Zics
magyarországi község Somogy vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Zics község Somogy vármegyében, a Tabi járásban.
| Zics | |||
 | |||
| A Sarlós Boldogasszony templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Tabi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hranyczka Lászlóné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8672 | ||
| Körzethívószám | 84 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 328 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 21,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 40′ 41″, k. h. 17° 58′ 35″ | |||
 Zics
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zics témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Külső-Somogyban, Tabtól 8 kilométerre délnyugatra fekszik. Központján a Szorosadtól Kapolyig húzódó, a 6508-as és 6511-es utakat összekötő 6516-os út halad végig, nyugati szomszédjával, Nágoccsal a 6523-as út köti össze.
A szomszéd települések: északra (5 kilométerre) Kapoly, keletre (3,5 kilométerre) Somogyegres, délre (3,5 kilométerre) Miklósi, nyugat-délnyugatra (3 kilométerre) pedig Nágocs.
Először 1295-ben említik Zych néven, az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben pedig már Zics néven volt említve,ekkor már plebániája is volt. 1351-ben a Zicsi nemesek, 1478-tól pedig Zichy György birtoka volt. Az 1536. évi adólajstromban két ily nevű helység is volt: Zicsallya és Zics, melyeknek még 1583-ban is Zichy Rafael, Ferenc és László voltak a birtokosai. Az 1563. évi török kincstári adólajstromban 7 ház található itt, az 1573–1580. években pedig 9 házát írták össze. 1660-ban Zichy István, 1701-1703 körül György és Ádám birtoka volt. 1733-ban báró Zichy Ádám birtoka és mint puszta volt említve. A török hódoltság idején elnéptelenedett falut a 18. században a Zichyek német telepesekkel népesítették be újra.
A 20. század elejének adatai szerint ekkor a községhez tartozott Gyalud-puszta is, amely ugyancsak szerepelt az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben Golad néven. 1478-tól kezdve Gyalud is a Zichyek birtoka volt, valamint ide tartoztak még Margit-, Tuskós- és Varjak-puszták is, utóbbi Morvay Mihályé volt.
Polgármesterei
- 1990–1994: Ifj. Ginder József (független)[3]
- 1994–1998: Id. Friss Józsefné (független)[4]
- 1998–2002: Fellinger János (független)[5]
- 2002–2006: Fellinger János (független)[6]
- 2006–2010: Fellinger János (független)[7]
- 2010–2014: Fellinger János (független)[8]
- 2014–2019: Nagy Jenő Józsefné (független)[9]
- 2019–2024: Nagy Jenő Józsefné (független)[10]
- 2024– : Hranyczka Lászlóné (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 361 | 347 | 330 | 298 | 322 | 324 | 328 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 4,6% cigánynak, 3,4% németnek, 0,3% lengyelnek mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,4%, református 3,4%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 6,9% (10,1% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 82%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% németnek, 3,4% cigánynak, 0,6% szerbnek, 0,3% örménynek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,7% volt római katolikus, 3,4% református, 0,3% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 7,8% felekezeten kívüli (42,2% nem válaszolt).[12]
- Római katolikus templom: Sarlós Boldogasszonynak szentelt, 1786-ból, késő barokk.
- 2019-ben megnyílt falumúzeum
- Zichy-kúria
- Hertelendy Miklós (1879–1962) huszártiszt, gazdasági tanácsos, országgyűlési képviselő.[13]
- Csicsery-Rónay István katonatiszt, vezérkari ezredes, országgyűlési képviselő (1938).[14]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
