Wittelsbach Erzsébet magyar királyné
bajor hercegnő, magyar királyné és osztrák császárné (1837–1898) / From Wikipedia, the free encyclopedia
Erzsébet magyar királyné (teljes nevén: Erzsébet Amália Eugénia, németül: Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, Herzogin in Bayern, csehül: Alžběta Bavorská; München, Bajor Királyság, 1837. december 24. – Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné és cseh királyné 1854-től, magyar királyné 1867-től 1898-as haláláig. Családi körben Sisinek becézték, Ernst Marischka 1955–57-es mozifilmjei nyomán a sajtóban és köznyelvben elterjedt a Sissi ragadványnév is.
Ez a szócikk I. Ferenc József magyar király feleségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Erzsébet magyar királyné (egyértelműsítő lap). |
Erzsébet királyné | |
Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia | |
Ragadványneve | Sisi |
Ausztria császárnéja | |
Uralkodási ideje | |
1854. április 24. – 1898. szeptember 10. | |
Magyarország királynéja | |
Uralkodási ideje | |
1854. április 24. – 1898. szeptember 10. | |
Koronázása | Buda 1867. június 8. |
Elődje | Savoyai Mária Anna |
Utódja | Parmai Zita |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Wittelsbach |
Született | 1837. december 24. München |
Elhunyt | 1898. szeptember 10. (60 évesen) Genf |
Nyughelye | Császári kripta 1898. szeptember 17. |
Édesapja | Miksa József bajor herceg |
Édesanyja | Bajorországi Ludovika Vilma |
Házastársa | I. Ferenc József osztrák császár és magyar király |
Gyermekei | Zsófia főhercegnő Gizella bajor királyi hercegné Rudolf osztrák–magyar trónörökös Mária Valéria főhercegnő |
Vallás | római katolikus |
Erzsébet királyné aláírása | |
Erzsébet királyné címere | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet királyné témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Erzsébet tizenhat éves korában, 1854-ben kötött szerelmi házasságot az osztrák császárral, I. Ferenc Józseffel. A hiányos neveltetésben részesült hercegnő e házassággal bekerült a sokkal merevebb etikettű bécsi udvari életbe, ahol hamar összetűzésbe került anyósával, Zsófia főhercegnével. Erzsébet gyakran időzött Magyarországon, szoros kapcsolatokat kialakítva a magyarsággal. Nagy szerepet tulajdonítanak személyének az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésben is.
Életének utolsó évtizedét meghatározta egyetlen fiának, Rudolf trónörökösnek és annak szeretőjének, Maria von Vetsera bárónőnek Mayerlingben elkövetett öngyilkossága és az uralkodóné efelett érzett gyásza. Ezt követően szinte teljesen visszavonult a nyilvánosság elől, ideje nagy részét utazással töltötte, és néhány kivételtől eltekintve csak feketében járt. Gyakran kereste fel a Korfu szigetén épült Akhilleion palotáját. Megszállottan foglalkozott megjelenésével, vékony alakjával és szépségének folyamatos ápolásával; ezen gyakorlatai már életében legendásak voltak. 1898-ban Genfben egy olasz anarchista, Luigi Lucheni halálosan megsebesítette, majd nem sokkal a merényletet követően elhunyt. Nyughelye Bécsben, a kapucinusok császári kriptájában található.