Walkenriedi kolostor

A Walkenriedi kolostor (németül: Kloster Walkenried) az egyik legnevezetesebb ciszterci kolostor volt Németországban. A templomrom és kolostor Alsó-Szászországban, Osterode közelében, Walkenriedben található.

Walkenriedi kolostor
architectural heritage monument in Lower Saxony
Vallás	római katolikus egyház (–1546)
Építési adatok
Építése	1129. január 27.
Stílus	gótika
Elérhetőség
Település	Walkenried
Elhelyezkedése
Walkenriedi kolostor Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 34′ 59″, k. h. 10° 37′ 09″51.583055555556, 10.619166666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Walkenriedi kolostor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A kolostorrom

Története

A kolostor kerengője

A kolostort Adelheid von Walkenried alapította 1127-ben a német nyelvterület harmadik ciszterci kolostoraként; az alapítást 1137 ben II. Ince pápa oklevélben erősítette meg. Az első szerzetesek a kampi ciszterci kolostorból érkeztek, a kölni érsekség területéről. Az első apát idejében (I. Henrik 1127–28), már két leánykolostort alapítottak; Pforta (1132) és Sittichenbach (1141).

Walkenried gazdagodott és nagy területek ura lett egészen a Rajnáig és Pomerániáig. A szerzetesek nagyon ügyeltek különösen az ércbányászatra és kohászatra, valamint halgazdaságokat hoztak létre.

A 15. századra a kolostor ideje leáldozóban volt, a parasztlázadások során megsemmisülés szélére került. 1525-ben húsvét környékén egy kb. 800 személyből álló csőcselék a déli Harz-hegység vidékéről a Walkenriedi kolostor ellen indult. Paulus apát (1520–36) és a többi szerzetes elmenekült, és magukkal vitték az archívumot. Az apátságot kifosztották, a templom tornyát ledöntötték.

1542-ben a kolostort újralapították, ezúttal mint birodalmi apátságot („Reichsstift”), ami területi függetlenséget jelentett. A következő apát, VIII. János (1530–59), igen világias és extravagáns életvitellel rendelkezett; 1546-ban ő és a testvérek Luther tanaira tértek. Ernst von Hohnstein, a kolostor patrónusa halálával, az apátság a braunschweigi és lüneburgi hercegi családra szállt. A harmincéves háború idején a kolostor rövid időre (1629–31) visszatért a ciszterciekhez. A Vesztfáliai béke véget vetett a protestáns kolostor létezésének, szekularizálva lett. 1557-től 111 évig még protestáns iskola működött, ezt 1668-ban bezárták. Az iskola megszűnése után a környék lakói kőbányának használták a romokat.

A gótikus templom (épült 1210–90) az 1525-ös ostrom során eléggé megsérült; napjainkra már csak néhány falmaradvány látható. A könyvtár szintén leromboltatott, de az okiratok megmaradtak Wolfenbüttelben. Másrészt viszont a kolostor egyéb épületei átvészelték az évszázadok viharait, és jó állapotban vannak. Maga a kápolnakoszorú 1570 óta lutheránus templom. Bár már 1817-ben megtiltották a templom és kolostor anyagának elhordását, az első átfogó restaurálási munkálatok 1977-ben kezdődtek el, régészeti ásatások kíséretében. A múzeumot 2001-ben kezdték építeni, és 2006-ban nyitották meg.

Források

Maier, Konrad & Keibel-Maier, Maria: Kloster Walkenried: Die Baukunst der Zisterzienser. München 2007, ISBN 978-3-422-02068-9.

További információk

• A walkenriedi kolostor honlapja

• Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap