(1820-1901) katolikus teológus, püspök From Wikipedia, the free encyclopedia
Gombai és marcsa-magyari Zalka János (Veszkény, 1820. december 16. – Győr, 1901. január 16.) teológiai doktor, győri püspök.[2]
| Zalka János | |||||||||||||
 | |||||||||||||
| Született | 1820. december 16.[1] Veszkény | ||||||||||||
| Elhunyt | 1901. január 16. (80 évesen)[1] Győr | ||||||||||||
| Állampolgársága | magyar | ||||||||||||
| Foglalkozása |
| ||||||||||||
| Tisztsége | győri püspök (1867. február 14. – ) | ||||||||||||
| győri püspök | |||||||||||||
| Vallása | római katolikus egyház | ||||||||||||
| Pappá szentelés | 1846. január 15. | ||||||||||||
| Püspökké szentelés | 1867. május 5. Győr, Nagyboldogasszony-székesegyház | ||||||||||||
| Szentelők |
| ||||||||||||
| Hivatal | győri püspök | ||||||||||||
| Hivatali idő | 1867–1901 | ||||||||||||
| Elődje | Simor János | ||||||||||||
| Utódja | Széchényi Miklós | ||||||||||||
| Szentelt püspökök | |||||||||||||
| |||||||||||||
| Társszentelt püspökök | |||||||||||||
| |||||||||||||
 | |||||||||||||
| Zalka János aláírása | |||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zalka János témájú médiaállományokat. | |||||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||||||
Zalka József és Pénzes Rozália nemes iparos szülők fia. A gimnázium négy osztályát Győrött, az V. és VI. osztályt pedig Sopronban végezte. 1838-ban Esztergomban a növendékpapok közé fölvétetvén, Pozsonyba a Szent Imréről nevezett papnevelőbe (Emericanum) küldetett. 1839-ben Nagyszombatba ment a filozófia tanulására, majd 1842-ben a bécsi Pázmáneumba, ahol a teológiát végezte 1845-ig. 1846. január 15-én szentelték pappá.[2]
Ugyanazon év február 4-én Kőhídgyarmaton, február 22-én Dorogon lett káplán. Innét november 5-én a bécsi Augustineumba vétetett fel, ahol teológiai doktori rangot nyert. 1848. augusztus 21-én visszatért és a pest-belvárosi plébánián alkalmaztatott mint segédlelkész. 1849. október végével az Esztergomi Szeminárium egyháztörténelem és egyházjog tanárává és tanulmányi felügyelővé (prefektussá) neveztetett ki. 1853. május 28-án a Pesti Királyi Tudományegyetemen az egyháztörténelem tanárává, 1859. december 23-án esztergomi kanonokká és szemináriumi rektorrá nevezték ki.[2] 1864. december 22-én a pápa udvari káplánja lett. B. Sz. Mária széplaki apátjává neveztetett ki.
1867. február 14-én győri megyés püspökké nevezték ki; március 27-én nyert pápai megerősítést.[2] Ugyanezen évben a pápa trónálló főpapjává nevezte ki Róma városa pedig a római gróf címével tisztelte meg.
Egyházmegyéjében kánoni vizitációt végzett; bővítette a szemináriumot; templomokat, iskolákatépíttetett, apácazárdákat alapított.[2] Püspöksége alatt 777 287 forintot áldozott jótékony célokra.
1876. július 3-án valóságos belső titkos tanácsos lett. 1892. május 5-én ünnepelte püspöki széke elfoglalásának 25. évfordulóját.
Arcképe: kőnyomat: rajzolta Marastoni József 867. (a Hajnal-Albumban.)
Cikkeket írt a Religio és Nevelésbe (1845., 1848–1849.), a Társalkodóba (1846), Religióba (1850, 1853–1854.), a Családi Lapokba (1855) és a Magyar Sionba (1863–65); az Egyetemes Magyar Encyclopediának is munkatársa volt.
Szerkesztette a Katholikus Néplapot 1849–1850-ben Pesten, a Keresztény Naptár 1850–1854. évfolyamait és a Religiót 1856–1858, szintén Pesten.[2] Az ő és Simor János pártolása mellett jelentek meg a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek (Szerk. Ráth Károly és Rómer Flóris).
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
