Wuppertal

	Wuppertal
; Wuppertal címere	; Wuppertal zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Kerület	Düsseldorf
Járás	Regierungsbezirk Düsseldorf
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	Kr. e. 16
Polgármester	Andreas Mucke (SPD)
Irányítószám	42001–42399
Körzethívószám	0202; 02058; 02053;
Rendszám	W
Testvérvárosok	Lista South Tyneside (1951–); Beér-Seva (1977. szeptember 29. – ); Schwerin (1987. február 9. – ); Kassa (1980–); Saint-Étienne (1960. január 12. – ); Schöneberg (1964. február 17. – 2000); Matagalpa (1987. december 14. – ); Legnica (1993. június 15. – ); Jekatyerinburg (1993–); Tabarka; Csingtao; Tungkuan; Tempelhof–Schöneberg (1964. február 17. – ); Salfit (2022. október 27. – );
	Népesség
Teljes népesség	358 876 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	2100 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	350 m
Terület	168,41 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 51° 16′, k. h. 7° 11′
	Wuppertal Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
	Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
	Wuppertal weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Wuppertal témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Wuppertal (kiejtése^ⓘ) város Németország Észak-Rajna-Vesztfália tartományában, a régió gazdasági és kulturális központja.

Gyors adatok

Bezárás

A Ruhr-vidéktől délre fekszik, a Wupper folyó mellett, kb. 30 kilométerre keletre Düsseldorftól, 40 kilométernyire északkeletre Kölntől és kb. 23 kilométerre délkeletre Essentől. A város határa 94,5 km, a területén a Wupper 33,9 km hosszú. A legmagasabb pontja a 350 méter magas Lichtscheid.

Területén Kr. e. 1000 körül telepedtek le az első lakosok. A 7. században germán törzsek telepedtek le. Egy századdal később szász településeket alapítottak a környéken. A 9. században a Frank Birodalom része lett a terület. 874-ben Sonnborgban templomot építettek. A 10. század végén Fliehburg településen volt a kölni érsek egyik rezidenciája.

A mai Wuppertal területén lévő települések legtöbbjét a 11. században említik először az írások: Cronenberg 1050, Barmen 1070, Elberfeld 1161, Schöller 1182, Ronsdorf 1246, Beyenburg 1298, Langerfeld 1304, Dönberg 1355 és Vohwinkel 1356.

A Német-római Birodalom megalapítása után a vidéken nagy méretekben folyt az erdőirtás, amely a 16. századig tartott. 1101-ben Adolf von Berg volt a terület grófja.

Elberfeldet a krónikák 1161-ben említik először. A kölni érsek 1176-ban a települést elzálogosította Engelbert von Berg grófnak. 1444-ben függetlenséget kapott a település és 1530-ban várossá vált. A városi előjogokat csak 1610-ben gyakorolhatta először és 1623-ban bővítették is. 1687. május 22-én 350 ház égett le a városközpontban. A városházát csak 1707-ben építették fel újra.

1815-ben a Porosz Királyság része lett mint kerületi székhely.

Barmen települést 1070-ben említik először az írások. 1244-ben a város virágzásnak indult Ludwig von Ravensberg grófnak köszönhetően. 1399-ben a frissen alapított Beyenburg része lett. 1808-ban Barmen város felkelt és 1815-ben az Elberfeldi Körzet része lett.

Wuppertal várost 1929. augusztus 1-jén hozták létre Elberfeld, Barmen, Cronenberg, Ronstdorf és Vohwinkel településekből. Ekkor a neve Barmen-Elberfeld. 1930-ban népszavazáson Wuppertal lett a város neve. Ez az egyesítés meglátszik a mai városképen. Ma is két központja van a városnak: Elberfeld és Barmen.

Elberfeld már 1444-ben városi kiváltságokat kapott. Szabadon megválasztott tanácsa, bírója, polgármestere volt. 1807-ben francia megszállás alá került a terület. 1845-ben életbe lépett a rajnai közösségi rendszer, amelyet 1857-től rajnai városi rendszernek neveztek.

Barmenben 1808-tól egy direktor irányította a várost. Alatta működött a 2 aldirektor és a 20 tagú törvényhatósági tanács. 1809-től a polgármester lesz a város első embere.

A második világháború után britek szállták meg a várost. 1949-ben az NSZK része lett.

Városi tanács

A városi tanácsot legutóbb 2014 júliusában választottak. A 66 képviselő a következőképpen oszlik el:

mandátumok
wuppertali városi tanács

66 képviselő az alábbiak szerint:

Linke: 5

Piraten: 1

Grüne: 10

SPD: 19

WfW: 3

FDP: 4

CDU: 19

AfD: 2

REP: 1

pro NRW: 2

Polgármesterek

További információk Barmen polgármesterei, Elberfeld polgármesterei ...

Barmen polgármesterei	Elberfeld polgármesterei
1855–1879 Wilhelm August Bredt 1879–1898 Friedrich Wilhelm Wegner 1898–1899 Johannes Gustav Brodzina 1899–1906 August Lentze 1906–1912 Georg Voigt 1912–1929 Paul Hartmann (DDP)	1814–1837 Johann Rütger Brüning 1837–1851 Johann Adolph von Carnap 1851–1872 Karl Emil Lischke 1873–1899 Adolf Hermann Jaeger 1900–1919 Wilhelm Funck 1919–1920 Paul Hopf 1920–1929 Max Kirschbaum
Wuppertal polgármesterei
1930 Dr. Paul Hartmann (DDP) 1931–1937 Julius Friedrich (DVP) 1937 Wilhelm Eberhard Gelberg, (NSDAP) 1937–1940 Robert Friedrich, képviselő (NSDAP) 1940–1945 Heinz Gebauer (NSDAP) 1945 Eugen Thomas 1945–1946 Hans Bremme (CDU) 1946 Eugen Richter (FDP) 1946–1948 Robert Daum (SPD) 1948–1949 Otto Schmidt (CDU) 1949–1951 Robert Daum (SPD), 2. hivatali idő	1951–1956 Heinrich Schmeißing (CDU) 1956–1961 Hermann Herberts (SPD) 1961–1964 Heinz Frowein (CDU) 1964–1969 Hermann Herberts (SPD), 2. hivatali ideje 1969–1970 Johannes Rau (SPD) 1970–1984 Gottfried Gurland (SPD) 1984–1996 Ursula Kraus (SPD) 1996–2004 Hans Kremendahl (SPD) 2004-2015 Peter Jung (CDU) 2015 óta Andreas Mucke (SPD)

Bezárás

Wuppertali függővasút
Von der Heydt Múzeum: a belvárosban található múzeum a művészetek bemutatására. Néhány Picasso-festmény is található itt.
Bergi Villamos Múzeum: Cronenberg-Kohlfurtben található. 1987-ig mutatja be a villamosokat.
Óramúzeum: Elberfeld belvárosában található.
Friedrich Engels-Ház: Elberfeld és Barmen határán található.
Brauhaus: Barmen és környékét mutatja be.
Wuppertal állatkert
Történelmi városcsarnok: Johannisbergben található.
Villanegyed: Elberfeld-West kerületben található. Számos villa található itt.
Botanikus kert

A vasúthálózat fejlett Wuppertalban. A város a Köln-Hagen, ill. a Düsseldorf-Hagen vasúti pályák mellett fekszik. A wuppertali főpályaudvar Elberfeldben található. A villamosoknak több végállomása is van Langerfeldben, Unterbarmenben, Steinbeckben, Sonnbornban és az állatkert mellett. Itt üzemel a híres Wuppertali függővasút is.

Több vonal (RE4, RE7, RE13, RB47, RB48, S8, S9, S11) a völgy teljes hosszán jár, menetidejük max. 30 perc.

A városban halad keresztül az A 46-os autópálya, amely Düsseldorfból indul. Az A1-es autópálya Kölnt köti össze Dortmunddal. Sonnborgban találkozik össze az A 46-os és az A 535-ös autópálya.