Zwentendorfi atomerőmű
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az 1970-es években épített Zwentendorfi atomerőmű (németül: Kernkraftwerk Zwentendorf) Ausztria egyetlen atomerőműve. A létesítmény már közvetlenül befejezés előtt állt, amikor egy népszavazás megtiltotta az országban az atomenergia használatát. Az erőmű egyetlen kilowattórányi elektromos energiát sem szolgáltatott 2009-ig, és azóta naperőműként működik.
| Zwentendorfi atomerőmű | |
| Kernkraftwerk Zwentendorf | |
.JPG) | |
| Az erőmű 2011-ben | |
| Ország |  Ausztria |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1972 – 1978 |
| Megnyitás |  |
| Építési költség | 5,2 MRD ATS |
| Hasznosítása | |
| Tulajdonos | EVN |
| Alapadatok | |
| Kimenő teljesítmény | 700 MW |
| Magassága | kémény 110 m |
| Alaprajz | téglalap |
| Elhelyezkedése | |
 Zwentendorfi atomerőmű
Pozíció Ausztria térképén
| |
 é. sz. 48° 21′ 16″, k. h. 15° 53′ 06″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zwentendorfi atomerőmű témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története
Az építkezés
Az 1970-es évek elején Ausztria három atomerőmű megépítésével számolt, hogy az ország egyre növekvő energiaigényét kielégítse. Az atomerőmű építését már az 1960-as években, Joseph Klaus vezetése alatt tervezte az osztrák kormány, ám a létesítésről szóló konkrét döntés csak 1971-ben, Bruno Kreisky kancellársága idején született meg. Elsőként 1972. április 4-én, az Alsó-Ausztriában, a Duna partján fekvő Zwentendorfban kezdődött meg az építkezés, amelynek befejezését 1976-ra tervezték.[1] Az erőmű építésére létrehozott társaságot fele részben a tartományok, fele részben az osztrák szövetségi állam birtokolta. Az erőművet bruttó 723 MW teljesítményre, az országos energiaigény 10%-ának kielégítésére méretezték, felépítésére 5,2 milliárd osztrák schillinget különítettek el a tulajdonosok. A reaktor építését a Siemens AG, a reaktor konténment épületének elkészítését a Voestalpine konszern vállalta. A létesítmény 1978-ra igen magas készültségi szintet ért el, az év januárjában fokozott biztonsági intézkedések mellett a reaktorban elhelyezték az első nyolc uránrudat.
Népszavazás
A zwentendorfi létesítmény építésével párhuzamosan egyre erősödött az atomenergia felhasználását ellenzők hangja. Természetvédők, békeaktivisták, nőszervezetek és az 1970-es években szárnyait bontogató zöld politika is felemelte hangját az atomerőmű ellen. A fővárosban és Tulln városában hétről-hétre növekvő, többezres tömeget megmozgató tiltakozások kezdődtek, az osztrák közvélemény figyelme pedig egyre inkább az erőmű felé fordult. A kormány egyre kellemetlenebb helyzetbe került, amikor az ellenzők az elhasznált nukleáris fűtőanyag elhelyezésének megoldatlanságára hívták fel a figyelmet. (Ausztria egyetlen települési közössége sem vállalta, hogy területén elhelyezhetik a kiégett fűtőelemeket, ezért a kormányzatnak az igen drága külföldi lerakást kellett választania, ám így elveszni látszott a külföldtől való energetikai függetlenség kitűzött célja.) A növekvő tiltakozást végül már a kormányzó baloldal sem hagyhatta érdemi reakció nélkül. 1976-ban a kormány féléves tájékoztató kampányt indított, amelyben a szociáldemokraták prominens személyiségei az erőmű felépítése mellett érveltek. A kormányzatot segítette az ellenzék megosztottsága: a konzervatív néppárt támogatta az atomenergia felhasználását, a liberális FPÖ ellenezte azt. 1978-ban Kreisky kancellár úgy érezte, hogy sikerült a közvéleményt a saját oldalára állítania, ezért az atomenergia legitimálását a legmagasabb szintre emelte: 1978. június 22-én a kancellár bejelentette, hogy az atomerőművek körüli vitáknak egyszer és mindenkorra véget vető népszavazást írnak ki.
A népszavazás Ausztria háború utáni történetének első referenduma volt. Az ellenzők és a támogatók is intenzív kampányt folytattak. Kreisky kancellár néhány nappal a szavazás előtt személyes politikai jövőjét összekötötte az atomerőmű sorsával. Az 1978. november 5-én megrendezett népszavazáson azonban a kancellár váratlan vereséget szenvedett: kétharmadot meghaladó részvétel mellett a választók szűk többsége a nukleáris energia felhasználása ellen szavazott.[2][3] A közvetlenül a befejezés küszöbén álló erőmű építését 1978. november 9-én leállították. December 13-án a parlament alkotmányba foglalta az atomerőművek építésének és beüzemelésének tilalmát. A népszavazást követően sokan arra számítottak, hogy a kezdeményező kancellár belebukik a kudarcba, ám Kreisky megerősödött és alig egy év múlva a baloldal történetének legnagyobb választási sikerét érte el.
Oktatóközpont
Az erőmű körüli politikai küzdelem az 1980-as években is tartott, a tulajdonosok a kedvező fordulat reményében az épületet üzemkész állapotban tartották. 1980 második felében a közvélemény-kutatások azt jelezték, hogy az osztrákok többsége ezúttal támogatná az erőmű beindítását. Az újból a terv mögé álló szociáldemokraták újabb népszavazást kezdeményeztek az ügyben, a szövetségi parlamentben azonban az ügy nem kapta meg a képviselők ⅔-ának támogatását, így elbukott. Népszavazási tervük kudarca után a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a gyakorlatilag teljesen kész erőművet csendesen leszerelik. A reaktor leszerelt alkatrészeit az azonos tervek alapján épült németországi erőművekbe építették be.[4] Az élettelen erőmű ugyanakkor egyáltalán nem volt kihalt: a létesítményt a németországi Essenben működő erőművi szakembereket képző iskola rendelkezésére bocsátották. Az adminisztrációs épületben 2001-ig a csendőrség iskolája működött, az erőmű mellett pedig rendszeresen katasztrófavédelmi gyakorlatokat tartottak. Az erőmű területén forgattak több filmet, a zwentendorfi iskolák pedig a település belterületén lévő épületeik renoválása idején az erőmű irodaházát használták ideiglenes iskolaként. Az ezredforduló idején zenei fesztiválokat bonyolítottak az atomerőműben.
Az első kilowattok
A létesítmény sorsa 2005-ben újból irányt váltott. Az alsó-ausztriai energiaszolgáltató vállalat (EVN) felvásárolta az erőművet. A következő években az udvaron és a konténment épület homlokzatán 1000 napelemet szereltek föl, amelyek 180 000 kWh éves villamosenergia mennyiség előállítására képesek.[5][6] A naperőművé átváltoztatott atomerőmű 2009. június 25-én kezdte meg az elektromos áram betáplálását az osztrák hálózatba. 2010-ben az EVN és a Bécsi Műszaki Egyetem megalapította az erőmű területén működő Fotoelektromosság Kutatóközpontot, amelynek napelemei 190 kW teljesítményre képesek.
Jegyzetek
Források
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
