![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b2/Raffaello%252C_ritratto_di_papa_leone_X_tra_i_cardinali_luigi_de%2527_rossi_e_giulio_de%2527_medici%252C_1518%252C_03.jpg/640px-Raffaello%252C_ritratto_di_papa_leone_X_tra_i_cardinali_luigi_de%2527_rossi_e_giulio_de%2527_medici%252C_1518%252C_03.jpg&w=640&q=50)
X. Leó pápa
firenzei nemes úr, Lorenzo de' Medici fia, bíboros, 1513–1521 között a római katolikus egyház 217. pápája / From Wikipedia, the free encyclopedia
X. Leó pápa (eredeti nevén: Giovanni di Lorenzo de’ Medici; Firenze, 1475. december 11. – Róma, 1521. december 1.) a 217. római pápa 1513-tól haláláig.
X. Leó pápa | |||||
a katolikus egyház vezetője | |||||
![]() | |||||
![]() | |||||
Eredeti neve | Giovanni di Lorenzo de’ Medici | ||||
Született | 1475. december 11. Firenze | ||||
Megválasztása | 1513. március 11. | ||||
Beiktatása | 1513. április 11. | ||||
Pontifikátusának vége | 1521. december 1. | ||||
Elhunyt | 1521. december 1. (45 évesen) Róma | ||||
X. Leó pápa aláírása | |||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz X. Leó pápa témájú médiaállományokat. |
A firenzei Medici-család sarjaként, később annak fejeként hatalmas befolyással rendelkezett már jóval egyházfővé választása előtt is. Leó pontifikátusát a történelem mindenképpen sorsfordítóként jegyzi, hiszen az ő idején érte el a reneszánsz pápaság hatalmának delelőjét. A hosszú évtizedek óta húzódó egyházi reformok terve 1517-ben végleg megpecsételte a katolikus egyház egységét, és a dőzsölő, elvilágiasodott, világi hatalomra törő pápák ellen, Luther Márton vezetésével, kezdetét vette a reformáció. X. Leóra jellemző volt, hogy a korszak legjelentősebb európai eseményének kezdetét átmeneti zavarként fogta fel, és nem is tett többet, mint hogy néhány bullában rendelkezett az új mozgalom megszüntetéséről.
A reformáció elleni fellépés mindössze a Leóra váró feladatok egyike volt. Amikor elfoglalta a pápai trónt, még sokkal égetőbb volt a VI. Sándor és II. Gyula által létrehozott pápai birodalom egységének megtartása, és Itália idegen befolyásoltságának mérséklése. Az idegen hatalmak közül Franciaország jelentette a legnagyobb veszélyt, ugyanis Milánó és Genova francia megszállása azonnali fellépést követelt az egyházfőtől, ráadásul Leónak meg kellett akadályoznia a francia egyház önállósodási törekvéseit, és a pisai ellenzsinatot is fel kellett számolnia. A II. Gyula által összehívott V. lateráni egyetemes zsinat az egyház átfogó reformját várta a pápától, míg a Medici-család tagjai némi hatalmi és pénzügyi támogatást. Mindezt megkoronázva a Szentszéket terhelte a Balkán-félszigeten előre törő Oszmán Birodalom elleni keresztes hadjárat megindítása is.