származik, de oda csak a XIX. században jutott el. Neve egyszerűen azt jelenti, hogy erdei[1], ami annyit tesz, hogy genetikailag nagyon közel áll a vadszőlőhöz. Az egyik legrégebbi autokton ausztriai szőlőfajta, amely Ausztriából került Németországba, ahol korábban ennek nyomán Österreicher-ként is ismerték. Jelenleg is Németországban van legnagyobb termőterülete, de ott is csökkenőben.
Zöld szilváni | |
fehérborszőlő | |
Egyéb nevei | Silvaner, Szilváni, Zierfandel, Frankentraube, Johannisberger, Sylvaner verde, stb. |
Eredet | a tramini és az österreichisch weiss természetes kereszteződése |
Továbbnemesítés fajtái | nobling, fehér neuburgi, korai piros veltelini |
Általános elterjedtsége | Európa borvidékei, legfőképpen Németország |
Fürt leírása | kicsi, hengeres, közepes nagyságú bogyókkal |
Érési időszak | szeptember |
Érzékenység | gombabetegségek és rothadás |
Jelentős borai | liebfraumilch |