From Wikipedia, the free encyclopedia
Zalakoppány Zalaszentgrót városrésze, 1984-ig önálló falu.
Zalakoppány | |
Közigazgatás | |
Település | Zalaszentgrót |
Városhoz csatolás | 1984 |
Korábbi rangja | falu |
Irányítószám | 8785 |
Népesség | |
Teljes népesség | 296 fő (2011. jan 1.)[1] +/- |
Népsűrűség | 296 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 136 m |
Terület | 1 km² |
Távolság a központtól | 7 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 53′ 01″, k. h. 17° 04′ 03″ | |
Zalakoppány weboldala |
Leletek alapján a falu területe Kelta csoportok által a késő-bronzkorban már biztosan lakott volt.[2] Az Aszaltetői részen erődítés is állt.[3]
Honfoglalás után a környéken voltak Koppány vezér zalai birtokai,[4] a településnév is innen eredeztethető. A település legkorábbi írásos említése 1217-ből maradt fenn Kopan alakban. A középkorban a Lőrente nembeli Bezerédj család ősi birtoka volt (a szomszédos Bezeréd faluval), 1419-ben plébánosát említik,[5] tehát ekkor már állhatott egy temploma. A török hódoltság ideje alatt is lakott maradt, birtokosai a Bezerédi, a Fényes majd a Kozáry családok.[6]
Egy 1720-as adóösszeírás 16 adózót ír le.[7] 1740-ben Mária Terézia a Vajda-családnak adományozott birtokai közt hat zalakoppányi telket is felsorol. A század közepi lélekösszeírások a faluban 100-150 különböző vezetéknevet jegyeznek fel.[8] A falu Nagyboldogasszonynak szentelt barokk stílusú templomát Padányi Bíró Márton veszprémi érsek építette 1756-ban[9] Az 1763-1787-ös I. katonai felmérés[10] mintegy 140 házat jelöl, ezen a település mérete és szerkezete szinte teljesen megegyezik a maival.
Az 1848-as szabadságharcban 37 zalakoppányi honvéd vett részt.[11] Az 1891-es Pallas Lexikon 1269 fős lakosságról ír, valamint hogy a településen postahivatal és postatakarékpénztár működik. A faluhoz tartozó szőlőhegyek közt a közeli Kehidakustányban élő Deák Ferencnek is voltak birtokai, akinek emlékét egy ideig a hegyben kopjafa őrizte.
Az I. Világháborúban Zalakoppány mintegy 400 lakosa harcolt katonaként, 53-an nem tértek haza,[12] emléktáblájukat 1932-ben avatták a templom mellett.[13] Az 1920-as években szenet kerestek és találtak a falu környékén, ekkor került feltárásra a "kanizsai" falurészben lévő artézi kút is.[14] A 20. század elejéig működött a falu határában a Zalakoppányi malom és a romjaiban most is fellelhető Mittermayer-Horváth malom, mely mellett a zala folyón fürdőhely is működött.[15] A második világháború 35 hősi, és 15 polgári áldozatot követelt a falutól.[16] Emléküket szintén márványtábla, és a templom előkertjében kopjafák őrzik. A falu templomát 1972-ben újították fel teljesen.
A település 1984-ben vesztette el önállóságát, ekkor a környező falvakkal együtt (Csáford, Tekenye, Zalaudvarnok) legtávolabbiként Zalakoppány is beolvadt a várossá váló Zalaszentgrótba.
Az artézi kutat 2017-ben tetővel, korláttal látták el, mellette állították fel Szabó Lajos fafaragó Boldogasszony-szobrát.[17]
A faluban 2015-tól működik az Élhetőbb Zalakoppányért Egyesület, mely rendezvények szervezésével és közterek újításával, karbantartásával segíti a falu életét.[18]
A falu búcsújának napja augusztus 15-e.
A Zalakoppányi részönkormányzat vezetői:
Sárdy János operaénekes gyermekkora egy részét itt töltötte, nővére síremléke felújítva a falu temetőjében található.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.